Drágább lett az utazás, de az emberek nem mondtak le a nyaralásról, sőt sokan ma már tudatosabban és gyakrabban tervezik a kikapcsolódást. Hogy milyen volt a 2025-ös év a turizmus szemszögéből, melyek voltak a legjellemzőbb trendek, a legkeresettebb úti célok, és mire számíthatunk a jövőben? Kelemen Barnát, a marosvásárhelyi World Travel Shop utazási iroda vezetőjét, turisztikai szakértőt kérdeztük.

Stabil év, növekvő utazási kedv és emelkedő árak

A szakértő szerint viszonylag zökkenőmentes, kiegyensúlyozott volt a 2025-ös év turisztika szempontjából, aránylag jó szezont tudhatnak a hátuk mögött. „Nem csökkent az utasok száma és egyáltalán nem csökkent az utazókedv sem.

Kelemen Barna tapasztalatai szerint jóval többet utazunk ma, mint régebben, sokan jöttek rá, mit jelent az életükben a nyaralás, a kikapcsolódás és hogy milyen jó világot látni. Persze fennakadások voltak, például óriási tömegek a különböző repülőtereken, nagyon sok késés, áramkimaradás, különböző szoftok meghibásodása.

„Az árak növekedése viszont nem elhanyagolható, nem is eltitkolandó. Ahogy mindenhol, úgy az utazási irodákban is felfele kúsznak az árak”. A kontinensek közötti járatokra lassan már nem lehet ezer euró alatt jegyet vásárolni, ez persze inkább Európából Ázsiába vagy Dél-Amerikába jellemző, hiszen Afrikába (Egyiptomba, Tunéziába) elérhető áron lehet repülni.

2025 trendjei a turizmusban

Idei trendnek tekinthető az, hogy egészen sokan választották ki annak alapján a vakációs úticélt, hogy hol nincs nagyon meleg nyáron. Így aztán a Földközi-tenger térsége teljesen ki volt zárva, ezek a turisták általában az Észak Európai országokat (Svédország, Finnország, Norvégia és Dánia) vagy Izlandot preferálták. „Csak egy kicsi kis rétege az összutasoknak ez a kategória, talán tíz százalék vágyik arra, hogy ne legyen nagyon meleg. Végülis a legtöbben azért mennek el nyaralni, hogy süssön a nap és legyen jó meleg a tenger is” – magyarázza a szakértő, majd hozzáteszi: olyanok is voltak, akik nem zárkóztak el a melegebb, mégsem kibírhatatlan hőmérséklettől, mégis valami különleges, kalandos vakációzásra vágytak, Üzbegisztánt, Tádzsikisztánt vagy akár Kazahsztánt is bevállalták.

Turisztikai trendek szempontjából hangsúlyozza, hogy a szezonon kívüli (shoulder season) utazások egyre népszerűbbek. Míg korábban az utazások főként májustól szeptemberig koncentrálódtak, ma már az év szinte minden időszaka aktív. A legfontosabb foglalási időszak mára december–március lett, amikor az egész évre előre terveznek az utasok.

Számos úti cél egész évben ideális, különösen tavaszi és őszi hónapokban, ilyen például Egyiptom, Kanári-szigetek, Katar, Omán, Bahrein, Ciprus, Jordánia, Marokkó. A szeptember–október időszakot kifejezetten kiválónak tartja a Földközi-tenger térségében (pl. Törökország, Görögország), kellemes időjárással és kevesebb tömeggel.

Ezek voltak a legmenőbb úticélok

A romániai utasok körében az utóbbi években a leginkább Törökország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Ciprus és Egyiptom, Szicília és Szardínia is kecsegtető. De egyre jobban kedvelik az arab országokat: Tunéziát, Marokkót, Jordániát.

A szakértő ajánlott is néhány olyan célpontot, amelyek nincsenek ellepve turistákkal, mégis elképesztő vakációzási lehetőségnek ígérkeznek: Korzika, a görög Leszbosz-szigete, Ciprus északi része, amely Törökországhoz tartozik, ahogy Bodrum, Marmaris és Kemer is, szóval nem muszáj mindenkinek Antalyaba tömörülni. Egyiptomban a legtöbben Hurghadába (magyarosan Gurdakába) utaznak a nyaralók, de már Sarm es-Sejk is elérhető áron van. Sőt manapság már Egyiptom Földközi-tengerpartjára is ajánlott menni, amit Afrika Karib-tengeri részeként emlegetnek, hiszen gyönyörű, finom homokos a tengerpart, azúrkék a tenger, nagyon jók a szolgálotatások.

