Augusztustól a gyógyszerek áfája 9 százalékról 11 százalékra nőtt. Bár egyes termékeknél az drágulás „elhanyagolható”, vannak kategóriák, ahol az áremelkedés számottevő. Csak azok nem érintettek, akiknek a kezelését teljes mértékben támogatja az Egészségbiztosítási Pénztár. A Maszol által megszólaltatott orvos és gyógyszerész attól tart, sok beteget eltántorít a drágulás, és nem vásárolják meg az egészségmegőrzésben, megelőzésben szerepet játszó termékeket.

A legnagyobb áremelkedés a nem támogatott gyógyszerek és gyógyászati termékek, valamint az étrend-kiegészítők esetében érhető tetten.

Augusztus 1-jéig az étrend-kiegészítőkre csökkentett, a besorolástól függően 9 vagy 11%-os áfa-kulcsot számoltak, akárcsak élelmiszerekre és gyógyszerekre. Azonban az új adóügyi intézkedések értelmében ezekre a termékekre már 21 százalékos áfakulcs vonatkozik.

A drágulás visszaveti az egészségtámogatást, a megelőzést?

„Az áfa 21%-ra történő emelése az étrend-kiegészítőket olyan adózási kategóriába sorolja, mint a luxuscikkek vagy az egészségre káros termékek – alkohol, cigaretta – , ami ellentmond a termékek megelőzésben betöltött szerepének. Más uniós tagállamokkal – például Németországgal, Franciaországgal, Lengyelországgal vagy Olaszországgal – ellentétben, ahol az étrend-kiegészítőkre kedvezményes adókulcs vonatkozik, Románia olyan megközelítést alkalmaz, amely akadályozza a felelős fogyasztást és a hozzáférést az egészségtámogató megoldásokhoz” – fogalmaz a PRISA, a romániai étrend-kiegészítő iparági szervezet.

Hangsúlyozzák, hogy az étrend-kiegészítők nem luxuscikkek, hanem alapvető termékek a tápanyaghiányok enyhítésére, különösen egy olyan országban, mint Románia, ahol a legújabb kutatások szerint a lakosság 90%-a D3-vitamin-, cink- vagy magnéziumhiányban szenved. Az adóemelés korlátozhatja a fogyasztók hozzáférését ezekhez a termékekhez, veszélyeztetve a lakosság egészségét és a hazai iparágat is, hívják fel a figyelmet.

A Cegedim 2024-es tanulmánya szerint az éves étrend-kiegészítő fogyasztás Romániában átlagosan csupán 35,42 euró/fő, ami 60%-kal alacsonyabb az EU-s átlagnál (89 euró/fő). „Ez már önmagában is a korlátozott hozzáférésre utal, az áfaemelés pedig tovább súlyosbíthatja a helyzetet, visszavetve a megelőzést és a proaktív egészségmegőrzést” – hangsúlyozzák.

Az étrend-kiegészítők – például vitaminok, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmazó készítmények, valamint orvostechnikai eszközök, melyeket kiegészítő kezelésként használnak – az egyik legnagyobb áremelkedéssel számolhatnak, nyilatkozta a Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke. „Itt várható a legnagyobb sokk. Ebben a kategóriában az áfa 9%-ról 21%-ra nő. Például egy addig 109 lejes étrend-kiegészítő augusztus 1-jétől 121 lejbe kerül. És ez valóban érezhető a vásárlók pénztárcáján” – jelentette ki Dragoș Damian.

A gyógyszerek további drágulására számítanak

A gyógyszertárak forgalmának átlagosan a felét teszik ki az étrend-kiegészítők, a gyógyszertárláncok patikáiban több fogy ezekből a termékekből, míg a kisebb gyógyszertárakban, ahol hagyományosan inkább az orvosi recepteket váltják ki, kevesebb, mondta el a Maszol megkeresésére Szabó Péter. A Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke kifejtette, a besorolástól függően van étrend-kiegészítő, amelyre csak 11 százalékos áfát számolnak, ezek tulajdonképpen gyógyszerkategóriába kerültek, ám a vitaminok, ásványi anyagokat, nyomelemeket tartalmazó készítmények áfája 21 százalékra nőtt.

A több mint tíz százalékpontos emelkedés jelentősen megérződik az árban. Példaként egy multivitamint említett, ami korábban 60 -70 lejbe került, ám most már majdnem 90 lejt kell fizetni érte.

Szabó Péter rámutatott, a gyógyszereknél jelenleg „elviselhető” a drágulás, hiszen augusztusban még csak a két százalékpontos áfaemelést számolták az árra, ám attól tart, a következő hónapokban súlyosbodik a helyzet, hiszen az árképzésbe bekerül a többi befolyásoló tényező – az energia, az üzemanyag – drágulása is. Most még voltak a patikáknak raktáron termékeik, arra kellett kötelezően rászámolják a megnövekedett áfát, ám a következő időszakban már a többi áfaemelés is felsrófolja az árakat, és így drágábban kapják a lerakatokból az orvosságot.

Az áremelkedés miatt sokan lemondanak majd a vitaminról

Sokan vásárolnak étrend-kiegészítőt orvosi javallatra, általában a krónikus és az akut betegeknek is akkor ajánlják, ha legyengültek, mutatott rá Szabó Péter. Hozzátette, gyakran előfordul az is, hogy a páciensek a szomszéd tanácsa, vagy a reklámok alapján választanak étrend-kiegészítőt. Ha logikus érvek alapján kérik a gyógyszertárban, akkor ellenvetés nélkül kiadják, különben a gyógyszerészek próbálják tanácsokkal ellátni a pácienseket, hogy valójában mire lenne szükségük.

