Nem intézményt, hanem otthont akar a hajléktalan, beteg, magukra hagyatott emberek számára Viorel Pașca. Tevékenységéből viszont büntetőeljárás lett, holott épp az állam küldte hozzá azokat a bentlakókat, akikkel nem tudott mit kezdeni. „Ne öntsd ki a mosdóvizet, amíg nincs tiszta víz” – véli a vitatott bihari otthonok működtetője.

„Kopogtat egy éhes, idős ember, hogy segíts neki. Van négyszáz üres ágyad, de ha befogadod lehet, hogy őrizetbe vesznek miatta. Mit csinálsz?” – tette fel a kérdést Viorel Pașca, a Bihar megyei otthonok működtetője, akit a szervezett bűnözés- és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a nyáron bűnszervezet létrehozásával, kizsákmányolással, emberkereskedelemmel vádolt meg, miután húsz éven át engedély nélkül fogadott be beteg, idős, hajléktalan embereket.

A történetet talán már mindenki ismeri. A Maszolon beszámoltunk a június végén tartott példátlan razziáról, a bennlakók áthelyezéséről, mint ahogyan az ügy azt követő fejleményeiről is, egyebek mellett arról, hogy a bíróság nem hagyott jóvá semmilyen korlátozó intézkedést a gyanúsítottakkal szemben, és végül a vagyonzárat is feloldották a családdal és egyesülettel, a Dumbrava DPG-vel szemben.

Kapcsolódó

Szamaritánus vagy kizsákmányoló? – Beépített ügynök segítette a nyomozást

Lehallgatási jegyzőkönyv, ügyészségi jelentés, szimpátiatüntetés és politikai visszhang – tovább gyűrűzik az ország egyik legmegosztóbb büntetőeljárása.

szociális gondozás DIICOT kizsákmányolás visszaélés

Az eset megosztotta a társadalmat, hiszen a volt szociális munkást sokan csak szamaritánusként emlegetik, a bennlakók közül pedig sokakat épp az állami intézmények küldték a Tenkemorcsáron (Dumbrava) és a környező falvakban működő otthonokba, holott soha nem volt titok, hogy nincs gondozóközpontként engedélyeztetve. Magánemberként fogadta azokat, akiknek nem volt hová menniük.

Hiány a rendszerben

A kialakult helyzetet részben a hiány teremtette meg. Kérésünkre a munkaügyi minisztérium küldött egy kimutatást arról, hogy az országban összesen hány helyet tudnak biztosítani olyan idősek, hajléktalanok, illetve fogyatékkal élő felnőttek befogadására, ellátásra, mint amilyenek Viorel Pașca otthonaiba befogadott.  

A táblázat alapján mindhárom kategóriában különböző típusú otthonok működnek, a magán és az állami intézményeket összesítve idősgondozásra 36911 hely van, fogyatékkal élő felnőttek számára 17408 helyet tudnak biztosítani, míg hajléktalanok befogadására mindössze 3174 helyet kínál a rendszer.

Idősgondozás (852 intézmény – 36911 hely):

– végstádiumban lévő idős, krónikus betegek ellátását biztosító központokban összesen 2023 hely, abból 69 egyetlen magánintézetben, további 2024 39 állami intézetben.
– idősek otthonában összesen 34639 helyet tudnak biztosítani, abból 27629 az ország 674 magánotthonában, míg 7010 hely a 121 állami otthonban van.
– idősek krízisközpontjából csak három van az országban, mindegyik állami és összesen 61 helyet kínál.
– védett otthonok időseknek: kilenc magán (84 hely) és öt állami (34 hely) központ van, összesen 118 hellyel.

