Megdöbbentette a háromszéki közvéleményt az Airly nevű társaság elemzése, amelyben azt állítják, hogy Kovászna az egyik legszennyezettebb levegőjű megye az országban. A levegőminőséget figyelő lengyelországi startup vállalkozás a napokban tette közzé a 2020 novembere és 2021 februárja közötti mérései eredményét, amiből azt a következtetést vonta le, hogy Kovászna, Ilfov és Iaşi a három legszennyezettebb levegőjű megye Romániában, míg Hargita és Galac megyében a legalacsonyabb a szálló por (PM10) koncentrációja.

Nem kell érzékeny mérőműszerekkel rendelkezzen az, aki járt már szennyezett levegőjű településen és Háromszéken is, hogy megtapasztalja a különbséget. Kovászna megyében nincs szennyező nehézipar, az országos átlagnál nem nagyobb a gépkocsiforgalom, viszont van erdő, így valószínűtlen az Airly társaság állítása. „Dobják el a mérőműszereiket”, kommentálta röviden a jelentést érdeklődésünkre Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, aki szerint a levegő minőségét rendszeresen ellenőrző hatóságnak kell állást foglalnia a témában.

A Kovászna megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek a vezetője, Gheorghe Neagu sajtótájékoztatón hivatalos mérésekre alapozva cáfolta, hogy szennyezett lenne a háromszéki levegő. „Nem kell aggódnia a lakosságnak, Kovászna megyében jó a levegő minősége”, szögezte le az igazgató. Sándor Mária a levegőminőség ellenőrzését végző laboratórium vezetője hozzátette: a környezetvédelmi ügynökség két mérőműszert működtet a nap 24 órájában. A regionális mérőműszerük hatósugara 200 kilométeres, tehát lefedi egész Kovászna megyét, a másik műszerük hatósugara 5 kilométeres, ezzel a sepsiszentgyörgyi levegő minőségét vizsgálják. Adataik szerint Háromszéken még soha nem haladta meg olyan mértékben a szálló por koncentrációja a megengedett értéket, hogy figyelmeztetni kellett volna a lakosságot, vagy életbe léptetni a beavatkozási tervet.

Gheorghe Neagu szerint a szállópor-koncentráció (PM10) az elmúlt tél folyamán öt nap haladta meg a megengedett köbméterenként 50 mikrogrammnál nagyobb értéket, ám ez nem releváns egész évre és nem érvényes az egész megyére. Magyarázata szerint ez a hőinverziónak nevezett időjárási jelenség miatt fordul elő, amikor egyrészt a melegebb levegőréteget leszorítja a hideg, másrészt szélcsend van, ezért a talaj szintjén növekszik a szennyezés. Ez elsősorban Sepsiszentgyörgyön történik meg, ahol télen 20 ezer egyéni gázkazán működik, illetve nagyobb a gépkocsiforgalom, de semmiképp nem vetíthető ki teljes Kovászna megyére, mondta az igazgató.

Gheorghe Neagu szerint a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatal levegőszennyezést mérő műszereit szakmai tanulmányok alapján állították fel és működtetik, a folyamatot számítógépes program vezérli és a mérési adatokat továbbítja Bukarestnek. A Háromszékre jellemző könnyűipar, így a nadrággyárak nem szennyeznek, az országos átlagnál nem nagyobb a járműforgalom, viszont a megyében sok az erdős terület, a településeken pedig a zöldövezet. A HS Timber Group rétyi feldolgozóüzemében biomasszával működő kazán van, és a kéményére felszerelt mérőműszerek közvetlenül Brüsszelbe küldik az adatokat, és ezeket megkapja a helyi környezetvédelmi ügynökség is, de ott sem voltak kilengések, sorolta.

A környezetvédelmi hivatal vezetője rámutatott: az Airly társaság honlapja szerint Ozsdolán működtetnek egy levegőminőséget ellenőrző – a honlap leírása alapján 299 eurós – szenzort, de nem tudni, az megfelelően van-e beállítva és hitelesítve, illetve hová van felszerelve, ám nehezen magyarázhatóak a mérési eredményeik és semmiképpen nem mérvadóak a teljes megyére nézve, véli Gheorghe Neagu. Hozzátette: megpróbálták felvenni a kapcsolatot a lengyel céggel, de nem jártak sikerrel, mivel a honlapjukon nincs megjelölve, hogy kit lehet keresni ebben a kérdésben. Az igazgató leszögezte: az Airly soha nem kért hivatalos adatokat a környezetvédelmi hivataltól, ám várják a társaság képviselőit, hogy tisztázzák a mérések eredményeit és vessék össze a módszereiket, hiszen a háromszékieket érzékenyen érintette a szennyezett levegőre vonatkozó állításuk.

(Nyitókép forrása: Visit Covasna Facebook-oldal. Fotó: Dénes Botond)