Nagy port kavart az elmúlt napokban a romániai sajtóban megjelent hír, amely a nyugdíjkorhatár megemelését tárgyalta. Nicolae Ciucă miniszterelnök azonban kijelentette, hogy a kormány nem kezdeményezte a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelését, mindössze felmerült annak a lehetősége, hogy az állampolgárok saját kérésükre dolgozhassanak 70 éves korukig. Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ családpolitikusa a Maszolnak elmagyarázta, egy törvénytervezetről van szó, amelyet a parlamentbe is beterjesztettek már. A tervezet jelenleg a munkaügyi bizottságban van, jelentésre vár. Ami viszont biztos: a nyugdíjkorhatárt nem emelik meg.

Csép Éva Andrea a Maszolnak úgy nyilatkozott, jelenleg bármelyik ágazatba visszatérhetnek az emberek dolgozni nyugdíjazásuk után. Az állami intézményekben a közalkalmazottaknak kérésre két–három alkalommal is meghosszabbíthatják a munkaszerződésüket. Az alkotmány világosan kimondja, hogy az embereknek joguk van munkát vállalni, dolgozni, ezt a lehetőséget meg kell teremtenie az államnak – mondta a képviselő.

Akik szeretnének dolgozni, tehessék meg

A családpolitikus hangsúlyozta, nem emelik a nyugdíjkorhatárt, a tervezettel kapcsolatban kizárólag az állami fizetés és nyugdíj halmozásáról tárgyaltak. „Még nincs hivatalos jogszabály, csak egy tervezetről beszélünk, amely lehetővé tenné, hogy azok az állampolgárok, akik szeretnének a nyugdíjazás után is munkát vállalni, megtehessék ezt” – nyomatékosította Csép Éva Andrea.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a törvénytervezet a nyugdíj és fizetés halmozását szabályozná, tehát abban az esetben, ha az közszférában dolgozó személy nyugdíjba megy, de továbbra is munkát vállalna állami intézményben, akkor nem kaphatná meg egyidejűleg a nyugdíját és a bérét is. Abban az esetben azonban, ha a közszférából történő nyugdíjazása után a magánszektorban helyezkedne el, megkaphatja a törvény által előírt nyugdíját, valamint a fizetését a magáncégtől, ahol munkát vállalt.

Tárgyaltak néhány kivételes esetről is, amikor a nyugdíjas megkapná a járandóságát és a fizetését is az állami költségvetésből. Az egyetemi tanárok és az orvosok, professzorok esetében már most is biztosítja a törvény a munkaviszony meghosszabbítását. Az oktatásügyben jelenleg pedagógushiánnyal számolnak, ezért szükség van arra, hogy a nyugdíjas tanárok visszatérjenek az iskolákba betanítani

„Végigbeszéltük, hogy az óraadó tanárok kivételt képezzenek, tehát a nyugdíjuk mellett az óraadói fizetésüket is megkaphatnák. Nem tehetjük meg azt, hogy teljesen elvágjuk a magyar anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést azért, mert a fiatalok nem választják a tanári pályát” – magyarázta Csép Éva Anna.

Mint arról korábban beszámoltunk, országos viszonylatban csaknem 8000 olyan pedagógus dolgozik az oktatásban, akik 65 évnél idősebbek. A nyugdíjas korú bedolgozó tanárok aránya 3,96 százalék. Az Oktatási Minisztérium által közölt adatok alapján a bedolgozó nyugdíjas tanárok többsége nem idősebb 68 évesnél, de vannak, akik a 80-as éveikben járva is oktatnak. Nagy gondot okoz a szaktanárok hiánya, ezért a hosszabbítási kérelmek jól jönnek rövid távon, de nem oldják meg a sürgető problémát, hogy egyre nehezebb a szaktanári állások betöltése.

Csép Éva Andrea hozzátette, a kivételek között szerepelnek még azok, akik a fogyatékkal élő személyeket gondozzák. Ez azért fontos, mert sok esetben nyugdíjas szülő látja el a fogyatékkal élő gyerekét, ami minimálbéres alkalmazást jelent a nyugdíj mellett. Szintén kivételt képeznének a szerzői joggal rendelkező szabadfoglalkozásúak, akik nyugdíjasok, de állami intézményben szerzői jogdíjjal megkaphatják a fizetésüket is. „Emellett beszéltünk a harmadfokú rokkantsági nyugdíjban részesülőkről is, akik még négyórás munkaidőt vállalhatnának, ha egészségi állapotuk megengedi” – sorolta a parlamenti képviselő.

Ugyanakkor a képviselő úgy gondolja, nehéz meghatározni azokat a területeket, hogy hol van szükség az idősebbekre. Véleménye szerint a pedagógus- és orvoshiány mellett kutatási osztályokon, közpolitikával foglalkozó osztályokon is szükség van a tapasztalt szakemberekre.

Csép Éva Andrea nyomatékosította: a férfiak esetében a nyugdíjkorhatár továbbra is 65, a nők esetében 62,5 év, bár az uniós irányelvekhez igazodva a nőket 2030-ra 63 évesen nyugdíjaznák.

