Verespatak valóban megmenekült – de nem most, hanem még 2010-ben

„Megmenekült Verespatak”, „Nagy csapás érte az aranybányát tervező céget” – ilyen címekkel adott hírt a román és az MTI alapján a magyar sajtó a héten arról, hogy Verespatak térségét A kategóriás műemlékké nyilvánította a kulturális miniszter. Pedig a Fehér megyei község értékei már 2010-től szerepelnek az országos műemlékvédelmi listán, amelyet akkor Kelemen Hunor kulturális miniszter hagyott jóvá.

A híradások Vlad Alexandrescu kulturális miniszter szerdai Facebook-bejegyzésén alapultak. A tárcavezető a közösségi oldalon  jelentette be, hogy 2015. december 30-án miniszteri rendelettel jóváhagyta az új műemléklistát, amely A kategóriás műemlékké nyilvánítja Verespatak két kilométeres körzetét. A bejelentésnek az növeli a jelentőségét, hogy a törvény szerint A kategóriás műemlékek helyszínén nem folytatható ipari tevékenység, így a Rosia Montana Gold Corporation sem bányászhat aranyat a község területén.

Valójában azonban a kulturális miniszter csak ennyit tett, hogy felfrissítette azt a műemléklistát, amelyet egyik elődje, Kelemen Hunor hagyott jóvá 2010-ben. A műemlékvédelmi törvény szerint ugyanis a védett értékek jegyzékét ötévente kell aktualizálni, és ennek a kötelezettségnek tett eleget múlt év végén Vlad Alexandrescu. Az RMDSZ-es kulturális miniszter által 2010-ben jóváhagyott lista szintén megakadályozta az aranybánya megnyitását, többek között az RMGC által tervezett két legfontosabb kitermelési helyszín, a Kirnyik és az Orla hegység is szerepel rajta. (A 2010-es lista itt tanulmányozható, a verespataki helyszínek a 141. pozíciótól kezdődnek. Az új listát még nem tette közzé a minisztérium.)

Már az 1991-es, nem hivatalos listán is rajta volt

Kelemen Hunor akkori mandátuma idején Hegedüs Csilla volt a minisztérium egyik államtitkára. A műemlékvédelmi szakember a Maszolnak nyilatkozva felidézte: 1991-ben jelent meg a rendszerváltás utáni Románia első hivatalos műemléklistája, amit azonban nem publikáltak a Hivatalos Közlönyben. A 2001-es műemlékvédelmi törvény írja elő, hogy a listát a Hivatal Közlönyben is meg kell jelentetni, és ez meg is történt 2004-ben. Azóta – a törvénynek megfelelően – kétszer frissült: 2010-ben, és 2015 végén.

2004-ben az RMGC már javában lobbizott a román államnál a verespataki bánya engedélyezéséért. Hogy, hogy nem, az abban az évben, a Răzvan Theodorescu miniszter által jóváhagyott listára nem kerültek fel azok a verespataki helyszínek, amelyek az 1991-es jegyzékben még szerepeltek. Emiatt egyébként Vlad Alexandrescu miniszter a múlt év végén feljelentést is tett a korrupcióellenes ügyészségnél, mert felmerült a gyanú, hogy a listát az RMGC gazdasági érdekeinek megfelelően hagyták jóvá 12 évvel ezelőtt.

Hegedüs Csilla elmondta, hogy a Kelemen Hunor által jóváhagyott 2010-es listára visszakerültek azok a verespataki helyszínek, amelyek az 1991-es jegyzékben is szerepeltek. Sőt az akkori miniszter bővítette is a helyszínek számát: így például védetté nyilvánította nem csak az ókori és középkori, hanem az újkori, Mária Terézia korában megnyitott tárnákat is. Mindezt természetesen a műemlékvédelmi törvénynek megfelelően, az előterjesztett dokumentációk alapján, az Országos Műemlékvédelmi Bizottság javaslatai alapján tette meg.

Kelemen nem hagyta Kirnyiket

A Kelemen Hunor által jóváhagyott lista már akkor lehetetlen helyzetbe hozta az RMGC-t. A román-kanadai cég mindent megtett azért, hogy úgynevezett régészeti mentesítési bizonylatot szerezzen a tervezett kitermelési helyszínekre, ez ugyanis az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a helyszíneket törölhessék az országos műemléklistáról.

Az RMGC-nek különösen a Kirnyik volt fontos, mert a hegység több tonna aranyat rejteget a gyomrában. A cégnek sikerült is megszereznie a kitermelési helyszín tehermentesítési bizonylatát. Ehhez az általa fizetett régészek állítottak nyújtottak be dokumentációt az Országos Régészeti Bizottsághoz, amelyet a testület jóváhagyott. Kelemen Hunor ennek ellenére nem törölte Kirnyiket a műemléklistáról.

Egyrészt azért nem törölte, mert a jogszabályok szerint nem volt köteles elfogadni a régészeti bizottság javaslatát. „A műemlékvédelmi törvény a szimmetria elve alapján működik. Egy műemléket csupán jól megalapozott dokumentáció alapján javasolhatnak a listára, amit miniszteri rendelettel hagynak jóvá. Ahhoz, hogy egy műemlék lekerüljön a jegyzékről, szintén megalapozott dokumentáció és miniszteri rendelet szükséges. Vagyis a miniszter dönti el, hogy mi kerül fel a listára, vagy mit törölnek róla” – magyarázta a jogi hátteret Hegedüs Csilla.

Másfelől Kelemen Hunor birtokában volt egy jelentésnek, amelyet három független, brit régész állított össze a Kirnyik-hegységről, és amelynek az volt az egyértelmű következtetése, hogy a hegységnek védett területnek kell maradnia, mert értékes római kori tárnákat őriz. A független jelentést a miniszter kérte, elkészítését pedig egy alapítvány finanszírozta, miután akadémikusok, a civil társadalom képviselői tiltakoztak az Országos Régészeti Bizottság döntése ellen. „Számomra döntéshozóként akkor nagyon fontos volt, hogy pártatlan szakemberek korrekt, koherens és semleges szempontjait vegyem figyelembe” – nyilatkozta 2013-ban 2010-es döntése hátteréről Kelemen Hunor, akit egyébként be is perelt emiatt az RMGC.

Az RMGC részvényeinek 80 százalékát birtokló kanadai Gabriel Resources társaság tavaly nyáron jelentette be, hogy nemzetközi választottbíróság elé vitte a Verespatakra tervezett bánya ügyét. Bár a cég nem közölte, mekkora kártérítést követel Romániától, becslések szerint a kárigény több milliárd dollárra rúghat.
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?