Fogyatékkal élő felnőttek ellátása (829 intézmény – 17408 hely):

– a fogyatékkal élő felnőttek ellátására fenntartott gondozóközpontból 54 magán (1512 hely) és 222 állami (7657) intézet működik, összesen 9169 helyet kínálva.
– fogyatékkal élő felnőttek számára fenntartott védett otthonból összesen 377 van, 2994 hellyel. Abból 465 a 69 magán, 2529 pedig a 308 állami otthonban van.
– fogyatékkal élő felnőttek rekuperációs központjaként működik az országban 138 intézet, összesen 4903 helyet kínálva. 303 hely van 13 magánközpontban, 4600 pedig a 125 állami intézményben.
– a fogyatékkal élő személyeket a független életre felkészítő központokban összesen 202 hely van. Kilenc ilyen típusú magánközpontban 55, a 14 államiban pedig 147 személyt tudnak befogadni.
– a fogyatékkal élő felnőttek krízisközpontjai közül egy működik magánközpont van 6 hellyel, további 134 személyt 14 állami intézetben tudnak elhelyezni. Ez összesen 140 helyet jelent.

Hajléktalanok befogadása (81 intézmény – 3174 hely):

– hajléktalanszállóként működik 12 magánintézmény 386 hellyel, további 929 helyet a 26 állami szállóban kínálnak, így összesen 1315 személyt tudnak befogadni.
– a hajléktalanok társadalmi beilleszkedését és ellátását biztosító lakóközpontokban 1859 hely van, abból hét magán (272 hely) és 36 állami (1587) igazgatás alatt működik.

A munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a bentlakásos szociális szolgáltatások férőhelyeinek kihasználtsága ezekben az intézményekben általában teljes kapacitáson van. Helyek legtöbbször csak elhalálozás esetén szabadulnak fel, vagy amikor a kedvezményezettek saját kérésükre távoznak, esetleg visszakerülnek családjukhoz.

Ami a rendelkezésre álló férőhelyek elfoglalására benyújtott kérelmek számát illeti, azt minden egyes állami vagy magánszolgáltató külön vezeti. A jogszabály szerint a szolgáltatók félévente kell tájékoztassák az illetékes helyi szociális hatóságokat az intézményekben ellátott kedvezményezettek listájáról, valamint azon kedvezményezettek jegyzékéről, akiknek megszűnt a szociális szolgáltatás nyújtása, beleértve annak okait is – magyarázta a szaktárca.

Kapcsolódó

Megvan az első haláleset – Térképen a bihari „szamaritánus” otthonaiból áthelyezett személyek

A hatóságok szerint hirtelen halt meg, anélkül, hogy különösebb egészségügyi problémái lettek volna.

szociális gondozás DIICOT Dragoș Pîslaru munkaügyi minisztérium

Választ kaptunk arra is, hogy hogyan sikerült a DIICOT-razzia után hirtelenjében elhelyezni a rendszerben 409 személyt – akiket a Pașca-otthonokból szállítottak el –, miközben korábban ugyanezen személyeknek nem találtak helyet az engedéllyel rendelkező intézetekben. A szaktárca szerint a létszám túllépését a rendkívüli helyzet tette csak lehetővé. A június 30-án kiadott határozatban fogalmazták meg, hogy „a veszélyeztetett személyek sürgősségi elhelyezése érdekében – szükség esetén – túlléphető az engedéllyel rendelkező szociális szolgáltató intézmény jóváhagyott befogadóképessége.”

Szociális szolgáltatás csak engedéllyel

Márpedig bármely állami vagy magánjogi szervezet, amely szociális szolgáltatásokat kíván nyújtani, jogszabályi kötelezettség alapján köteles szociális szolgáltatóként akkreditáltatni magát a szociális szolgáltatások minőségbiztosításáról szóló, később módosított és kiegészített 197/2012. számú törvény rendelkezéseinek megfelelően – olvasható a szaktárca portálunknak adott válaszában.

Felsorolták, hogy a Pașca által folytatott tevékenységhez szükséges engedélyeztetési eljárás kapcsán mely rendeletek rögzítik a kötelező minimális követelményeket, amelyeknek meg kell felelni.