„Véleményem szerint, ha egy személy mentálisan és fizikailag is képes arra, hogy dolgozzon, akkor adjuk is meg neki a lehetőséget, ellenben a fizetés és nyugdíj halmozásával nem tudok én sem egyetérteni. Főleg azért, mert látom azt, hogy 45 éves korban munkaképes emberek kerülnek a nyugdíjasok kategóriájába, és ez nem korrekt azokkal szemben sem, akik egy életet ledolgoztak” – véli a családpolitikus.

Nagyon fontos a többgenerációs jelenlét

A többgenerációs jelenlét elengedhetetlen az intézményekben. „Kell lenniük nagy tapasztalattal rendelkező időseknek, középkorúaknak és fiataloknak is. Ha a fiataljainkat itthon szeretnénk tartani, akkor a közszférában is meg kell teremteni a lehetőséget, hogy vizsgázhassanak állásokra, hogy el tudják kezdeni a karrierjüket, eldönthessék, hogy megtalálták-e a nekik megfelelő lehetőséget” – emelte ki.

Tehát helyet kell adni a fiataloknak is, persze ugyanúgy szükség van az idősebbekre, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek. Olyan lehetőségeket kellene teremteni, amelyek biztosítják a többgenerációs jelenlétet és ennek hatékonyságát is – véli a családpolitikus.

Csép Éva Andrea kiemelte: a humánerőforrás és munkahelyi menedzsment szempontjából is külön kell választanunk az állami intézményrendszert és magánszférát. „Romániában jelenleg 5,5 millió munkaszerződéses alkalmazottat tartanak nyilván, ebből megközelítőleg 1,2-1,3 millióan az állami szektorban dolgoznak.”

„A fiatal vállalkozóknak a bérek utáni adóleírási lehetőségeket kellene biztosítani. Emellett a munkaadó családbaráttá tehetné a munkakörnyezetet, és így talán a fiatalok is itthon maradnának, és úgy dolgozhatnak, hogy a munkahelyükön működik bölcsőde, vagy óvoda, ahol nyugodtan hagyhatják gyermeküket” – hangsúlyozta a családpolitikus. Emellett fontosnak tartja a rugalmas munkaprogram megteremtését, hiszen a fiatalok sokszor előnyben részesítik ezt.

Csép Éva Andrea szerint ugyanakkor fontos például a vállalkozókat, akár pályakezdő fiatalokat is támogatni. Erre jó példa, hogy az a vállalkozó, aki fiatalokat vagy frissen végzetteket, vagy 50 év fölöttieket alkalmaz, 2550 lejes havi támogatásban részesül, pontosan azért, hogy ezeket a nehezen beilleszthető, foglalkoztatásilag érzékeny kategóriákat segítsék.

Szükség van motivációs eszközökre is: „a munkáltatók akár szerződést köthetnek laborokkal, ahol ingyenesen elvégzik az alkalmazottak éves egészségügyi felmérését, vagy szabadnapot kaphatnak a szülők a gyerekük születésnapján, akár fitneszbérleteket vásárolhatnak, megadhatják a rugalmas vagy otthoni munkavégzés lehetőségét, az intézmények esetleg bölcsődét létesítenek, vagy belepótolhatnak ezen költségek fedezésébe, odafigyelhetnek továbbá a továbbképzési programokra – ezek mind olyan lehetőségek, amelyek a munkáltató kezében vannak, véli a parlamenti képviselő.

A születéskor várható élettartam Romániában alacsonyabb, mint az EU-ban

Az Eurostat előrejelzései szerint a 65 éves korban várható élettartam és a 65 éves korban várható egészségben eltöltött élettartam tekintetében Románia elmarad más európai országoktól: az adatok alapján a nők még 25 évet, a férfiak 22 évet élnek. Az adatok szerint a várható élettartam tavaly 1,4 évvel csökkent, emellett a várható egészségben eltöltött élettartam is olyan mutató, amely az elmúlt évek életminőségét tükrözi.

Ugyanakkor a 65 évesen várható egészségben eltöltött élettartam, vagyis a 65 éves kor utáni jó egészségi állapot nagyon fontos tényező. A 2021-es statisztikai felmérés szerint a romániaiak többsége jó vagy nagyon jó egészségnek örvend, viszont a 65–74 évesek körében négyből három személy panaszkodik az egészségére. A 75 év felettiek 90 százalékának egészségügyi problémái vannak.

Az adatok igazolják, hogy minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy krónikus betegséggel él, így a legalább egy krónikus betegségben szenvedő 55–64 évesek aránya 40 százalék fölé emelkedik. 65 éves kor után már a krónikus betegséggel élők vannak többségben.

Csép Éva Andrea szerint az életszínvonal Romániában is előrehaladott és vannak olyan esetek, amikor 65 éves kor után is tudnak dolgozni a polgárok. Ugyanakkor elengedhetetlen lenne az aktív időskorra való felkészülés. „Más európai országokban tudatosan készítik a nyugdíjas évekre az idősödő alkalmazottakat, hogy ténylegesen elfogadják, hogy nem a korábbi rutin szerint kell élniük. Megfigyelhető, hogy az aktív évek után nagyon sokan összeomlanak, nem tudják, mit kezdjenek az idejükkel, hiszen a pontos és programszerű élet fontos volt számukra” – magyarázta.