Mi lesz, ha nagy leszel? – a kérdés végigkíséri a gyerekek, fiatalok mindennapjait az óvodától akár az egyetemig. Néhányan pontosan tudják a választ, de a nagy többség éveken keresztül tanácstalan. A Világbank felmérése szerint a hazai oktatási rendszer nem sokat segíti őket pályaválasztásban, a tanulmány 24 okot azonosított be, amiért nem működik a karrier-tanácsadás, a pályaorientáció a romániai közoktatási rendszerben. A Maszol által megszólaltatott szakember szerint ez a téma csak most kezd hangsúlyosabbá válni, éppen a lobbiszervezetek tevékenysége révén.

Lobbiszervezetek küzdenek a pályaorientációért

Gyerekcipőben jár még Romániában a karrier-tanácsadás, az iskolai erőszak megelőzése után csak most kezd teret nyerni ez a téma, éppen az erős lobbiszervezetek – a Világbank, a Mentsétek meg a Gyermekeket Szervezet – irányították rá a fontosságára a figyelmet, mondta el megkeresésünkre Szőcs Levente, a Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelés-tanácsadó Központ vezetője. Kifejtette, a tapasztalat szerint amikor ezek a szervezetek problémaszintre emelnek egy-egy témát, előbb-utóbb bekerülnek az oktatási közpolitikákba is, ami nem azt jelenti, hogy előtte nem lett volna igény, szükség rá, de a lobbi nyomán jelennek meg jogszabályok, kezdődnek képzések. Szőcs Levente kifejtette, már kisiskolás kortól kellene foglalkozni a gyerekekkel, de a törvény csak sporadikusan rendelkezik erről, nincs egy komoly módszertana.

Az osztályfőnökök, az iskolai tanácsadók belátására van bízva

Valójában a tanítók, az osztályfőnökök, az iskolai tanácsadó pszichológusok feladatköre, de például az egyetemen a pedagógusoknak nem tanítják, hívta fel a figyelmet az intézményvezető. Mint mondta, minden iskolában ki kellene dolgozni egy erre vonatkozó procedúrát, ami azt kellene tartalmazza, hogy a különböző évfolyamoknak milyen időközönként, milyen típusú karrier-tanácsadást szerveznek.Ebben nemcsak az osztályfőnök, az iskolai pszichológus, hanem az egész iskolai közösség részt kellene vegyen, és nemcsak arról kellene szóljon, hogy elbeszélgetnek a gyerekekkel a lehetőségekről, a képességeikről, készségeikről, kitöltetnek velük teszteket, amit kiértékelnek, hanem arról is, hogy ellátogatnak egyetemekre, különböző munkahelyekre, vagy éppen szakembereket hívnak meg, akik megosztják tapasztalataikat a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal.

A Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelés-tanácsadó Központ nyert egy pályázatot, a Pécsi Tudományegyetem képezi ki a munkatársaikat egy karrier-tanácsadási teszt kiértékelésére, másrészt ingyenes hozzáférést kapnak a teszt használatára.

A civilek igyekeznek betölteni az űrt

Szőcs Levente is elmondta, hogy civil kezdeményezések segítik a diákokat a pályaválasztásban. Erre példa a sepsiszentgyörgyi Centrum Studiorum Egyesület kezdeményezése, már öt éve szervezik a Székelyföldi Karriernapokat, amikor ismert és elismert szakemberek mutatják be a hivatásukat, a találkozókon a diákok kérdezhetnek, ezzel segítik a fiatalokat a pályaválasztásban.

Zsigmond József, az egyesület elnöke a Maszolnak elmondta, rendszerint telt házas a rendezvényük, a visszaigazolások szerint a résztvevők 90 százaléka hasznosnak tartja a karriernapokat, 60 százalék esetében tulajdonképpen ráerősít a korábbi döntésre: vagy arra, hogy milyen pályát választanak, vagy arra, hogy biztosan mit nem. Azt tapasztalták, igény van a karrier-tanácsadásra, általában már az elő-regisztráció során több mint száz kérdés fut be a diákoktól.