Csakhogy ezekkel a követelményekkel problémák vannak, mutatott rá korábban a szociális magánszolgáltatók érdekképviselete (PFPSS) és az idősgondozással foglalkozó intézmények igazgatóinak egyesülete (ASR), amikor nyílt levélben figyelmeztetett arra, hogy összeomlás fenyegeti az idősek és fogyatékkal élők szociális ellátást. Mint beszámoltunk róla, meglátásuk szerint „luxussá vált a törvényesség”, a gyakorlatban alkalmazhatatlan szabályozások nem a kedvezményezettek biztonságát segítik elő, hanem az illegális tevékenységek felé tereli a szolgáltatásokat.

Kapcsolódó

Luxussá vált a törvényesség – Összeomlástól féltik az idősek és fogyatékkal élők ellátórendszerét

Rerformjavaslatot fogalmazott meg a szakma, aggódva az idősek és fogyatékkal élők szociális ellátásának összeomlása miatt.

szociális gondozás idősgondozás idősek otthona fogyatékkal élők reform

Legalitás, de ne intézmény

Mint már írtuk, Viorel Pașca meglátása, hogy nem követett el semmilyen törvénysértést, jogában van saját tulajdonába befogadni embereket. Ezzel együtt levelet fogalmazott meg a hatóságok számára, hogy legális formát találjanak a tevékenységére. Kérésére eddig csak a Bihar megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) válaszolt, amely azt javasolta, hogy védett otthonként akkreditáltassa az otthonait. Csakhogy mint Pașca a Maszolnak elmondta: ő nem gondozóközpontot akar, nem akar intézménnyé válni, hanem lakóotthont akar embereknek. Emlékeztetett arra, hogy ő elsősorban rászorulókat fogad be. Olyan személyeket, akiknek nincs jövedelme, családja, betegek, sok esetben hajléktalanok. Amikor nyáron házkutatást tartott a DIICOT, a 400 bennlakó közül 300-nak nem volt jövedelme.

„Egész életemben azt szerettem volna, hogy hozzájáruljak a társadalomhoz. Hogy ott ahol áthaladok, jobb legyen mint előtte volt” – magyarázta, felidézve, hogy nappali központot is létrehozott helyi roma gyerekek számára, a rászorulók befogadása pedig onnan indult, hogy évekkel ezelőtt látott a tévében egy hírt arról, hogy hajléktalan emberek fagytak meg az utcán, neki pedig volt két üres szobája. Innen nőtte ki magát a tevékenysége. Kezdetben még mosdó is csak az udvaron volt, de még mindig jobbak voltak a körülmények, mint az utcán, ahonnan befogadta az embereket. Utána érkeztek adományok is, amit az infrastruktúra bővítésére és fejlesztésére használt. „Minden egyes háznak külön története van” – magyarázta, felsorolva, hogy az adományozók között van egykori bukaresti futballklubtulaj, orvos, aradi üzletember is. „Minden teljesen átláthatóan történt, mindennel el tudok számolni” – mondta Pașca. Az alapítványt azért hozták létre, hogy önkéntesekkel is tudjanak együttműködni.

„Most is egyetértek az akkreditálással, de csak akkor, ha az nem hazugságra épül” – hangsúlyozta. Merthogy meglátása szerint az engedéllyel rendelkező központok közül sokan csalnak, sokan nem teljesítik a feltételeket – és ezzel a hatóságok is tisztában vannak. Neki is mondtak „tippeket”. Példaként említett olyan engedélyezett otthont, ahol a megfelelő konyha hiányát ételbeszállítói szerződéssel váltották ki, holott a gyakorlatban a helyszínen oldják meg a főzést. Szerinte az is gyakori, hogy a megkövetelt kétágyas szobákat négyágyasra bővítik az ellenőr távozása után, az utólagos büntetést pedig eleve beszámolják a tevékenységbe. Pașca viszont azt mondta, hogy ő nem akar trükközni, nem fogadta el, hogy akkreditálják, amennyiben nem tud eleget tenni a törvény által előírt követelményeknek, ugyanakkor az ellenőrzések során is mindig mindent rendben találtak nála, és a váradi illetékesek szerint sem lett volna szüksége bármilyen engedélyre.

