Összeomlás fenyegeti az idősek és fogyatékkal élők szociális ellátását – véli a szociális magánszolgáltatók érdekképviselete (PFPSS) és az idősgondozással foglalkozó intézmények igazgatóinak egyesülete (ASR), arra kérve a hatóságokat, hogy bármilyen „azonnali intézkedés” elfogadása előtt sürgősen konzultáljanak az engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal.

Nyílt levelüket Nicușor Dan államfőnek, Ilie Bolojan ügyvivő kormányfőnek, továbbá a munkaügyi és az egészségügyi miniszternek, az ombudsmannak és a parlamentnek címezték a héten. Az apropója nem más, mint a Bihar megyében húsz éve engedély nélkül működő gondozóközpontok ügye, amelynek kapcsán Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter újabb intézkedéseket helyezett kilátásba. A szakma figyelmeztet: legutóbb 2024-ben, az Ilfov megyei idősotthonokban 2023-ban leleplezett embertelen bánásmód nyomán, hatástanulmány és konzultáció nélkül változtattak az addigi szabályokon, amelynek következtében napjainkban fennakadások vannak az intézetek újraengedélyeztetése során, megnőttek a kiadások, elbátortalanodtak a szolgáltatók, sokan pedig kivonultak az ellenőrzött területről.

Ezt a helyzetet már korábban is jelezték, azóta pedig már a Nép Ügyvédje is megerősítette, amely szerint a licencfeltételek szigorítása miatt bizonyos szolgáltatók eltűntek a hatóságok látóköréből. „Épp az ellenkezőjét érték el annak, mint amit céloztak: nagyobb kontrol helyett, az állam kevesebbet lát” – vélik, arra kérve a törvényhozókat, hogy ne hozzanak semmilyen hirtelen intézkedést a szolgáltatók megkérdezése nélkül.

Meglátásuk szerint a rendszert az összeomlás fenyegeti, ha még több magánintézet kikerül az engedélyeztetett rendszerből, úgy több ezer személy ellátása ellehetetlenül.

Ellehetetlenített idősgondozás

A nyílt levélhez csatoltak egy részletes tanulmányt is, amelyben rámutatnak arra, hogy luxussá vált, ha valaki törvényes keretek között akar magánközpontot működtetni. Számításaik szerint egy 50 férőhelyes idősek otthona törvényes működtetése kedvezményezettként havi 6113 lejbe kerül. A személyzettel járó kiadás 2900 lej, az épület bérlés, karbantartás, rezsi 1365 lej, az étkeztetés 1217 lej, az orvosi fogyóeszközök 250 lej, a kiszerződtetett szolgáltatások 380 lej – sorolják fel tételesen az egy főre eső kiadásokat, hangsúlyozva, a 6113 lej/főben szó sincs profitról az otthon számára.

Kapcsolódó

Szamaritánus vagy kizsákmányoló? – Beépített ügynök segítette a nyomozást

Lehallgatási jegyzőkönyv, ügyészségi jelentés, szimpátiatüntetés és politikai visszhang – tovább gyűrűzik az ország egyik legmegosztóbb büntetőeljárása.

szociális gondozás DIICOT kizsákmányolás visszaélés

Mindezt olyan körülmények között, hogy az átlagnyugdíj Romániában 2800 lej. „Egy 3000 és 6000 lej közötti nyugdíjjal rendelkező személy túl gazdagnak számít ahhoz, hogy bekerüljön az állami rendszerbe – amely a felvételi feltételek alapján a jövedelemmel nem rendelkezők számára van fenntartva, ráadásul többéves várólistákkal – ugyanakkor kétszeresen is túl szegény ahhoz, hogy meg tudja fizetni egy szabályosan működő magánintézmény valódi költségeit” – mutatnak rá. Hozzátették: a szükséglet márpedig nem változik, így mivel a törvény nem kínál számukra megfizethető és ellenőrzött megoldást, olyan szolgáltatók felé fordul, amelyek rögtönzött megoldásokkal, mindenféle felügyelet nélkül működnek.

Szerintük nem a szolgáltatók kérnek indokolatlanul magas díjakat, hanem az előírt körülményeket szabták olyan szintre, amelyet a romániai lakosság többsége egyszerűen nem tud megfizetni. „A jelenlegi jogszabály csak egyetlen lehetőséget kínál: egy egységes, drága és sokak számára elérhetetlen ellátást vagy semmit” – fogalmaztak.

