A romániai vendéglátóiparban jelenleg mintegy 25 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint 2024-ben – derül ki a Romániai Vendéglátóipari Munkáltatói Szövetségek Föderációja (FPIOR) által bemutatott legfrissebb elemzésből.

A szervezet számításai szerint a munkahelyek kiesése az államháztartásnak is komoly érvágást jelent: havonta mintegy 7,5 millió euróval, azaz évente nagyjából 90 millió euróval kevesebb bérjellegű adóbevétel folyik be a költségvetésbe – idézi az elemzést a Digi24 hírportál.

A drasztikus létszámcsökkenés megállítására és a szektor talpra állítására az FPIOR egy átfogó, 2029-ig szóló mentőcsomagot terjesztett a döntéshozók elé.

Egyik legfőbb javaslat a HoReCa-szektor áfájának mérséklése 11%-ról 9%-ra, legalább hároméves időtartamra. A kedvezményt azokra a vállalkozásokra korlátoznák, amelyek teljes körűen fehéren könyvelik el bevételeiket, megőrzik a munkahelyeket, és nincs adótartozásuk. Mérsékelt becsléseik szerint ez az egyetlen lépés 3000 és 8000 közötti munkahelyet védhetne meg vagy hozhatna létre.

„Szeretnénk visszatérni legalább a 9%-os szintre. Ha nem is számolunk a németországi 7%-kal, a 9% elengedhetetlen. Fontosabb adót beszedni egy létező cégtől, mint kivégezni azt, hogy aztán ne legyen kitől adóztatni” – nyilatkozta Călin Cozma, az FPIOR ügyvezető elnöke.

A munkaadók emellett a szektorban dolgozók bruttó bérének első 4000–5000 leje után fizetendő társadalombiztosítási járulékok csökkentését is szorgalmazzák. A szimulációk szerint ez további 10 000 munkahely fennmaradását segítené, és évente mintegy 36 millió euró közvetlen adóbevételt termelne az államnak.

Javasolják a vakációs utalványok újjáélesztését, évente 1600 és 2000 lej közötti értékben, kizárólag belföldi turizmusra. A holtszezonban (október és május között) felhasznált csekkekre 20%-os bónuszt biztosítanának. Egymilliárd lejnyi utalvány bepörgetése a becslések szerint 1,4 milliárd lejes teljes fogyasztást generálna.

Külön forgóeszköz-finanszírozási, adósság-újrafinanszírozási, modernizációs és digitalizációs hitelprogramot kérnek a szektor cégei számára.

Szakképzési támogatást szeretnének, amely alapján az állam állná a szakmai képzések költségeinek felét. Ez mintegy 40 millió lejes állami ráfordítással 20 000 szakács, felszolgáló, pultos, recepciós és szállodai igazgató képzését tenné lehetővé.
Egységes „HoReCa-engedély” bevezetését szorgalmazzák, ahol a cégek egyetlen online portálon nyújtanák be a dokumentumokat, az intézmények pedig egymás között cserélnének adatot. Ez évente 1,2 millió munkaórát takarítana meg a szektor mintegy 30 000 szereplőjének.
A „HoReCa Adópaktum 2026–2029” keretében a szövetség legalább 6 hónapos felkészülési időt kér a nagyobb adóváltozásokra, és 12 hónapot a strukturális reformokra.

Călin Cozma kiemelte, hogy a szektor nem folyamatos állami támogatásért folyamodik, hanem olyan üzleti környezetért, amelyben képes életben maradni és beruházni. „A HoReCa nem azt kéri, hogy az állam tartsa el. Stabil szabályokat, elviselhető adóterheket, finanszírozási lehetőséget és a beruházások feltételeit kérjük” – fogalmazott az elnök.

A Föderáció óvatos számításai szerint a teljes intézkedéscsomag alkalmazása 2029-ig mintegy 25 000 munkahely megőrzését vagy visszaszerzését tenné lehetővé, körülbelül 750 millió eurónyi magánbefektetést mozgósítana, és 5%-os gazdasági növekedést eredményezne a szektorban ahhoz a forgatókönyvhöz képest, ha az állam tétlen marad.