Az otthonaiban tapasztalt körülményekről amúgy még a vádhatóság sem mondott rosszat, a bíróság is megerősítette, hogy a bennlakók lakókörnyezete rendben volt. Ezzel együtt viszont az engedélyeztetéshez Pașca meglátása szerint indokolatlanul túlzó követelményeket támasztanak, és nem ért egyet azzal, hogy olyan elvárások legyenek, amit sok dolgozó átlagember sem engedhet meg magának. Túlzásnak tartja például, hogy minden szobában legyen külön mosdó, vagy folyamatosan legyen ápolónő a házban. „A 80 éves anyósom egyedül él, mégsincs mellette éjszaka ápolónő” – érvelt.

Beszélgetésünből kiderült: azt szeretné, ha a hatóságok kimennének, megvizsgálnák az adott körülményeket, és annak függvényében állapítanának meg engedélyezett formát lakóotthon működtetésére. „Ne öntsd ki a mosdóvizet, amíg nem biztosított a tisztavíz” – vélekedett, utalva arra, hogy a rendszerbeli hiányosság miatt igény van a tevékenységére.

Új lakók érkez(nének)

Ahhoz képest, hogy nincs engedélyezve és családjával együtt eljárás alatt áll, épp a héten kapott értesítést a Bihar megyei kórházból, hogy kiengednének hozzá egy beteget, aki a felesége gondnoksága alatt áll. Pașca elmondta, az illető nő mellé pszichés problémái miatt rendeltek ki gyámot, de nem volt vele gond, amíg az otthonban a testvérével együtt élt. Csakhogy a DIICOT-razzia alkalmával szétválasztották őket, ami felzaklatta a nőt és ezért kórházba vitték. Most kiengednék, de a testvérét nem küldenék vissza a tenkemocsári (Dumbrava) házakba. Pașca a büntetőeljárásra való tekintettel a Bihar megyei szociális ügyek hivatalához fordult, hogy helyezzék el engedélyezett központban a nőt, de ellenőrizni akarja, hogy a körülmények ott valóban megfelelnek-e az előírásoknak.

Ugyancsak a héten kopogtatott az ajtaján egy 78 éves férfi. Ételt, szállást kért. Van 400 üres ágyam, de lehet letartóztatnak amiért elszállállásoltam – mondta. Enni adott neki, befogadta, de írt minden egyes hivatalos intézménynek, hogy megkérdezze: befogadhatja-e a rászorulót. Közölte: hasonlóképp fog eljárni minden egyes esetben, bár eddig nem válaszoltak a megkeresésére.

Kérdésünkre azt mondta, hogy nem tudja, hogy miért épp most csapott le rá a DIICOT, de szerinte a vádak nem állják meg a helyüket, mint ahogyan a razzia mérete sem volt természetes. Mondta, csak sejtése van, mások véleménye szerint az Ilie Bolojan elleni politikai hadjárat miatt indítottak ellene most eljárást, bár nyomatékosította: soha nem találkozott vagy beszélt az ügyvivő kormányfővel.

Szerinte nem követett el illegalitást, de más megoldás is van a folytatásra. „Eladom a házat 1 lejért húsz betegnek, nekik még lesz szükségük akkreditációra, hogy ott lakjanak?” – tette fel a kérdést, megismételve: nyitott arra, hogy engedélyeztesse tevékenységét, de ne kérjenek tőle lehetetlent. Meglátása, az engedély önmagában még jelent jobb körülményeket a bennlakók számára. „Én rendes lakóotthonokat akarok. Ahogy millió román él, úgy élhessenek ezek az emberek is” – mondta.

Készül a törvénymódosítás

Emanuel Ungureanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője pénteken bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tett amiatt, ahogyan Viorel Pașca központjaiból áthelyezték a bennlakókat. Ezzel együtt egy törvénytervezetet is előterjeszt, amely létrehozna egy új kategóriát egy a Bihar megyei otthonokra szabott szociális szolgáltatásra.