Kolozsváron a statisztikák szerint 2200 különleges igényű gyermek él, ám a városban nagyon kevés olyan játékeszköz van, amely átalakítható lenne az ő igényeikhez és ahol együtt játszhatnának a többi gyermekkel. Ezen szeretne változtatni a Romániai Máltai Szeretetszolgálat és a kolozsvári önkormányzat, egy új, Romániában is egyedi játszópark építésével, amely Kolozsvár első inkluzív játszótere lenne. Ebbe kapcsolódott be a Betfair Romania Development technológiai központ a Transilvania Bankkal partnerségben, és idei jótékonysági versenyére, a Walking Month-ra (Sétáló Hónap) befolyt összeget erre a célra ajánlotta fel. Idén rekordösszegű adományt sikerült összegyűjteni, mondja Renate Rozenberg, a Walking Month PR koordinátora. Az 581 218 lej értékű adományt a Máltai Szeretetszolgálatnak ajánlják fel, hogy az megvalósíthassa régi tervét.

Renate Rozenberg, a Walking Month PR koordinátora megkeresésünkre elmondta, az idei volt minden idők legnagyobb népszerűségének örvendő Sétáló Hónapja, 2944 résztvevővel. A versenyre az ország minden részéről neveztek, amely a szervezőknek nagy meglepetést okozott, hiszen az egy helyi szociális ügy támogatására irányult. „Örvendetes, hogy sikerül Kolozsváron kívül is inspirálnunk az embereket, hogy támogassák az ügyünket. Idén 581 218 lejt sikerült összegyűjtenünk a résztvevők adományaiból, ami abszolút rekord az eddigi nyolc kiadáshoz képest” – mondta.

Várhatóan a jövő év második felében kezdődnek meg a munkálatok

Arról, hogy hova tervezik építeni az integrált parkot, elmondta, a kolozsvári városháza által rendelkezésükre bocsátott területen, a Rózsák parkjában lesz a helyszín, és jelenleg az építési engedély megszerzésének fázisában van a projekt, amely nemrég még díjat is nyert az Erdélyi Építészeti Biennálén. A projektet még részletesen át kell gondolniuk, így egyelőre korai lenne kiválasztani egy céget a kivitelezésre, részletezte. A munkálatok várhatóan a jövő év második felében kezdődnek meg, és a Walking Month során összegyűjtött adományok biztosítják az ehhez szükséges források egy részét.

A teljes projektet a Romániai Máltai Szeretetszolgálat irányítja, a szolgálat csapata és önkéntesei indították el, akik több mint harminc éves tapasztalattal rendelkeznek a fogyatékkal élőknek szóló projektek terén. Renate Rozenberg szerint ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a projekt teljes megvalósításához még szükség van anyagi támogatásra, a Sétáló Hónapban összegyűjtött adományok csak a költségek egy részét fedezik. Egy átalakított hinta vagy csúszda 4-5-ször drágább is lehet, mint egy hagyományos, ezért a költségek igen magasak. „Remélhetőleg most, hogy a projekt ismertté vált, más emberek és cégek is adományozni fognak” – jegyezte meg.

Mint a PR koordinátora elmondta, Kolozsváron a legfrissebb adatok szerint 2200 fogyatékossággal élő gyermek van, ám nincs egyetlen inkluzív játszótér sem, ahol ők is játszhatnának, csak félmegoldások születtek. Emiatt azok a szülők, akik szeretnék megadni gyermeküknek a mások számára természetes jogot a játékhoz, kénytelenek rögtönzött megoldásokat alkalmazni: például a gyermekkel karonfogva csúszdázni vagy hintázni, de ezek csak akkor lehetségesek, ha a gyermekek nagyon kicsik. Ellenkező esetben a gyerek csak a füvön maradhat, és kizáródik a többiekkel való játékból. Ebből pedig elszigeteltség keletkezik, amely felnőttkorban is megmarad, és fenntartja azt az általános mentalitást, amely Renate Rozenberg szerint Romániában még mindig jelen van, miszerint a fogyatékosság a „társadalomnak kevésbé fontos és értékes tagjává tesz”.

A játék a legfontosabb módja minden gyermek tanulásának

Renate Rozenberg kifejtette, nem tudnak róla, hogy lenne Romániában más inkluzív park, van néhány város, ahol bevezettek egy-egy inkluzív hintát vagy játékot már meglévő parkokban, így például Nagyváradon is már van egy hinta, amit akár tolószékesek is használhatnak, de ezek elszigetelt esetek, nem ez jellemző általánosan az országra. „Kolozsvár példát mutathat a befogadás, az elfogadás és végső soron a fogyatékosság normalizálása terén. A parkot mindenféle fogyatékossági típusra – motoros, neuromotoros, érzékszervi, értelmi – tervezték, és minden létesítmény ugyanolyan szórakoztató és érdekes egy átlagos gyermek számára is, ami nagyon fontos ahhoz, hogy ne csak fogyatékossággal élők járjanak majd oda” – tette hozzá Renate.

Renate Rozenberg úgy vélte, a játék a legfontosabb módja minden gyermek tanulásának, ez a mentális és fizikai fejlődésük meghatározó folyamata, és az atipikus fejlődésű gyermekeknek ugyanúgy szükségük van rá, mint az átlagos fejlődésűeknek. Ugyanakkor az inkluzív park ideális hely a felnőttképzéshez is, ahol a nem fogyatékossággal élő gyerekek és szüleik tanulhatják meg azt, hogy hogyan kell viszonyulni egy fogyatékos gyerekhez. „Románia túl keveset fektet abba, hogy a fogyatékossággal élőket önállóságra nevelje, de a gondozásukra sem fordít elég pénzt, ezt le kell küzdeni” – jelentette ki. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy nyugaton már évtizedek óta léteznek ilyen játszóterek, és az egész infrastruktúra úgy van kialakítva, hogy segítse a fogyatékkal élő személyt a gyermekkortól a felnőttkorig.