Maszol: Idegengyűlölet, magyarellenesség 2025-ben – Nem csak a lelátókon
Nem, hogy csillapodott volna, hangosabb lett Romániában az idegengyűlölet 2025-ben.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Benkő Erika már tavasszal figyelmeztetett, hogy intézményesült a magyarellenesség Romániában: miután a szélsőséges pártok bekerültek az ország parlamentjébe, több politikust a sovinizmus jutatott be a törvényhozásba, és így az a politikai fórumokon már teljesen elfogadottá vált.
Tettlegességig fajult uszítás
Az uszítás tettlegességig fajult többek között az áprilisi Kolozsvári Universitatea–Kolozsvári CFR (1-0) futballbajnoki mérkőzést követően, amikor is a fellegvári csapat több szurkolóját, köztük kiskorúakat is durván bántalmaztak az „U” ultrái a város utcáin. Egy 19 éves magyar fiatalember is megsérült és bár az ügyészség szerint nem az etnikai hovatartozása miatt dobták arcon egy üveggel, az áldozat a Maszolnak úgy vélekedett, hogy azért támadtak rájuk, mert magyarul beszéltek.
Az esetet békés megmozdulások és hangos kiállás követte. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy nem hajlandó elfogadni érvelésként, hogy ezek csupán elszigetelt esetek. „Ide vezet az, hogy szélsőséges, magyarellenes pártok szabadon uszíthatnak, miközben az állam gyakran szemet huny felettük. Minden gyűlöletbeszédet büntetni kell, bárki is mondja – legyen az politikus vagy médiaszereplő” – fogalmazott.
A tettlegesség nem állt meg Kolozsvár „határainál”, ugyancsak áprilisban, Brassóban egy harmadosztályú bajnoki meccs után rontottak rá a vendég Székelyudvarhelyi FC magyar játékosaira a szurkolók.
Törvényi szigorítás
Silviu Vexler képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) javaslatára júniusban elfogadtak egy törvénytervezetet, amely háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő bűncselekményként határozza meg a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozását, az olyan csoporthoz való csatlakozást, vagy annak bármilyen formában történő támogatását. Az idegengyűlölő tartalmak terjesztését szigorító jogszabályjavaslat ellen viszont Nicușor Dan államfő előbb alkotmányossági kifogást emelt, majd miután nem járt sikerrel, visszaküldte azt a parlamentbe. Végül változatlan formában újból elfogadták a szenátusban, az elnök pedig decemberben közölte, hogy ha a képviselőház is megszavazza, akkor kihirdeti a törvényt. Persze eközben például Vexler visszaadta állami kitüntetését, Szabó Ödön, az RMDSZ politikusa szerint pedig Nicușor Dan „látványos öngólt rúgott” a beadványával, érthetetlennek tartotta az államfő cselekedetét.
Támadás vendégmunkások ellen
Nyáron a külföldi vendégmunkások kerültek támadások célkeresztjébe: Bukarestben, Ilfov megyében és Kolozsváron is agresszió áldozataivá váltak futárok, miután Dan Tanasă, az AUR képviselője „felhergelte” ellenük a népet. A szélsőjobbos politikus persze „mosta kezeit”, szerinte az ázsiai és afrikai vendégmunkások elutasítására szólító bejegyzésének semmi köze a történtekhez. Az AUR-vezér George Simion szerint sem terheli őket felelősség, az ügyben megszólalt közszereplők viszont elítélték a történteket, és egyértelmű összefüggést láttak a támadások és Tanasă felszólalása között.
Kapcsolódó
Nyelvi diszkrimináció újratöltve
Szeptemberben magyar férfit ütöttek meg egy szászfenesi üzletben azért, mert az anyanyelvén beszélgetett a feleségével, pár nappal később pedig Kolozsváron, az utcán szóltak be egy nőnek, mert magyarul beszélt telefonon. Mindeközben egy ifjúsági női labdarúgó-mérkőzésen a játékvezető arra kényszerítette a Kézdivásárhelyi SE játékosát, hogy csak románul beszéljen a pályán, különben kiállítja és az öltözőbe küldi.
Kapcsolódó
Leszaggatták a székely zászlókat
Ősszel „zászlószaggatás” kapott sajtónyilvánosságot, előbb a Kolozsvári Universitatea majd az Argeș FC ultrái szedték le a Hargita megyében kifüggesztett székely lobogókat futballcsapatuk FK Csíkszereda elleni mérkőzései után. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Benkő Erika szerint „ennek az intenzív és agresszív magyargyűlöletnek addig nem lesz vége, amíg a történelemoktatás szemlélete az országban nem változik meg.” Amúgy ők is feljelentést tettek, hangsúlyozva határozottan kiállnak a közösségi szimbólumok védelme mellett, és következetesen fellépnek minden olyan megnyilvánulással szemben, amely a magyar közösség megfélemlítésére vagy megalázására irányul.
Kapcsolódó
A románok is „megízlelték”
A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) kampányt indított a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen, de ennek ellenére az ultrák magyarellenes, lelátói megnyilvánulásai végig kísérték az esztendőt. Aztán novemberben a románok is „belekóstoltak” Boszniában, a „cigányozás” és a himnusz kifügyölése miatt pedig még feljelentést is tettek, hangsúlyozva: a nemzeti jelképek tisztelete a sportszerűség elemi gesztusa.
Növekvő antiszemitizmus
Hogy mi lesz jövőre, még nem tudni. Azt viszont igen, hogy az Elie Wiesel Intézet megrendelésére készült felmérés szerint most először a zsidók a leginkább elutasított etnikai kisebbség Romániában, „megelőzték” a romákat és a magyarokat. Éves jelentésük szerint megsokasodtak a legionárius, neonáci és antiszemita megnyilvánulások.
Az idén több faszista és neolegionárius jelkép jelent meg Bukarestben, ugyanakkor Bákóban és Aradon a zsidó temetőben gyaláztak meg emlékműveket. Az antiszemita megnyilvánulások sorába illeszkedett a volt kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar kirohanása is.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