A fiatalok elenyésző része biztos benne, milyen pályát választ

Öt évvel ezelőtt végeztek egy gyors felmérést, megkérdezték a diákokat, miben tudnának segíteni, és akkor a legtöbben a pályaválasztásban kértek támogatást. Kiderült, abból rengeteg információ eljut a diákokhoz, hogy milyen egyetemen folytathatják a tanulmányaikat, miként lehet oda felvételezni, mit kínál a felsőfokú tanintézet, de konkrétan senki nem mondja el a fiataloknak, mi lesz a teendőjük, ha elvégzik az egyetemet, hogyan alakul egy orvos, egy bankár, egy ügyvéd napja.

Mire rájönnek, tulajdonképpen mi lesz a feladatuk, már szinte el is végezték az egyetemet, sok esetben ez nem egy kellemes tapasztalat, mutatott rá Zsigmond József. Kifejtette, az évek során azt látták, a diákok mintegy tíz százaléka tudja pontosan a választ a „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre, ők általában a szüleik hivatását választják, amire nagyon pontos rálátásuk van. A rendezvényre általában  olyan székelyföldi szakembereket hívnak meg, akik már elértek valamit a karrierjükben, ezzel az a nem titkolt szándékuk, hogy ráerősítsenek arra, érdemes „hazajönni”, Székelyföldön is szükség van a jó szakemberekre, összegezte az egyesület elnöke. 

Rengeteg oka van annak, hogy miért nem működik karrier-tanácsadás a közoktatásban

Huszonnégy okot azonosítottak, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai közoktatásban alig foglalkoznak karrier-tanácsadással, derül ki a Világbank „Tanácsadási és pályaorientációs rendszer értékelése az egyetem előtti oktatásban" című hatástanulmányából. Az okok között a legfontosabbak, hogy nincs elég tanácsadó a rendszerben, a pedagógusok pedig nem érdekeltek, nem motiváltak, hogy elvégezzenek ilyen képzést.A tanulmány következtetéseit az Edupedu oktatási szakportál foglalta össze, kiderül, az országban vannak olyan megyék, ahol ezer diák jut egy nevelési tanácsadóra, a vidéki iskolák még inkább kiszolgáltatott helyzetben vannak ezen a téren. A pedagógusok, iskolaigazgatók számára szerveznek ugyan képzéseket, de keveset ingyenesen, a kedvezményezettek gyakran csak bürokratikus tehernek érzik, hogy részt vegyenek, nincs elég motivációjuk, hogy a mindennapi feladataik mellett még ezzel is foglalkozzanak.

A 2022-2023-as tanévben átlagosan 966 tanuló és óvodás jutott egy tanácsadóra, ebből 570 középiskolás, 396 óvodás és általános iskolás. A dokumentum rámutat, hogy „bár ez törvényben szabályozott jog, nem minden tanuló jár olyan oktatási intézménybe, ahol tanácsadó tevékenykedik, így csak alkalmanként kapnak ilyen jellegű segítséget”. Hozzáteszik, ezz a probléma vidéken hangsúlyosabb, és megyénként nagy eltérések vannak.
Romániában a pedagógusok pszichopedagógiai alapképzése tartalmazza ugyan a tanácsadást és pályaorientációt, de csak mint választható tantárgyat lehet az egyetemek tanárképző tanszékein felvenni.

Az oktatási minisztérium 2023-ban országos pályázatot írt ki 1200 új iskolai tanácsadói álláshely betöltésére, a legtöbb helyet olyan megyékben hirdették meg, ahol egy tanácsadó jutott több mint 3000 diákra, például Prahova, Giurgiu vagy Neamț megyékben. Ezzel most már országos átlagban 800 diákra jut egy tanácsadóra.

A Világbank tanulmánya ITT olvasható.