A szakértő kedvence

Kelemen Barna egyik nagy favoritja Spanyolország: „Bármelyik részét ajánlom! Gyönyörű partok vannak, rengeteg üdülőtelep, finomak az ételek, jó a zene, jó a hangulat, kedvesek az emberek. Egyik zuga csodálatosabb az országnak, mint a másik. Ráadásul több járat is indul Kolozsvárról: Valencia, Alicante, Malaga, Madrid és Barcelona irányába is”.

A belföldi turizmus (még éppen) nem haldoklik

Az országon belüli nyaralások, utazások lényegesen visszaestek ebben az évben, mivel a vakációs jegyek felhasználásmódja megváltozott. Amint írtuk, előző években 1450 lejt kaptak az állami szektorban dolgozók, amit szinte bármilyen turisztikai célra felhasználhattak, és többnyire fel is használtak. Idéntől azonban az állam csupán 800 lejt ajánl fel, ehhez az összeghez pedig saját költségvetésből még 800 lej minimumot kell hozzáadni ahhoz, hogy használható legyen a vakációs utalvány Románia területén. Így aztán az utalványok iránti érdeklődés minimálisra csökkent, és nem igazán keresik a belföldi üdülőtelepeket.

A szakértő kiemelte, hogy hiába vannak lenyűgöző úticélok az országban, nem tudják ezt kellőképpen reklámozni. Nincs turisztikai minisztérium sem, pedig a legtöbb országban ez alapvetés. „Rengeteget járok külföldre, rengeteg emberrel beszélek, és akik voltak már itt, jelezték, hogy eszméletlen csodálatos ország Románia, Aki egyszer eljön, annak a legtöbb esetben nagyon jó véleménye van, és nagyon jó tapasztalatokkal térnek haza. De nem elég ez a kevés utas, ide tömegeket kellene vonzani” – fejti ki Kelemen. És hogy

De hogy mégis milyen desztinációkat szeretünk belföldön? Az egyik kategória a nagyvárosok, sokan utaznak mostanában két-három éjszakás megállással Nagyváradra, Szebenbe, Brassóba, Temesvárra, sőt Craiovára is, főként így a karácsonyi vásárok időszakában. Egy másik kategória a hegyvidék: Brassó és környéke verhetetlen, ezt a régiót keresik fel a legtöbben az elmúlt években, de Máramaros környéke is versenybe száll.

Feltörekvőben van a Duna-delta is, megjelentek a kulcsos házak, kempingek, panziók, most már van néhány jobb szálloda is. Erről a környékről is csak áradozni tudott a szakértő: „aki esetleg még nem volt, ajánlom, hogy látogasson el, mert gyönyörű napokat lehet ott tölteni. Vannak szervezett kirándulások, hajókázások, külföldről hatalmas távokat tesznek meg azért, hogy ezt lássák, és soha nem bánják meg”. Ezen kívül pedig a román tengerpart sorolható a belföldi desztinációk közé, ami nem ment ki teljesen a divatból, de lényegesen csökkent az ott nyaralók száma.

Előfoglalás vagy last minute?

A legtöbben ma már élnek az előfoglalás lehetőségével, a nagy kedvezmények és az előre tervezhetőség miatt: „Olyan rohanó életet élünk, hogy kell szervezni minden percünket, szabadidőnket, így a nyaralásunkat is. Általában az vállal be last minute utakat, akinek nagyon sok pénze és kevés elfoglaltsága van, de az emberek túlnyomó része nem ilyen”.

Kelemen Barna kiemelte: sokan már most elkezdték az előfoglalásokat, egészen márciusig a legoptimálisabb lefoglalni a következő nyaralásunkat, hiszen 15-20, vagy akár 30%-ot is spórolhatunk.

A jövő turizmusa

A szakértő 2026-tól elsősorban nyugalmat és békét vár: azt, hogy az emberek félelem, háborús fenyegetettség, megszorítások vagy váratlan külső akadályok nélkül élhessenek és utazhassanak. Kiemeli, hogy a pandémia megmutatta, mennyire súlyos következményei vannak a szabadság korlátozásának, különösen az utazni szeretők számára. A turizmus alapfeltétele szerinte a stabilitás, a biztonság és az előre tervezhetőség.

Összességében a szezonok határai elmosódtak, az utazási kedv folyamatos egész évben, az irodák munkaterhelése kiegyenlítettebb lett. Bár a nyári hónapok továbbra is a legforgalmasabbak, az egzotikus és meleg téli úti célok iránti igény is erősen növekszik, főként azok körében, akik megtapasztalták, milyen jó érzés a hidegből a melegbe utazni.