A védelmi ráfordítások növelésének köszönhetően Románia fejlettebb haderővel és egyre jobban képzett katonákkal rendelkezik, és folyamatosak a fejlesztések a katonai bázisokon - jelentette ki Klaus Iohannis államfő kedden. Az utóbbi öt év alatt a védelmi költségek két és félszeresére nőttek. 

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt adott nyilatkozatában Iohannis hangsúlyozta, Románia fejlettebb haderővel és egyre jobban képzett katonákkal rendelkezik, ugyanakkor folyamatosan fejlesztések zajlanak valamennyi, a NATO számára is fontos romániai katonai bázison, korszerűsítik, kiterjesztik ezeket, javítják a felszereltségüket. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy egy 2015-ben hozott döntéssel 2016-tól Románia bruttó hazai termékének (GDP) 2 százalékára, 2023-tól pedig 2,5 százalékra növelte a védelmi kiadásait. „Ez így is marad, sőt nőhet is a következő években" - idézte az államfőt az Agerpres. Iohannis úgy véli, a 2 százalékos GDP-arányos ráfordítási érték nem felső határ, hanem kiindulási alap kellene hogy legyen a védelmi célokra szánt költségvetési összegek elkülönítésekor. „Erről a témáról még szó lesz, de mi nagyon komolyan vettük a szerepünket" - nyomatékosította az elnök. 

A Ziarul Financiar egy korábbi cikke szerint a védelmi célokra szánt plusz eurómilliárdok nem a hazai gazdaságba folynak be, a romániai hadiipar ugyanis nem hogy fejlődött volna, hanem visszafejlődött. 2017-ben a fegyverek és lőszer gyártásával foglalkozó cégek összesített árbevétele 160 millió euró volt, mely összeg időközben 120 millió euróra csökkent. 

A parlament egyébként idén áprilisban hagyta jóvá a védelmi minisztérium (MAPN) öt fegyverbeszerzési programját. A legnagyobb értékű - 4,2 milliárd eurós - beszerzés a SHORAD, illetve VSHORAD (rövid és nagyon rövid hatótávolságú) légvédelmi rakétarendszerekre vonatkozik. A MAPN 16 üteget a légierő, 9 üteget pedig a szárazföldi csapatok felszerelésére szán, a két szakaszban megvalósítandó fegyverbeszerzés első szakasza 2030-ig tartana. A bukaresti védelmi tárca 2,995 milliárd eurót tervez költeni 298 lánctalpas harckocsi beszerzésére, 1,923 milliárd dolláros költségvetésből a MAPN a szárazföldi csapatok öt zászlóalját látná el egy-egy 155 milliméteres kaliberű önjáró löveggel, megfelelő lőszerrel, illetve logisztikával, és tüzéreket képezne ki. 

A védelmi tárca további 372 millió dollárért vásárolna az Egyesült Államokkal kötendő kormányközi megállapodás révén 186 darab AIM-120 AMRAAM típusú, radarvezérlésű, közép-hatótávolságú levegő-levegő rakétát a légierő F-16-os harci gépei számára. Az ötödik beszerzési program is az F-16-os harci repülőgépek felfegyverzésére irányul: a tárca 239 millió dollárt akar költeni a MAPN 299 rövid hatótávolágú, infravörös vezérlésű AIM-9X SIDEWINDER típusú levegő-levegő rakéta beszerzésére. 

Az MTI korábbi beszámolója szerint tavasszal összesen 54 korszerűsített amerikai Abrams harckocsi idei beszerzéséhez kérte a parlament előzetes jóváhagyását a védelmi tárca. A parlamentnek küldött levele szerint a minisztérium a tankokhoz tartozó lőszereket is vásárolna az Amerikai Egyesült Államoktól egy kormányközi egyezmény révén, a Nicolae Ciucă akkori miniszterelnök által februárban jóváhagyott fegyverzet- és eszközbeszerzési program keretében. A parlament illetékes bizottságaihoz eljuttatott dokumentum emlékeztetett arra, hogy a védelmi kiadásoknak a GDP 2,5 százalékára történő idei megemelése megteremtette a lehetőséget a román hadsereg korszerűsítésének felgyorsítására. 

Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően összterméke (GDP) 2,5 százalékára emeli (a korábbi 2 százalékról) védelmi kiadásait. A 2017-ben indult haderőfejlesztés során a  védelmi tárca főleg amerikai gyártmányú haditechnikák – Patriot rakétaelhárító rendszerek, HIMARS sorozatvetők és F-16-os harci repülők – beszerzéséről határozott.