Július 1-jén kellett volna aláírják az egészségügyi szolgáltatók a kiegészítő szerződést az egészségbiztosító pénztárral. Megdöbbenve tapasztalták, hogy a fél évre szóló megállapodásban az utolsó három hónapra nincs meghatározva a pontérték. Tulajdonképpen azt várták el tőlük, hogy olyan szerződést írjanak alá, amelyben vállalják ugyan, hogy dolgoznak, ám nem tudják, hogy az utolsó negyedévre mennyi pénzt kapnak ezért.

Hétfőn este az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) diadalmasan közölte, hogy a kiegészítő szerződéseket a szolgáltató 99,5 százaléka aláírta. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke a Maszol megkeresésére elmondta, ez csúsztatás. Egyrészt sok megyében az orvosok hétfőn még meg sem kapták a szerződéseket, tehát az sem volt, amit aláírjanak, másrészt sok megyében még kedden is egyeztettek a szakmai szervezetek a tagsággal arról, hogy miképpen lépjenek. Az orvosok nagy része úgy döntött, kikötéssel írja alá a keretszerződést, vagyis azzal a megjegyzéssel, hogy annak tartalmát csak három hónapra fogadják el, ameddig tudják, hogy milyen javadalmazást kapnak a szolgáltatásaikért.

„Olyan szerződést erőltettek, mintha valakit arra akarnának rávenni, adja el a házát, de az adásvételi megállapodásban nem rögzítik a vételárat, a vásárló majd annyit fizet, amennyit gondol” – példázódott Soós Szabó Klára. Hozzátette, a kiegészítő szerződéssel az Országos Egészségbiztosító Pénztár valójában azt üzente, az utolsó negyedévre nincs pénz, „ha marad valami a zsák alján, azt megkapjátok, vagyis dolgozzatok majd aprópénzért, vagy ingyen”.

A szakmai szervezet Hargita megyei elnöke hangsúlyozta, a családorvosok magánvállalkozóként polgári jogviszonyban állnak a biztosítóval, nincsenek alárendelve, az együttműködést a polgári törvénykönyv szabályozza. A törvénykönyv pedig egyértelműen kimondja, hogy minden polgári szerződés értékét kötelezően meg kell határozni, vagy meghatározhatóvá kell tenni. Ezt sem a keretszerződés, sem a kormányrendelet nem írja felül. A biztosítóház által kidolgozott kiegészítő szerződésben ez a feltétel az utolsó negyedévre nem teljesül, hiszen nem szerepel a pontérték. Az orvosok figyelmeztették ugyan a biztosító pénztár, hogy emiatt a megállapodás egyenlő a nullával, és javasolták, hogy írjanak alá csak három hónapra szerződést, majd az utolsó negyedévre tárgyalják újra.

„Megalázó, hogy továbbra is erőltették a törvénytelen, féléves szerződést. Ezért kikötéssel írtuk alá, vagyis három hónapra, ameddig jogszerű” – összegezte az orvos.

Soós Szabó Klára szerint, elképesztő, hogy semmibe veszik a törvényeket. Hangsúlyozta, ha három hónap alatt a kormány nem talál forrást az utolsó negyedév finanszírozására, lakat kerülhet a rendelőkre, a magasan képzett szolgáltatókat – az orvosokat – nem lehet helyettesíteni.

Mint megírtuk, a CNAS sajtóközleménye szerint 2024 első félévére és harmadik negyedévére vonatkozóan az egy főre és az egy orvosi szolgáltatásra jutó pontok garantált értékei a 2023 második félévében érvényes értékek szintjén maradnak, az alábbiak szerint:

•  az alapellátásban – az egy főre jutó pont értéke 12 lej, az egy szolgáltatásra jutó pont értéke 8 lej;
•  az ambuláns egészségügyi ellátásban – a szolgáltatásonkénti pont értéke – 4,50 lej;
•  a fogorvosi ellátásban az indikatív felső határ továbbra is 6000 lej/hó.

Hangsúlyozták, „jelentős erőfeszítéseket tesznek”, hogy a pontértékeket a jelenlegi szinten tartsák. Azzal biztatnak, hogy a kiegészítő szerződésbe az utolsó negyedévre azért nem írták be a pontértéket, mert remélik, a járóbeteg-rendelőkben szolgáltatók esetében ezt meg tudják növelni.