Spontán tüntetést tartottak napokban a járóbeteg-szakrendelőkben dolgozó orvosok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) bukaresti székháza előtt. Azt nehezményezik, hogy a július 1-jétől érvénybe lépő új keretszerződésben sem változik a szolgáltatásaikért megállapított pontérték: továbbra is 4,5 lej marad. András-Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója a Maszol megkeresésére elmondta, a járóbeteg-rendelőkben egy konzultációért 50-60 lejt fizet az egészségbiztosító pénztár, ennél még az autómosás, vagy egy hajvágás is többe kerül.

Az egész rendszer alulfinanszírozott, ezt nem lehet úgy orvosolni, hogy csak az egyik ágazata kap több pénzt, szögezte le a kórházigazgató. Hasonlata szerint, ha minden kis fogaskerék nem működik hibátlanul, akkor az óra nem jár pontosan.

A végén a beteg fizet

A pontérték szinten tartása nem tekinthető győzelemnek, inkább vereség, hiszen reálértéken csökken a finanszírozásuk, szögezte le a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok szakmai szervezetének (APMA) elnöke, Cosmin Alexandrescu. Azt kérik, július 1-től legalább 50 százalékkal növeljék a pontértéket, január 1-től pedig duplázzák meg. Szerinte az alulfinanszírozás a járóbeteg-rendelőkben dolgozó orvosok „újabb nagy kivándorlásához" vezet.

Az ágazatban dolgozók különben már korábban kilátásba helyezték, hogy nem nem írják alá a szerződést, hacsak nem emelik a konzultációs díjat. Azt is panaszolják, hogy a szakambulancia jelenleg az egészségbiztosító pénztár költségvetésének mindössze a 4,5 százalékát kapja, ennek legalább a kétszeresére lenne szükség.

A magánrendelőkben az egészségbiztosító pénztárral szerződésben álló orvosok kilátásba helyezték, hogy nem újítják meg a dokumentumot, ha nem növelik a pontértéket, ami azt jelenti, hogy csak fizetés ellenében nyújtanak konzultációkat. Azt ők is belátják, hogy ez katasztrófát jelentene a betegek számára, akik nem engedhetik meg maguknak a hozzájárulást.

Égető szükség van korrekcióra, már rövid távon sem fenntartható a rendszer

Az egészségügyi rendszer egészében megérett az idő a pontszámok értékének a növelésére, nemcsak a járóbeteg-ellátásban, hanem a kórházakban és a paraklinikai szolgáltatások terén is, szögezte le András-Nagy Róbert. Felidézte, tavaly, hét év után 15,9 százalékkal növelték a pontértéket, ami egy „nevetséges” emelés, csak ha az energiahordozók drágulását vesszük figyelembe, nem beszélve arról, hogy egyes gyógyszerek csak az elmúlt két esztendőben akár 200 százalékkal is megdrágultak.
„Égető szükség van a korrekcióra. A járóbeteg-rendelőkben 50-60 lejt fizet egy konzultációért az egészségbiztosító pénztár, ennél a gépkocsi mosása vagy egy hajvágás is többe kerül” – részletezte a kórházigazgató.

Meglátása szerint, a térítéses egészségügyi szolgáltatások és a magánpraxisban felszámolt tarifák között nem szabadna ekkora eltérés legyen, hiszen a magánrendelőkben több száz lejt elkérnek egy vizsgálatért. Az orvos tudását kellene megfizetni, attól hogy ugyanaz a szakember átmegy délután egy másik rendelőbe, nem tud többet. Lehet, hogy ott jobbak a körülmények, van légkondicionáló berendezés, de az még nem indokolja ezt a hatalmas különbséget, részletezte az igazgató.
Úgy véli, ilyen körülmények között még rövid sem marad fenntartható az egészségügyi ellátó rendszer, mert már most óriási költségek, tartozások halmozódtak fel. Ha erre a problémára záros határidőn belül nem találnak megoldást, fennáll annak a veszélye, hogy eljutunk oda, a beteg alapdolgokat kell megvásároljon, hogy a kórházakban ellássák: neki kell bevinnie a kötszert, a gyógyszert. A kórházak mellett működő járóbeteg-szakrendelés le kellene vegye a terhet a kórházakról, de ezt nem tudják megtenni, ha nem biztosítanak elegendő finanszírozást a különböző kivizsgálásokra.

Az egészségügyi minisztérium folyamatosan azt tartja szem előtt, hogy csökkenteni kellene a kórházi bennfekvések számát, de ez kivitelezhetetlen, ha az egész rendszer alulfinanszírozott. „Hiába adnak több pénzt a járóbeteg-szakrendelésre, ha nincs pénz kivizsgálásokra” – mutatott rá a kórházigazgató. Példaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi járóbeteg-rendelőintézet júniusi költségvetés röntgen-m CT-, vér-, vagy más kivizsgálásokra felére csökkent az év elejéhez képest. „Az egészségbiztosító pénztár képviselői megvonják a vállukat, mi pedig napi szinten el kell magyarázzuk a betegeknek, hogy csak hat hónap múlva tudunk elvégezni egy ingyenes kivizsgálást, mert nincs pénz, és felgyűlt a várólista” – taglalta András-Nagy Róbert. Hangsúlyozta, ilyen körülmények között nem lehet „megspórolni” a kórházi beutalást, a halaszthatatlan kivizsgálásokat csak így tudják időben elvégezni

„Valóban le kellene csökkenteni a kórházi beutalások számát, de ez csak úgy valósul meg, ha megerősítjük a kórházak költségvetését, hogy kevesebb beteggel is fenn tudják tartani a működést, a minőségi ellátást. Ezzel párhuzamosan több pénzt biztosítunk a járóbeteg-szakrendelőknek, és a különböző kivizsgálásokra, hogy a betegek időben, térítésmentesen hozzájussanak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amit jelenleg csak a kórházban kaphatnak meg” – összegezte András-Nagy Róbert.