Erdélyi magyar nemzeti közösségünk számára december 1-je semmilyen okot nem ad az ünneplésre, sőt gyásznapnak tartjuk mindaddig, amíg nem teljesülnek a "teljes nemzeti szabadsággal" együtt járó jogok alapján megfogalmazott követeléseink – olvasható Kulcsár-Terza József nyilatkozatában. 

„Tekintettel arra, hogy december 1-jén, az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés napján Románia nemzeti ünnepe van, ismételten ki kell nyilvánítanunk, hogy erdélyi magyar nemzeti közösségünk számára ez a nap semmilyen okot nem ad az ünneplésre, sőt gyásznapnak tartjuk és fogjuk tartani mindaddig, amíg nem teljesülnek a ’teljes nemzeti szabadsággal’ együtt járó jogok alapján megfogalmazott követeléseink” – kezdte a román nemzeti ünnep elé kiadott nyilatkozatát Kulcsár-Terza József, az RMDSZ listáján parlamenti képviselői mandátumot nyert háromszéki MPP-s politikus.

Emlékeztet, a gyulafehérvári nyilatkozat kimondja: „Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”

„Mi tiszteletben tartjuk mások ünnepét, de elvárjuk, hogy az önmagát jogállamként meghatározó Románia érvényesítse a már több mint száz évvel ezelőtt tett ígéreteket, és biztosítsa a területén élő magyar nemzeti kisebbség jogait. Mindaddig, amíg az erdélyi magyarság az élet minden területén nem használhatja szabadon anyanyelvét, valamint saját jelképeit, amíg az anyanyelvhasználatot tekintve továbbra is komoly hiányosságok mutatkoznak az oktatás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás területén, amíg akadályozzák a kommunista államhatalom által orvul elrabolt javak visszaszolgáltatását, nem lehet ránk kényszeríteni december 1-je megünneplését” – fogalmazott a politikus.

Kulcsár-Terza József hozzátette, „az ország törvényeit tiszteletben tartó magyar nemzetiségű állampolgárokként jogos igényünk, hogy Románia ismerje el a területén élő nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként, és alkotmányában szavatolja az őket megillető teljes nemzeti szabadságot, amelyre 1918-ban a gyulafehérvári nyilatkozat is ígéretet tett”.

(Nyitókép: Kovács Zsolt)