Az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) részét képező 12 turisztikai-kulturális útvonalon szereplő műemlékek programja összesen 225 műemléképület felújítását, több mint 300 helyszín részletes bemutatását jelenti. A rendelkezésre álló alapból 5 kastélyt, 5 kúriát, 10 fatemplomot, 5 bojárházat, 5 kolostort, 5 Szent Lászlóhoz köthető helyszínt, 5 római erődítményt, 5 várat, 150 népi építészeti értéket, hagyományos falusi házat és 30 Duna-deltai helyszínt újítanak fel. Hegedüs Csillát, az európai alapok minisztériumának államtitkárát, a program koordinátorát kérdeztük a program magyar vonatkozásairól.

A felújítandó és népszerűsítésre javasolt műemlékek listáját a minisztérium honlapján találjuk meg. Ennek alapján úgy tűnik, nagyon sok magyar műemlék épület újulhat meg 2026-ig. A várak közül megújul Segesvár, a torockószentgyörgyi vár, a brassói Fellegvár és történelmi központ, a Nagyváradi vár külső falai, valamint a vajdahunyadi vár is.

Segesvár az egyik szász szék központja volt, Kelet-Európa egyik legjobban megőrzött középkori városkomplexuma, amely az UNESCO Világörökség részét képezi. A központ a középkor folyamán Erdélyben nagyon fontos szerepet töltött be Brassó és Nagyszeben mellett, a környéken is „irigyelték” az épületeit. „A legenda szerint, amikor Szászkézden óratornyot építettek, akkor a segesvárit vették mintául, állítólag le is mérték, csak időközben a madzagból, amit átvittek, kivágtak a segesváriak, így a szászkézdi rövidebb lett egy kevéssel” – mesélte korábban a Maszolnak Antal Attila helyi történelemtanár. A segesvári várról az Erdély legjei sorozatunkban részletesen is írtunk.

A torockószentgyörgyi vár ma már csak várrom, ám valamikor az Ákos nemzetséghez tartozó Thoroczkay család tulajdonában volt, akik a székelyek betelepítése után adják át a királyi várat a székelyeknek. Deák-Székely Szilárd Levente torockói polgármester szerint a felújítás többlet vonzerőt jelentene a helyi turizmus számára, három-négy közvetlen munkahelyet teremtene, közvetve azonban panziók, éttermek létesülnének, de a helyi mezőgazdasági termelők számára is új kereskedési lehetőségek adódnának a környéken.

A vajdahunyadi vár a Hunyadiak kastélya volt, a birtokot és a nemesi címet Hunyadi János apja kapta 1409-ben Luxemburgi Zsigmond királytól. A várat Európa legszebb kastélyai közt a nyolcadik helyre rangsorolta a Lonely Planet útikönyv-kiadó, és több film forgatásának a helyszíne is volt szépsége miatt. Vajdahunyad polgármestere elmondta, restaurálják a Buzogány-torony és a Kaputorony kinti freskóit, valamint a lovagterem alagsorát, a Fehér-rondellát, illetve a nemesi konyhát is. Emellett ebből a projektből finanszíroznák a lovagterem padlózatát, újraalkotják a Mátyás-loggia festményeit, valamint felújítják a hidakat és a világítási rendszert is.

Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának államtitkára a Maszolnak elmondta, a projekt keretében majd online is be tudjuk járni a várakat, kastélyokat, kúriákat, templomokat, hagyományos falvakat, és ha személyesen is látogatunk el a 300 épület valamelyikébe, magyar, román és angol nyelvű audio guide és számos ismertető anyag áll majd rendelkezésre, emellett egy telefonos applikáció is készül, amelynek segítségével legalább 600 érdekes és vonzó helyszínre el tudunk majd jutni.

2026-ra másfélszer több külföldi turista lesz

Az államtitkár úgy fogalmazott, a turisztikai útvonalakra erdélyi magyar közösségünk számára kiemelkedően fontos helyszínek kerültek fel, és nagy öröm számára, hogy a helyszínek között ennyi magyar vonatkozású műemlék kap helyet és nyert támogatást, az ezzel járó népszerűsítési kampányról nem is beszélve. Szerinte ezek a felújítások, a turisztikai útvonalak vonzóvá teszik az illető helyet, ez több turistát, a több turista újabb munkahelyeket jelent, illetve piacot a helyi termékeknek.

Hegedüs úgy vélte, azon túl, hogy a fontos épületeink megújulnak, azért jó ez a projekt, mert így „meg tudjuk mutatni országnak-világnak” azt, amit itt teremtettünk, a gyönyörű épületeinket, az értékeinket, és emellett a turizmusnak köszönhetően munkahelyek jönnek létre, főleg vidéken és kiváltképp a vállalkozó szellemű fiataloknak.

„Az a célunk, hogy 2026-ra másfélszer annyi külföldi turista látogasson el hozzánk, mint eddig, és hogy sokkal több pénzt költsenek el nálunk. Ehhez azonban nekünk, mindannyiunknak dolgoznunk kell. Fel kell újítanunk az épületeinket, és élettel kell őket megtöltenünk. Szíves vendéglátóként minőségi szolgáltatást kell nyújtanunk a turistáknak” – részletezte Hegedüs Csilla. Hozzátette, mostanáig az Európai Bizottság nem fogadta azt el, hogy egy civil szervezet kezelésében lévő műemléket felújítsanak, de most sikerült elfogadtatni, hogy a civil szervezet közjogi értelemben ugyanúgy működjön, mint egy egyház.

