Hat jeles székelyföldi személyiséget tüntetett ki Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke az augusztus 20-i magyar államalapítás ünnepe alkalmával. A díjátadót Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán tarották pénteken.

A rangos elismeréseket Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője és Dolhai István főkonzul adták át a magyar himnusz eléneklését követően.

Elsőként Körösi Sándor Zoltán, képző- és iparművész, báb-, díszlet- és jelmeztervező vehette át a Magyar Ezüst Érdemkeresztet. „Kőrösi Sándor Zoltán a homo ludens – játékos ember nyitottságával viszonyul a világhoz, amelynek rituális játékszabályait megfigyelve egy műfaji határokon átívelő erős karaktervonásokkal bíró egyéni művészetet épít fel. Művészete egyszerre üzeni, az ős sejtig vagyok minden ős, és közben így csak a magas művészet Parnasszosz-hegyén beavatott mesterek látnak. Kőrösi Sándor Zoltán a partiumi Biharon született 1948-ban, önéletrajzában 1955-től nevezi magát budapesti lakosnak. Képzőművészeti középiskolai tanulmányai után reklámgrafikusként, formatervezőként és díszművesként dolgozott. 1972-1976 között a szentpétervári Színház Zene és Filmművészeti Egyetemen díszlet-, jelmez- és bábkészítő szakon végzett. Érdemes kiemelni, hogy diplomamunkáját a budapesti Állami Bábszínházban mutatta be. Számtalan színházi munkájából kiemelkednek a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, az Állami Bábszínházban és az Állami Magyar Operaházban végzett díszlet- és jelmeztervező munkái. A színházi felkérések közül érdemes kiemelni Puccini Pillangókisasszony darabját, hiszen a mű motívumainak képi értelmezése gyakran megjelenik műveiben. Kőrösi Sándor Zoltán szellemi nyitottsága bajtársi szeretettel szólítja meg a székelyföldi képzőművészeket, akikkel gyakran közösséget vállal. Érdeklődés, nagyvonalúság és tettvágy jellemzi magatartását” – hangzott el laudációjában.

Magyar Arany Érdemkeresztet kapott László János, mérnök és vállalkozó, az Arkum cégcsoport alapító tulajdonosa, Vinczeffy László Péter, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, restaurátor, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint Sarány István, újságíró, könyvszerkesztő, a Hargita Népe napilap felelős szerkesztője.

„Sarány István nem sztárújságíró – noha akár lehetne is –, hanem közéleti ember, értelmiségi, akinek habitusát erősen meghatározza az a közeg, ahol szép családjával él, ahol párbeszédet igyekszik folytatni azokkal, akikkel sorsközösséget vállalt. Írói, közírói munkásságát végleg behatárolta, óriássá növesztette Székelyföld. Újságíróként be kellett lépnie a mindennapok taposómalmába – tíz évig a Magyar Távirati Iroda bukaresti tudósítójának munkáját segítette székelyföldi hírekkel –, azonban versenyfutása az idővel és eseményekkel soha nem vált rutinná, a közhelyeket, a panelgondolatokat eleganciával kerülte el. Nem kábította el a politika szirénéneke sem, ami egy vezető napilap főszerkesztőjétől dicséretes dolog, mindvégig megmaradt a kulturális újságírás pástján úgy, hogy olvasói számára hasznos kiruccanásokat tett a képzőművészetbe, a katolikus hitéletbe, a jó és szép könyvek világába. A Pallas Akadémia Könyvkiadó megbecsült szerkesztője, számos fontos könyv szerzője, társszerzője lett. Sarány István lételeme a valóságra való állandó ráhangolódás és -kapcsolódás, de a székelység, erdélyi magyarság kulturális cselekvéseinek rögzítése, elősegítése is, miközben ő maga is részt vesz a kulturális aktusban, nemcsak megfigyelő, hanem teremtő ember is, Isten elhívott munkatársa egy élhető Székelyföld fenntartásában” – hangzott el a laudációban.

Magyar Érdemrend Lovagkeresztet vehetett át Ambrus Attila, újságíró, a Maszol.ro vezető publicistája, a Brassói Lapok főszerkesztője, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, valamint P. Urbán János Erik ferences szerzetes, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Megszentelt Élet Intézményeiért felelős érseki helynöke.

A szerzetes laudációjában a többi között elhangzott: „Az 1981-ben Krasznabélteken született Urbán János, fr. Erik szerzetes papi elhivatottsága, lelkülete, jó szervezőkészsége korán megmutatkozott, hiszen teológiai tanulmányait, szerzetesi örök fogadalmát és 2008. július 19-én történt pappá szentelését követően a Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Rendtartománya hamar kitüntette bizalmával: Kaplonyban rövid segédlelkészi szolgálata után 2009-ben kinevezte a helyi közösség házfőnökének, valamint a rend provinciai titkárának, amely funkciókat 2011-ig töltötte be. Hogy jól kamatoztatta a rá bízott talentumokat, azt további szerzetesi élete és szolgálati feladatai is bizonyítják: 2011-ben Csíksomlyóra helyezték kegyhelyigazgatónak, 2013-tól pedig a tartomány vezető testületének, úgynevezett definitorimának a tagja lett. A csíksomlyói kegytemplom igazgatójaként 2011-től 2019-ig ő szervezte a pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi nagybúcsút, különös tekintettel a liturgikus programokra. Ugyancsak a Székelyek Nagyasszonya szentélyének őreként elhivatottan folytatta elődei munkáját – évente részt vett az európai nemzeti Mária-kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Háló konferenciáin, amelyeken „láthatóvá” tette a csíksomlyói kegyhely gazdag lelki életét a nagyvilág számára, hozzájárulva ahhoz, hogy a Romániát képviselő székely-magyar kegyhely bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe, illetve hogy az ott szerzett tapasztalatok a helyi viszonyokra alkalmazva használhatók legyenek a ferences közösség és a hívek javára. Elévülhetetlen érdemei vannak a lengyelországi Szűzanya-kegyhellyel való testvéri kapcsolat kiépítésében. Ennek a kapcsolatépítésnek fontos, szimbolikus pillanatai közé tartozik, hogy 2012-ben a pünkösdi nagybúcsú ünnepi szentmiséjének záró akkordjaként a czestochowai pálos szerzetesi közösség a Fekete Madonna kegyképének másolatát ajándékozta a csíksomlyói kegyhelynek, illetve az, hogy a lengyelektől kapott ajándék viszonzásaként 2013-ban a Csíksomlyói Segítő Szűz kegyszobrának a másolata került Jasna Gorára.”

A ceremónia ünnepélyes hangulatát a Ritornello Quartet előadása tette még fennköltebbé.