Egyértelmű, hogy az augusztus 1-jétől életbe lépő áfa-változások miatt növekednek az árak, a drágulások nem lennének éppen annyira drasztikusak, ám az ezt övező riogatásnak és hisztériának károsabb hatásai lehetnek, hívta fel figyelmet Debreczeni László adótanácsadó.

Rámutatott, péntektől emelkedik az üzemanyag jövedéki adója is, ez hozzávetőleg 1 lejes literenkénti áremelkedést generál – ami valóban megemeli a cégek költségeit.

A legfontosabb áfa-változások

A szakértő összefoglalta az augusztus elsejétől érvénybe lépő legfontosabb áfa-változásokat.

Az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelkedik.

Az 5 és 9 százalékos kedvezményes kulcsok megszűnnek, és helyettük egységes 11 százalékos kedvezményes áfakulcs lép életbe. Ez azt jelenti, hogy minden olyan tevékenység, amely eddig 5 százalékos kulccsal adózott, augusztus 1-jétől 11 százalékossal adózik. A szállodai és vendéglátóipari szolgáltatásokra is az új adókulcs 11%.

Az étrend-kiegészítőkre viszont már az általános, 21 százalékos adókulcsot számolják.

A napelemek telepítésére magánszemélyeknek és közintézményeknek is 21 százalékos áfát számolnak.

Hasonlóképpen a szociális lakások – legfeljebb 120 négyzetméter és max. 600 000 lej – esetén az áfa szintén 21 százalékos lesz. Amennyiben a felek 2025. augusztus 1-jéig megkötötték az adásvételi előszerződést, legalább 20%-os előleggel, 2026. július 31-ig még a 9%-os adókulcsot alkalmazhatják.

A drágulás elkerülhetetlen – ám a pánik rontja a helyzetet

Egyértelmű, hogy az árak növekednek, ám a cégeknek az áfaemelés nem okoz valós problémát, hiszen az áfa a fogyasztót, a végső vásárlót, vagyis a fizikai személyt adózza. A cégeknek a nyereségesség szempontjából nincs közük az áfához, csak abban az esetben ha a végén az áfaemelés fogyasztáscsökkentést idéz elő, de az inkább a kialakult hisztéria miatt valószínűsíthető, részletezte a szakértő.

Ugyanakkor rámutatott, a médiában tetten érhető riogatás hatására kialakul egy erős pszichológiai hatás, aminek következményeképpen a fogyasztás drasztikusan visszaeshet, az emberek visszafogják a költekezéseiket. Teszik ezt valójában nem az áfanövekedés, hanem az ezt övező aggodalom miatt.

Kapcsolódó

Augusztustól drágulnak az élelmiszerek – Így érzi meg az áfaemelést a pénztárcád

A bevásárlókosár, ami csütörtökön még 100 lejbe kerül, péntektől, augusztus 1-jétől már 101,7 lejbe kerül az áfaemelés miatt.

Áfaemelés drágulás élelmiszer élelmiszerár ÁFA

„A megszorítások körül hatalmas a felhajtás, ez akár károsabb is lehet, mint a tényleges adóemelés” – mutatott rá Debreczeni László. Hangsúlyozta, már most szokatlanul magasak az árak, különösen az élelmiszerek esetében, pedig még életbe sem lépett az áfaváltozás.

Kifejtette, az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése 2 százalékpontos, tulajdonképpen 10 százalékos áfakulcs-emelést jelent. Ha tovább számolunk, akkor egy 100 lejes termék áfával eddig 119 lejbe került, az emelés után 121 lej kellene legyen, ez matematikailag 1,6 százalékos áremelkedést jelent, ha valóban ráterhelik a fogyasztóra, ami különben nem kötelező.

Ami viszont látványos emelkedés, az 5 százalékos kedvezményes adókulcs 11 százalékra történő növelése, hiszen ez esetben több mint megkétszereződik az áfa, itt hangsúlyosabb ár-elmozdulások várhatóak.

A napelemeknél megszüntették a kedvezményes áfakulcsot, ám valószínű ennek a hátterében az áll, hogy az ország már „megtelt” napelemrendszerekkel, a hálózat egyre nehezebben bírja a betermelést, így már nem tartják indokoltnak a kedvezményt.

A 9 százalékról 11 százalékra történő áfaemelés már nem ennyire durva, ott 1,6-1,8 százalékos áremelkedést indokolhat, ilyen helyzetben van a vendéglátóipar.

Debreczeni László úgy véli, a 1,8 százalékos valószínűsíthető áremelkedés nem indokolja a pánikhangulatot, és óva int ettől.

Ugyanakkor az adózás nem egyszerű matematika, sok minden befolyásolja az árakat, és különösen a fogyasztói szokásokat. A hírek, a riogatások hatással vannak az emberekre, befolyásolják a fogyasztói viselkedésüket.

Fennáll a kockázata, hogy a hírverés hatására az indokoltnál jobban megemelik az árakat

A negatív töltetű hírverés másik kockázata, hogy a vállalakozók meglovagolják ezt a hullámot, és ha már úgyis mindenki drágításokkal riogat, kihasználják a helyzetet, és valóban megemelik az áraikat, ilyen módon korrigálva az eddig benyelt költségeiket. Így megtörténhet, hogy például bár az áfaemelés 1 lejes drágítást indokolna, 2 vagy akár 3 lejjel is megemelik az árat, korrigálva az eddigi költségnövekedéseiket.

Debreczeni László arra is rámutatott, az osztalékadó 2026. január 1-jétől nő a jelenlegi 10 sszázalékról 16 százalékra. „Ha azt tekintjük, hogy az osztalékadó 2021-ben még 5 százalék volt, és

jövő évtől 16 százalék lesz, tehát rövid idő alatt több mint háromszorosára növekszik, valóban szomorú, de az európai uniós adatokat tekintve még így sem állunk rosszul” – szögezte le az adótanácsadó.