Most először a zsidók a leginkább elutasított etnikai kisebbség Romániában – derült ki az Elie Wiesel Intézet rendelésére készített felmérésből.

A holokausztkutató intézet keddi közleménye szerint a Socialmonitor által készített felmérés az etnikai kisebbségek megítélését, a holokauszt emlékezetét és a szélsőséges beszéd terjedését vizsgálta Romániában. Arra a következtetésre jutottak, hogy a válaszadók 11-47 százalékának van antiszemita előítélete.

A feltett kérdésekre adott válaszok alapján a 2021-es adatokhoz viszonyítva egyre többen éreznek félelmet a zsidókkal szemben, miközben például a romákkal kapcsolatos félelem csökkent az elmúlt négy év során. Amíg 2021-ben mindössze 5 százalék volt a zsidókkal szembeni félelmi mutató, most ez 11 százalék, ugyanez a romákkal szemben 38 százalékról csökkent 31 százalékra.

Ami viszont az elutasítást méri, ott fordultat történt: 2021-ben a megkérdezettek 19 százaléka választotta volna a zsidók ideiglenes jelenlétét vagy teljes hiányát Romániában, míg 2025-ben már a megkérdezettek 26 százaléka. Ugyanez a típusú elutasítás a romák esetében 19 százalékról 15 százalékra csökkent. A közlemény elmagyarázta: minél kisebb az érték a társadalmi távolság skáláján, annál közelebbinek érzékelik a többség és a kisebbség közötti kapcsolatokat. Egy 1-től 7-ig terjedő skálán a zsidók 3,61-es, a romák 3,56-os, a magyarok 3,25-ös pontszámot kaptak.

Felszínes képalkotás

A felmérés vizsgálta a romániai holokauszt megítélését is. Arra a kérdésre, hogy mely országok voltak érintetek a holokausztban csak a válaszadók 5 százaléka említette Romániát, a többségnek pedig felszínes, enyhített képük van a tragédiáról, úgy a holokauszt megnyilvánulásairól, mint azok elkövetőiről.

A közlemény erre példát is említett. A válaszadóknak egy előre meghatározott listáról kellett választani három olyan intézkedést, amelyek hatással voltak az áldozatokra. A többség a javak elkobzását említette, de 38 százalék mondta a zsidók német táborokba való deportálását, a 31 százalék pedig a romák Transznisztriába történt deportálását. A tömeggyilkosságokat csak a 28 százalékuk említette.

Felelősség új szereplőkkel

A megkérdezettek többsége (31 százalék 2025-ben, 53 százalék 2021-ben) változatlanul Németországot tartják fő vétkesnek a zsidók és román kiírtásáért, majd következik a sorban Ion Antonescu (16 százalék 2025-ben, 31 százalék 2021-ben) és harmadik helyen megjelent egy új szereplő, a Legionárius Mozgalom, amelyet a válaszadók 29 százaléka jelölt meg felelősként.

A megkérdezettek 53 százaléka a náci Németországot tekinti a román állam zsidópolitikájára leginkább ható tényezőnek, az antiszemita ideológiát csak 20 százalékuk említette. Torzult Ion Antonescu képe is, a válaszok alapján egyre inkább „megmentő” politikai vezetőként jelenik meg Katonai stratégaként (73 százalék), hazafiként (66 százalék), a zsidók megmentőjeként (36 százalék), demokratikus vezetőként (35 százalék) írták le. Ugyanakkor 55% szerint háborús bűnös, 52% szerint diktátor és 40% szerint Romániát katasztrófába sodorta. Ezek az értékek a 2021-es felméréshez képest jelentősen nőttek.

A Legionárius Mozgalomról alkotott kép történelmi szempontból helyes – állapították meg. A válaszadók 71% bűnszervezetnek, 57% fasisztának, 57% antiszemitának, 55% antikommunistának, 46% terroristának tartja.

Szuverenista manipuláció

Az antiszemitizmus új, közvetlen vagy közvetett forrásai a jelenkori „félelmek” részeivé váltak, amelyeket könnyedén manipulálhatnak az „úgynevezett szuverenista csoportosulások”.

A válaszadók szerint Romániára a legnagyobb veszélyt Oroszország jelenti (56%), majd a sorban követi a globalizmus (47%), a nemzetközi nagyvállalatok (45%), az Európai Unió (41%), Kína (40%) és az Egyesült Államok (36%). Ehhez hozzáadódik a következő állításokkal való egyetértés: a zsidók uralják a világot (47%), Románia „zsidók által elfoglalt ország” (45%), a zsidók 3 millió lakással rendelkeznek Romániában (42%), valamint Soros „háborúba taszítja Romániát” (36%). Figyelemre méltó, hogy ezekkel az összeesküvés-elméleti üzenetekkel szemben a leginkább sérülékeny csoport a fiataloké (18–29 év) – állapította meg a felmérés alapján az Elie Wiesel Intézet.