A gyógyszerész arra számít, hogy a következő időszakban kevesebben fognak vásárolni, amikor szembesülnek a megemelkedett árakkal, ám nem tartja kizártnak, hogy lassan beletörődnek, és drágábban is megveszik a megszokott termékeket.

Vannak fontos étrend-kiegészítők, melyek valóban „kiegészítik” a gyógyszeres kezelést, ám a látványos áremelkedés után, valószínű sokan kénytelenek lemondani ezekről, mondta el a Maszol megkeresésére Dr. Soós Szabó Klára. A Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke hozzátette, sajnos még a valóban fontos gyógyszerek esetén is előfordul, hogy a beteg nem tudja kifizetni az önrészt.

A gyógyszer, az étrend-kiegészítő nem luxus

„Embertelenség a gyógyszerek, az étrend-kiegészítők áfájának emelése. Nem lehet pusztán a számok alapján, könyvelői tételként megközelíteni ezt a kérdést, hiszen a számok mögött mindig emberi sorsok, emberi életek vannak. Egy ilyen intézkedés az emberek egészségét veszélyezteti” – részletezte az orvos.

Kapcsolódó

Eurómilliókat költünk étrend-kiegészítőkre – egyeztetni kellene orvossal, gyógyszerésszel

Évente 1,3 milliárd eurót költ a hazai lakosság étrend-kiegészítőkre. A Maszol által megkérdezett szakértők szerint, mindenképpen érdemes orvossal, gyógyszerésszel konzultálni, mielőtt bármit beszedünk.

gyógyszer étrendkiegészítők Versenytanács Vass Levente Szabó Péter

Hozzátette, lehet a döntéshozók mindannyian fiatalok és egészségesek, de nem gondolhatják, hogy ez az állapot örökké tart, hogy a „betegeskedés egy úri nyavalygás”.

Kérdésünkre kifejtette, a gyógyszerhez való hozzáférés nem kellene luxus legyen. Sok esetben az orvos kénytelen figyelembe venni a páciens anyagi lehetőségeit, amikor kezelést javasol. A családorvosok jól ismerik a betegeiket, hiszen szükség esetén az otthonukban is megfordulnak, van tehát rálátásuk, mit engedhetnek meg maguknak. „Nem lenne szabad, hogy ez szempont legyen, amikor egy kezelést összeállítunk” – szögezte le Soós Szabó Klára.

Az elmúlt másfél évben „alattomosan” drágultak a gyógyszerek

Az orvos felháborítónak tartja, hogy az elmúlt egy-másfél év alatt már jelentős mértékben drágultak a gyógyszerek. „Nem látványosan, hanem alattomosan történt. Havonta néhány banival, vagy egy-két lejjel, de folyamatosan. Azt vettük észre, hogy egy-másfél év leforgása alatt ugyanazokért a gyógyszererekért már 50 százalékkal többet kell fizetni a patikában” – mondta Soós Szabó Klára.

„Nem emberséges, nem vall empátiára, felelősségérzetre, hogy a legkiszolgáltatottabbakat, a betegeket sújtják a megszorításokkal. Ha első lépésben a pártok szubvencióját faragják le, a klientúra elől zárják el a hozzáférést a közpénzekhez, hitelesebbek lennének” – mondta az orvosnő.

Emlékeztetett, az Országos Egészségbiztosító Pénztár elnöke a napokban jelentette meg, hogy tavalyról 110 millió lej, fel nem használt pénz maradt a kasszában, tehát nem indokolt a gyógyszerek áfájának emelése. Másrészt a cigaretta és az alkohol jövedéki adójából befolyt összegeket a törvény szerint egészségügyi szolgáltatások finanszírozására kellene fordítani, tekintve az egészségkárosító hatásukat, ám soha senki nem számolt el, hogy mi történik az ebből befolyó pénzzel.

Az informatikai rendszer akadozása tetőzött

Továbbra sem működik az egészségügyi informatikai rendszer, ez még az áfa-átállást is megnehezítette, panaszolták az érintettek. „Az eddigi akadozás augusztusban tovább tetőzött, az orvosok nem tudják feltölteni a recepteket a rendszerbe, ha mégis sikerül, a gyógyszertárak nem tudják letölteni” – részletezte Szabó Péter.

Az is előfordul, hogy hibaüzenetet kapnak, hogy nem találnak az új áfakulcsok, hiába derül ki, hogy nem a gyógyszerész, hanem a rendszer tévedett, kezdhetik elölről az egészet.

Az orvosi rendelőkben viszont a páciens biztosított státuszának ellenőrzését nehezíti a rendszer leállása, holott ez tovább bonyolódott, hiszen megszűnt a társbiztosított státusz, és akinek nincs egészségbiztosítása csak bizonyos betegségek esetében jogosult ingyenes ellátásra, fejtette ki Soós Szabó Klára. Hozzátette, az egészségbiztosító pénztár kötelessége, hogy a biztosítottakról naprakész adatbázist vezessen, az orvos kötelessége, hogy ezt ellenőrizze. Akkor is az orvost bírságolják, és fizettetik vissza vele a szolgáltatások ellenértékét, ha nem az ő hibájából nem tudta ellenőrizni a páciens státuszát.

„Hatalmas a káosz, ami a betegeken és az orvosokon csapódik le. Több időt kell könyvelésre fordítsunk, mint a medicinára. Évek óta mondjuk, de süket fülekre találunk: a helyzet nem javul, hanem romlik” – összegezte az orvos.