Kovászna polgármestere: a turisztikai városok nem bírják el a létszámcsökkentést
Gyerő József, Kovászna polgármestere több beadvánnyal fordult a központi hatóságokhoz, amelyekben kérvényezi, hogy a helyi közigazgatásban tervezett létszámcsökkentésnél vegyék figyelembe a turisztikai városok sajátosságait. A polgármester arra figyelmeztetett: a városházi alkalmazottak számának csökkentése súlyos következményekkel járhat mind az intézmény működésére, mind pedig a város életére nézve.
Gyerő József az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy a Fejlesztési Minisztériumnak, a Kormány Főtitkárságának és a Prefektusi Hivatalnak is jelezte ezt, hangsúlyozva: Kovászna városának többlet kötelezettségei vannak, mivel országos jelentőségű üdülőhelynek minősül. Példaként említette, hogy a jogszabályok előírják egy turisztikai információs központ működtetését legalább két alkalmazottal.
A polgármester rámutatott arra is, hogy az üdülőhelyi státusz több munkaerőt igényel a zöldövezetek karbantartásához, a köztisztaság fenntartásához és a város szépítéséhez. Ezekért a szolgáltatásokért a turisták fejenként éjszakánként 3 lejes üdülőhelyi adót fizetnek, ugyanakkor a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy ezekből a bevételekből további alkalmazottakat vegyenek fel, miközben a szolgáltatások kiszervezése két-háromszor drágább lenne.
Egy másik problémaként a kovásznai öntkéntes tűzoltóság működését említette. Elmondása szerint a törvény előírja, hogy azoknak a városoknak, amelyek több mint 20 kilométerre fekszenek egy hivatásos tűzoltóparancsnokságtól, 24 órás készenlétet kell biztosítaniuk.
„Több beadványt is küldtem a fejlesztési minisztériumnak, a kormány főtitkárságának, majd év végén ismét a prefektúrához, amelyekben jeleztem, hogy ezeket a létszámcsökkentéseket nem lehet általánosan, válogatás nélkül alkalmazni. Kovászna esetében, mivel üdülővárosról van szó, törvényi kötelezettségünk a turisztikai információs központ működtetése. Több alkalmazottra van szükségünk a zöldterületek karbantartásához, a város szépítéséhez, a fűnyíráshoz, az utcák takarításához, mert turisták érkeznek a fürdővárosba. Ha tíz embert kell megtartanunk az önkéntes katasztrófavédelemnél, akkor honnan vonjuk el a többieket? Az adó- és illetékosztálytól? A projektekből? A városfenntartástól?” – tette fel a kérdést a polgármester.
Gyerő József hozzátette: az elmúlt egy évben a kovásznai polgármesteri hivatal mindössze egyetlen személyt alkalmazott, az időközben nyugdíjazás miatt megüresedett posztokat pedig szándékosan nem töltötték be, hogy egy esetleges átszervezés elbocsátások nélkül történhessen meg.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ stratégiai igazgatója szintén az Agerpresnek nyilatkozva kijelentette: támogatja a kovásznai polgármester álláspontját, hangsúlyozva, hogy a turisztikai városok jóval több ember számára nyújtanak szolgáltatásokat, mint ahányan ténylegesen ott élnek, ezért többlet személyzetre van szükségük.
„Amit Kovászna polgármestere mondott, teljes mértékben helytálló. A turisztikai városok gyakorlatilag sokkal több embernek biztosítanak szolgáltatásokat, mint amennyi az állandó lakosságuk. Gondoljunk csak Tusnádfürdőre vagy Borszékre: néhány ezer lakosú településekről van szó, ahová évente több százezer turista érkezik. Nem lehet több százezer turistát kiszolgálni hat vagy kilenc alkalmazottal, amennyi az algoritmus szerint járna. Ebben a kérdésben teljes mértékben igaza van, és száz százalékban támogatom” – mondta Antal Árpád.
A nyilatkozatok annak kapcsán hangzottak el, hogy a Fejlesztési Minisztérium közvitára bocsátott egy törvénytervezetet, amely az önkormányzatok pénzügyi kapacitásának növelését és a közigazgatás hatékonyabbá tételét célozza. A jogszabályt a kormány felelősségvállalással készül elfogadni.
CSAK SAJÁT