Megoldás: a magánegészségügyi rendszer a követendő példa

A nyílt levél megfogalmazói szerint a magánegészségügyi rendszer példája követendő lehet a szociális ellátás terén is. Egy versenyalapú, engedéllyel működő és szigorúan ellenőrzött szolgáltatói piacra van szükség, amely képes tehermentesíteni az állami rendszert – vélekedtek. Hangsúlyozták: nem a biztonság és az ellenőrzés gyengítését kérik, hanem egy alkalmazható, méltányos és következetes keretszabályozást. Romániának több engedéllyel rendelkező szolgáltatóra van szüksége, nem kevesebbre – hangsúlyozták.

Kapcsolódó

Idősgondozás: ma már luxus a minőségi ellátás

Minden lehetséges állami segítséggel élni kell, és így még az idősotthont is megfizethető lehet.

idősek otthoni beteggondozás idősotthon állami támogatás

Reform a kedvezményezettekért

A szakmai szervezetek több kérést is megfogalmaztak a nyílt levélben.

• Először is moratóriumot kérnek az újabb szigorításokra, ne hozzanak semmilyen korlátozó intézkedést, amíg a 2024-es törvénymódosítások hatásait nem mérik fel. Konzultáljanak a PFPSS és az ADIV képviselőivel, ugyanakkor gondolják újra a minimális követelményeket. Azok szigorúan a biztonságra, a higiéniára, az élelmezésre és a kedvezményezettek jogaira vonatkozzanak, nem pedig a szerkezeti felépítésre, szüntessék meg azokat a bürokratikus elvárásokat, amelyek aránytalanul magas kiadással járnak és semmilyen valós hasznuk nincs belőle az időseknek.
• Javasolják továbbá, hogy a központokat a szállodákhoz hasonlóan kategorizálják úgy, hogy legyenek olyan minimális követelményeknek megfelelő otthonok, amelyeket a kis- és közepes jövedelemmel rendelkező személyek is meg tudnak fizetni.
• Legyen egyszerű, gyors és kiszámítható az engedélyeztetés, illetve a licencek megújítása. „Aki be akarja tartani a törvényt, azt segíteni kell, majd szigorúan megfigyelni” – vélekedtek.
• Egyenlő bánásmódot kérnek a szolgáltatóknak, szerintük meg kell szüntetni azt az indokolatlan előírást, amely jelenleg kizárja a kereskedelmi társaságokat abból, hogy fogyatékkal élő személyek számára gondozást nyújtsanak. Emellett biztosítani kell az egyenlő hozzáférést a közfinanszírozáshoz valamennyi engedéllyel rendelkező szolgáltató számára, függetlenül azok jogi formájától.
• A pénz kövesse a kedvezményezettet – javasolják, olyan rendszerre van szükség, amelyben a jogosult szabadon választhatja meg a szolgáltatót, a közösségi támogatást is felhasználva.
• Az illetékes minisztériumok és állami hatóságok által kiadott előírásokat össze kell hangolni még mielőtt azok alkalmazása kötelező válna, illetve az egyészségügyi és a munkaügyi tárcának közösen kell tisztáznia a tevékenységi kódok (CAEN) közötti különbséget.

Meglátásuk szerint a komoly szolgáltatóknak is az az érdeke, hogy felszámolják a „szürke zónát” a szociális gondozásban. A nyílt levél aláírói szerint az általuk javasolt reform a kedvezményezetteket és azok családjait segítené, ezért várják a mihamarabbi konzultációkat az illetékes törvényhozókkal.

Kapcsolódó

Pîslaru a bihari „szamaritánusról”: a szőnyeg alá söpörték az ügyet

A tárcavezető szerint fel kell számolni a törvényi kiskapukat, ami egy ilyen helyzetet ehetővé tett.

szociális gondozás munkaügyi miniszter DIICOT Bihar megye

Az több oldalas nyílt levélből kiderül, hogy a szakmai szervezetek az elmúlt két év során több átiratot is megfogalmaztak aggodalmuknak hangot adva. Problémásnak tartják egyebek mellett a 8730-as tevékenységi kódba besorolt szociális szolgáltatások engedélyeztetésének előfeltételeként szabott katasztrófavédelmi engedélyt, de arra is rámutattak, hogy szerintük az olyan szabályozások, amelyeket a gyakorlatban nem lehet alkalmazni, az nem a kedvezmények biztonságát segíti elő, hanem az illegális tevékenységek felé tereli a szolgáltatásokat.