Sepsiszentgyörgy árkosi határában csütörtökön letették a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusának alapkövét. Ezzel a tízhektáros területen kezdetét veheti az építkezés, hogy 400-500 egyetemista számára biztosítsanak korszerű oktatási és lakhatási körülményeket az agrármérnöki, erdőmérnöki, sport és képzőművészeti szak hallgatóinak.

„Az alapkő és a szegletkő az épületek két fontos pontja. Egyik tartja, a másik összetartja az épületet, és ha ezeket jól választják ki, akkor a ház viharálló lesz” – fogalmazta meg Kató Béla református püspök. A Sapientia Alapítvány elnöke szerint sokat számolták, hogy mennyi beton és vas kell ahhoz, hogy az egyetemi campus biztos alapokon álljon, de valójában a legfontosabb és legerősebb alapköve az épületnek maga az ember.

Tonk Márton, a Sapientia egyetem rektora rámutatott: 25 év kellett ahhoz, hogy kialakuljon az erdélyi magyar felsőoktatás legnagyobb intézményének hálózata Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és most Sepsiszentgyörgyön is. Értelmezése szerint a Sapientia nemcsak a magyar nemzetpolitika legsikeresebb Kárpát-medencei projektje, hanem a magyarlakta vidékek szimbolikus és valóságos térvisszafoglalását is jelenti. „Ahol tó van, ott előbb utóbb békák is lesznek” – idézte a rektor Orbán Viktor magyarországi miniszterelnököt és kifejtette: az új egyetemi épület által bizonyosan lesz elég egyetemi hallgató és oktató is Sepsiszentgyörgyön.

Náhlik András, a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Karának megbízott dékánja kifejtette: „a kiművelt emberek meghatározó hatással vannak a nemzetrészek megmaradására. Székelyföld magyar nyelvű felsőoktatási képzéssel kevésbé lefödött területén, Sepsiszentgyörgyön nemcsak egy épület alapkövét tették le, hanem az erdélyi, székelyföldi magyarság jövőjének építőkövét is” – hangsúlyozta a dékán.

Az erdélyi magyarság története az állandó újrakezdések története, hiszen sokszor kellett a semmiből újjáépíteni a közösséget, az intézményeket és jövőképet mutatni a közösség számára – fogalmazott Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke rámutatott: most a legnagyobb probléma a demográfiai mutatók alakulása. Kevés gyermek születik, sokan vándorolnak el, elöregedő társadalom vagyunk, ám van erre megoldás.

Olyan közpolitikák kellenek, amelyek ébren tartják a reményt és támogatják a fiatalokat az itthon maradásban, családalapításban és gyermekvállalásban. Ezért kell olyan intézményeket és közösségeket építenünk, amelyek jövőképet mutatnak. A bölcsődék, óvodák, iskolák, egyetemek alapítása és építése jelenti az erdélyi, székelyföldi magyar közösség jövőjét.

A Sapientia egyetem sepsiszentgyörgyi campusával egy olyan tudományos fellegvár jöhet létre, amely hosszú távon biztosítja a magyar közösség megmaradását, tudományos hátterét és érvényesülési lehetőségeit – hangsúlyozta Gulyás Gergely. A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte: a Sapientia a nemzeti megmaradás fontos eszköze, és azt remélik, hogy az egyetem megerősödésével, lépésről lépésre megy végbe a minőség forradalma is.

A sepsiszentgyörgyi ünnepségen az egyetem vezetői, Gulyás Gergely miniszter, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester egy időkapszulát is elhelyeztek, majd a történelmi egyházak lelkészei mondtak áldást a jövendőbeli egyetemi campusra.