Megsokasodtak Romániában a legionárius, neonáci és antiszemita megnyilvánulások a 2024-25-ös választási időszakban – állapította meg az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet éves jelentésében.

A G4Media.ro hírportál által szerdán ismertetett, s az MTI által idézett jelentés szerint a vizsgált - 2024. május és 2025. április közötti - időszakban a politikai életben példátlan módon előretört Romániában a szélsőjobb.

A tavaly novemberi, utóbb érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali, legionárius eszméket hangoztató, a háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsallt dicsőítő, Vlagyimir Putyin orosz elnök pártját fogó független jelölt nyerte meg, a decemberi választások nyomán pedig a parlament egyharmadát olyan törvényhozók teszik ki, akik szélsőjobboldali eszméket vallanak, és rendszeresen hangoztatnak antiszemita, a két világháború közötti román fasizmust dicsőitő állásfoglalásokat a parlamenti szószékről – olvasható a jelentésben.

A tanulmány szerint a gyűlöletkeltő üzenetek az online térben, utcai tüntetéseken is megszaporodtak, holokauszt-emlékművek és zsidó jelképek váltak vandál cselekmények áldozatává, és az utcákon egyre gyakrabban jelennek meg falra festett vagy öntapadós matricákon terjesztett antiszemita, neonáci, legionárius üzenetek és jelképek. A gyűlöletkeltés és megfélemlítés másik megnyilvánulási formája az „áruló” és „élősködő” közéleti szereplők listázása, pejoratív fogalmak használata a közbeszédben a romákkal és zsidókkal kapcsolatban – mutatnak rá a jelentésben.

Kapcsolódó

Tiltakozik a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke Nicuşor Dan lépése ellen

Vexler azt írta, Nicuşor Dan alkotmányossági kifogásának szövege „a szélsőségesség jelentette veszély relativizálásának üzenetét” közvetíti.

idegengyűlölet légionárius legionárius eszmék Silviu Vexler

Felidézték, hogy a román ortodox egyház az egykori fasiszta mozgalom egyik képviselőjét avatta szentté, az önkormányzatok pedig nem hajlandók megváltoztatni a legionárius ideológiát hirdető, holokauszttagadó szerzőknek emléket állító közterek elnevezéseit. Az antiszemitizmus, idegengyűlölet, radikalizálódás és gyűlöletbeszéd elleni országos stratégia elemeként elkészült legfrissebb éves jelentésében az Elie Wiesel Intézet megállapította, hogy a korábban főleg a virtuális térben terjedő szélsőséges, gyűlölködő üzenetek megjelenése a napi politika szintjén „felébresztették” az illetékes állami intézményeket, és a román bűnüldöző szervek elkezdték alkalmazni a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő propaganda visszaszorítása és büntetése érdekében 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet előírásait.

Egyes ügyek már a vádemelés stádiumába jutottak, 14 vádlottat immár bíróság elé állítottak, nyolcat közülük például azért, mert Corneliu Zelea Codreanu, a két világháború közötti fasiszta Vasgárda alapítóját magasztalták egy nyilvános megemlékezésen. A bűnvádi eljárások elindításához szükséges bizonyítékokat számos esetben a médiában megjelent, a választási céllal alakult szélsőjobboldali szerveződéseket leleplező tényfeltáró riportok szolgáltatták - olvasható a román kormány által alapított bukaresti holokausztkutató intézet jelentésében.