Városközpontok felújítását célzó stratégiát dolgozott ki az RMDSZ

Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök a történeti városközpontok felújítását célzó stratégiájában egy olyan szabályozás kialakítását szorgalmazza, amely lehetővé teszi, hogy a műemlékek felújítása közérdek legyen.

Egy felelős polgármesternek az a feladata, hogy olyan környezetet alakítson ki, amelyre büszkék az emberek, amely egyedivé teszi a várost, ugyanakkor munkahelyeket is teremt. Azt tapasztaljuk, hogy a hatályban lévő törvények nem segítik a városgazdákat abban, hogy a rossz állapotban lévő épületeket felújítsák, hiszen nem lehet közpénzt költeni a magánkézben lévő épületek karbantartására, restaurálására.

Az RMDSZ a törvény megváltoztatását javasolja annak érdekében, hogy a városközpontok ismét régi fényükben tündököljenek – mutatta be a szövetség városközpontok felújítását célzó stratégiáját Hegedüs Csilla az ügyvezető elnökség hétfői ülésén. A kultúráért felelős ügyvezető alelnök a történeti városközpontok felújítását célzó stratégiájában egy olyan szabályozás kialakítását szorgalmazza, amely lehetővé teszi, hogy a műemlékek felújítása közérdek legyen.

„Negyedszázaddal a rendszerváltás után az erdélyi magyar emberek jogos követelése, hogy vezetőiknek ne csak elképzelése, hanem kézzelfogható megvalósításai is legyenek a városközpontok felújítására vonatkozóan. Azt várják el az RMDSZ városgazdáitól, hogy intézkedéseikkel büszke városlakóvá tegyék őket. Ezt a büszkeséget nagymértékben meghatározza az az épített környezet is, amiben élnek” – mondta el Hegedüs Csilla.

A politikus emlékeztett: a történeti városközpont felújítása közügy, ezért költségvetési forrásokból fedezendő: a helyi vagy megyei tanács saját költségvetéséből különítsen el forrásokat ennek megvalósítására. A városvezetésnek be kell tartania a műemlékek védelmére vonatkozó törvényeket, szakemberekkel közösen kell elkészítenie a felújítások ütemtervét – ennek magába kell foglalnia az épületek, közterek és védett övezetek komplex felújítását.

"Minden tulajdonosnak az anyagi lehetőségei függvényében kell hozzájárulnia a polgármesteri hivatal által elvégzett felújítási munkálatokhoz. A nehéz szociális helyzetben lévő magánszemélyek esetében a hozzájárulásnak minimálisnak kell lennie, míg a jogi személyeknek ki kell fizetniük a rájuk eső költségeket” – sorolta módosítási javaslatait az ügyvezető alelnök azt követően, hogy a városvezetőkkel konzultált. A Szövetség javaslatai között szerepel az is, hogy a városközpontok felújítására európai uniós forrásokat is le lehessen hívni.

„A városközpontok épületeinek, köztereinek felújítása azért is fontos, mert gazdasági fellendülést is generál, munkahelyeket teremt mind a felújítás ideje alatt, mind pedig utána.  A megfelelően helyreállított történeti városközpont újabb befektetéseket von maga után, a turizmust és kikapcsolódást szolgáló üzleti élet megjelenését is serkenti” – összegzett Hegedüs Csilla.

A konzultáció során fény derült arra, hogy a városközpontok jellemzően lelakott, tönkrement állapotban vannak. Az épületek részben magánkézben, részben pedig olyan közintézmények tulajdonába tartoznak, amelyek számára nem prioritás a felújítás. A tulajdonosok zöme nincs abban a helyzetben, hogy ki tudja fizetni a nagyon költséges restaurálást, és arra sincs lehetősége, hogy kölcsönt vegyen fel a munkálatok fedezésére.

Gyakran a visszaszolgáltatás elhúzódása jelent gondot – ezekben az esetekben nem lehet tudni, ki a tényleges tulajdonosa az épületnek, vagy egy lakrésznek. Vannak olyan közintézmények, amelyek számára teljesen idegen az erdélyi magyar épített örökség, emiatt pedig az általuk műemlékes engedély nélkül felújított épületek elvesztették műemlék-jellegüket.

Kapcsolódók

Kimaradt?