Ezek a magyar épületek újulnak még meg

A minisztérium listája szerint a Kastélyok útja keretében öt kastélyt újítanak fel, a zsibói Béldy-kastélyt, a miklósvári Kálnoky-kastélyt, a gernyeszegi Teleki-kastélyt, a maroshévízi Urmánczy-kastély, valamint az olteszemi Mikó-kastélyt. Az Erdélyi kúriák útja keretében szintén öt kúriát újítanak fel, köztük a sándorhomoki Berenczei–Kováts-kúriát, az aranyosgyéresi Szentkereszty–Bethlen-kúriát, a micskei Jakó-kúriát és a kökösi Serester József-házat. A Szent László-úton szintén öt műemlék újul meg, a szacsvai református templom, a kökösi unitárius templom, az agyagfalvai református templom, a bihari földvár, valamint a szentjobbi apátság is.

A projekt keretében hangsúlyt fektetnek a hagyományos falvak, házak felújítására, így többek között megújulnak Toróckó, Berethalom, Etéd, Körösfő, Uzon, Csíkszentgyörgy, Verespatak, Szászkézd, Alsóárpás, Bunyila és Lelesz hagyományos házai is.

Hegedüs Csilla ennek kapcsán elmondta, a hagyományos falvak útja újdonságnak számít, itt magánkézben lévő épületeket lehet majd felújítani, minden faluban nyolc hagyományos házat. Ennek fő célja a népi építészet értékének a megmutatása, a település vonzóvá tétele a turisták számára. „Torockó példája kell lebegjen a szemünk előtt, ahol a felújított hagyományos falusi porták számos turistát vonzanak, munkahelyet teremtve ezáltal a helyiek számára. Úgy gondolom, végre azt kell megfogalmaznunk, hogy hogyan tudjuk kulturális örökségünket a közösség javára fordítani, hogyan tudjuk a jövőnket építeni ebből az örökségből” – nyilatkozta.

Ebből mindenki nyer

Az államtitkár úgy vélte, számtalanszor kerülünk nehéz helyzetbe, amikor külföldi barátaink megkérdezik tőlünk, hogy mit érdemes meglátogatni Romániában. Szerinte a választ megkönnyíti majd a turisztikai útvonalak kialakítása, amelyek rendszerezik a látnivalókat. Másik probléma, amivel véleménye szerint küzd a romániai turizmus, hogy a turisták nem költenek elég pénzt a látogatásuk során, amelynek oka szerinte az, hogy nem elég változatos a nekik nyújtott szolgáltatás.

„A programban lévő településeken a turisztikai szolgáltatások is javulni fognak, nemcsak azáltal, hogy megújulnak majd az épületek, hanem sok esetben a körülötte lévő infrastruktúra is korszerűbb lesz. Ebből mindenki nyer, a településen élő és munkát vállaló emberek, mi mindannyian, akik értékeljük ezt a kulturális örökséget, az oda látogató turista és természetesen Románia, hiszen az így származó bevételekből az ország is profitál. Végre megmutathatjuk ezt az örökséget ország-világ előtt, turisztikailag hasznosítjuk is, ezzel pedig munkahelyeket teremtünk” – mondta.

Szerinte a PNRR turisztikai-kulturális komponensének köszönhetően végre jobb sors várhat az épített örökségre. Úgy vélte, az is hatalmas siker, hogy a 12 útvonal keretében 5 római erődítményt is felújítanak, mivel erre eddig nem volt országos program. A római castrumok túraútvonalának részeként újraépül a sebesvári Porta Praetoria, de emellett felújítanak 5 moldvai kolostort, 10 fatemplomot, 5 bojárházat, a Duna-delta kulturális összképének helyreállítása keretében pedig 30 hagyományos portát.

Mi maradt ki a listából?

Az államtitkár úgy vélte, a Hívogató Románia. Az országjáró projekt keretében sem lehet a pusztulás szélén álló minden műemléket megmenteni, sok esetben ugyanis tisztázatlan az épületek tulajdonjoga, és a magánkézben, magáncélra használt épületeket nem tudják uniós forrásokból támogatni, hisz azok, amelyeket felújítanak és népszerűsítenek, a turistákat kell fogadják, kulturális programokat kell szervezni bennük, nyitva kell állniuk a közönség előtt.

„A pályázás első részét lezártuk, de tekintettel arra, hogy bizonyos turisztikai-kulturális útvonalakra a népszerűsítés kategóriában nem nyújtottak be elegendő pályázatot, a minisztérium második nyilvános felhívást hirdet hamarosan a beruházásra elkülönített összes forrás felhasználására. Nagyon fontos, hogy kiaknázzuk a PNRR által nyújtott lehetőséget, nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy komoly turisztikai potenciállal rendelkező települések kimaradjanak ezekből a beruházásokból” – mondta.

Hegedüs Csilla hozzátette: „A második esély is adott lesz, jönni kell a javaslatokkal, mert ezzel amellett, hogy hasznosítjuk a kulturális és épített örökségünket, munkahelyeket teremtünk és a környezetünket tesszük szebbé és jobbá.”