A döntés több tényezőn múlik, de a pénzügyminisztériumra több irányból is nyomás nehezedik. Egyfelől Brüsszel kéri az árplafon megszüntetését, másrészt az energia nagykereskedelmi árának csökkenés nyomán jelentősen visszaesett a termelők bevétele, így az államkasszába is egyre kevesebb pénz folyik be az energiacégek extraprofitjából, amiből az egész kompenzációs mechanizmust finanszírozzák.

Bár még nem tartunk ott, hogy a számlatámogatás fölösleges, sőt teher lenne a végfogyasztónak, az elmúlt időszakban a vártnál gyorsabban csökkent az energia nagykereskedelmi ára. Ezért – és a költségvetési deficit kedvezőtlen alakulását szem előtt tartva – az Európai Bizottság kérte a kormánytól, hogy az év végéig vezesse ki az ilyen-olyan formában 2021 novembere óta érvényben lévő árplafont.

Nagy-Bege Zoltán, az országos szabályozó hatóság (ANRE) tagja maga sem számított rá, hogy a villamos energia ára „ilyen gyorsan visszakerül a megawattóránként 450 lej körüli sávba”. A Maszolnak nyilatkozva ugyanakkor cáfolta azokat a számításokat, amelyek szerint a szabadpiaci ár negyedével – a cégek esetében csaknem 40 százalékkal – alacsonyabb lenne az árplafonnál. „Kétségtelen, hogy a nagybani árak csökkentek, de azért nem olyan mértékben, hogy azt mondhatnánk, az állam fölöslegesen fizet számlatámogatást” – mondta.

Kifejtette: a hatóságilag megszabott, kilowattonként 68–80 banis végső fogyasztói ár magába foglalja az összes létező adót, illetéket, hálózathasználati díjat stb., így olyan kicsi benne a villamosenergia-komponens, hogy a szolgáltatók csak nagyon nagy árcsökkenés után kínálhatnának kedvezőbb tarifákat. „Bár az elmúlt időszakban, főleg hétvégén voltak negatív árak is az energiatőzsdén, ebből nem lehet arra következtetni, hogy a nagykereskedelmi beszerzési ár annyira alacsony, hogy az állam fölöslegesen fizetne” – mutatott rá a szakember.

Más a helyzet azokkal a fogyasztókkal, akik 1,3 lejes tarifát fizetnek. Főleg azokról az ipari fogyasztókról van szó, akiknek a hálózathasználati díjai alacsonyak – Nagy-Bege szerint ők valóban kialkudhatnának maguknak a hatóságinál alacsonyabb szabadpiaci árat.

Az Európai Bizottság kérte Romániától – ahogy a többi tagállamtól is egyébként –, hogy legkésőbb az év végéig szüntesse meg az érvényben levő energiatámogatási intézkedéseket. Nagy-Bege Zoltán rámutatott: ahhoz, hogy kivezessék a Romániában 2021 novemberében indult ártámogatást, „legalább három szinten kell felkészülni: a politikum, az energiapiac és a fogyasztó szintjén”.

A politikumra két, egymással ellentétes nyomás nehezedik. Míg a számlatámogatás költsége alig változott – a fogyasztás némileg csökkent ugyan, de nem számottevő mértékben –, addig az államkasszába egyre kevesebb bevétel folyik be az energiacégek extraprofitjából.

Tudni kell, hogy van egy központi villamosenergia-beszerzési mechanizmus. Az OPCOM (villany és földgáz-tőzsde) felvásárolja a haza termelőktől a villamos energiát 450 lejért, és ugyanezen az áron továbbadja a szolgáltatóknak. Az így beszerzett mennyiség azonban nem fedi a teljes szükségletet. A szolgáltatóknak vannak még hosszú távú szerződései – amelyeket 2021-2022-ben viszonylag magas áron kötöttek –, illetve van a másnapi piac, ahol a leglátványosabb az árcsökkenés. Májusban az átlagár 438 lej volt, viszont Nagy-Bege hangsúlyozta, hogy ez súlyozott átlag, ami azt jelenti, hogy egyes napokon jóval magasabb lehet a központi beszerzési mechanizmus 450 lejes áránál.

Hozzátette: a törvény előírja, hogy az adózási szint, ami fölött a termelőknek be kell fizetniük a többletet az államkasszába, az 450 lej. Mivel az árak csökkentek, az állam bevételei, amelyekből fedezték az egész kompenzációs mechanizmust, az árakkal együtt csökkentek. Tehát valószínű, hogy nemcsak az Európai Bizottság nyomására, hanem fenntarthatósági szempontok miatt is terítékre kerülhet hamarosan az ártámogatási rendszer átgondolása – vélte a szakember.

Úgy értékelte: hogyha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a fogyasztókhoz is begyűrűzhet az árcsökkenés, legalábbis azokhoz, akik 1,3 lejes tarifát fizetnek, vagyis havonta 300 kilowattnál több villamos energiát használnak. Az árcsökkenés feltétele, hogy sok megújulót termeljünk – nap-, szél- és vízi energiát –, ezek ugyanis a legolcsóbbak. Fontosnak nevezte e tekintetben a Környezetvédelmi Alap által lebonyolított Zöld Ház programot, amelynek köszönhetően az elmúlt egy évben csaknem 70 ezer napelem-rendszert telepítettek Románia-szerte. Ezek együttes kapacitása meghaladja a 700 MW-ot, ami óriási lépés, ha figyelembe vesszük, hogy például a cernavodai atomerőmű reaktorai egyenként 650 MW áramot termelnek.