Alig egy héttel ezelőtt nyitotta meg sípályáit, illetve azok egy részét a Hargitafürdői síközpont. A téli vakáció első két hete hiába vonzott számos vendéget a Csíkszereda közelségében található üdülőtelepre, a látogatók nem hódolhattak a síelés örömeinek. A Maszolnak nyilatkozó helyi szállásadó vállalkozók szerint a beígért, majd elmaradt fejlesztések, valamint a sípályákat üzemeltető csíkcsicsói közbirtokosság nem megfelelő hozzáállása miatt hosszútávon jelentősen veszíthet vonzerejéből az üdülőhely.

Január második napján nyitotta meg kapuit a téli sportok szerelmesei előtt a Hargitafürdő síközpont. Az első napokban csupán a Csipike nevű pálya volt használható, majd ehhez csatlakozott a Miklós-pálya is. Ugyanakkor a haladók számára megfelelő Kossuth-pálya megnyitására még várni kell.

Mindez a Hargitafürdő síközpont közösségi oldalának szűkszavú bejegyzéseiből derült ki, amelyek alatt sorjáztak az elégedetlenségüknek hangot adók kommentjei. Többen azt kifogásolták, hogy az elmúlt év decemberének második felében tapasztalt télies időjárás ellenére későn kezdtek neki a sípályák kialakításának, és késve nyitották meg azokat.

Ezt erősítették meg az általunk megszólaltatott szállásadók is. Mint Deme László, a Tirol panzió tulajdonosa megosztotta: véleménye szerint a december 6-i hétvégére már lehetett volna műhavat készíteni a pályákra, december 27-étől pedig már természetes hó is rendelkezésre állt. Azonban nem történt meg a pályák előkészítése, mint fentebb írtuk, csak január első napjaiban nyitott meg az első. „Hogy ez most rosszindulat, vagy hanyagság miatt történik így, nem tudom. A gond az, hogy a pályákat üzemeltető közbirtokosság nem tartozik senkihez. Nem veszik figyelembe azt, hogy a vállalkozások sok pénzt fektettek a panziókba, szálláshelyekbe. Érthetetlen az egész, hogy miért történik így” – fogalmazott a vállalkozó.

Hozzátette: síelési lehetőség híján a bejelentkezett vendégek egy része visszamondta a szállását. „A turista érdekeit is kell nézni. Eljön ide, felkínódik az úton, nincs parkoló, nem tud megállni. Ha nem tud síelni, fordul vissza. A december 26-29-i időszakra és szilveszterre is voltak visszamondások” – osztotta meg interjúalanyunk. Rámutatott arra is, hogy a korábban beharangozott fejlesztési elképzelések nem valósultak meg, pedig időről-időre hangzatos projekteket mutatnak be, lehetséges japán befektetőktől összefüggő sípálya-rendszerekig. „Ezeket beharangozzák, de nem történik semmi. Amióta elkészültek a pályák, nem fejlesztettek. Mindez a régiónak is rossz, mert ha jön a vendég nem biztos, hogy Hargitafürdőn száll meg, hanem a környező falvakban vagy Csíkszeredában, de nem fognak jönni, mert nehezen tudnak felautózni. A másik dolog a felvonójegy-rendszer, ami időre szól. Megvásárolja és a kétórás jegyből másfél órát áll sorban a zsúfoltság miatt” – osztotta meg Deme László. Hozzáfűzte: nincs megfelelő kommunikáció a sípályákat üzemeltető csíkcsicsói közbirtokosság vezetőségével.

„Ugyanez a cirkusz lezajlott minden évben. Akkor sem csináltak semmit, amikor természetes hó volt már december elsején, tavaly vagy tavalyelőtt. A Balu park bezárása is negatív esemény. A park fontos volt, főleg a gyerekes családoknak, akiknek egy egésznapos elfoglaltságot jelentett” – mondta el a vállalkozó.

Elmaradt a szilveszteri buli

Nem nyilatkozott derűlátóbban a Bagolykő menedékház képviseletében Domokos Endre tulajdonos sem. A közvetlenül a Csipike-pálya szomszédságában található vendégház és étterem alapjtója azzal szemléltette a helyzetet, hogy elmondta: 13 éves működésük során először fordult elő, hogy nem rendeztek szilveszteri mulatságot. „A vendégház melletti sípálya webkameráján látható volt, hogy nem volt hó a pályán, és nem is hóágyúztak az ünnepek előtt. Sorra visszamondták a foglalásokat, a megmaradt két szobából a vendégeket »kölcsönadtuk« a szomszédoknak, nekik volt fél házuk. Nyilván a két szobával nem volt mit kezdjünk. Lemondták a foglalásokat, egyszerűen az idén ez volt. Hogyha nagyon röviden akarom megfogalmazni, az van, hogy Hargitafürdőn indult el legkésőbb a régióban a sípálya” – osztotta meg a vállalkozó.

Hozzátette: szervezési problémák állnak a kialakult helyzet mögött. Véleménye szerint a sípályák beindításának késlekedése mellett az üdülőtelepre vezető út állapota is hagy kívánnivalót maga után, ahol nehézkes a közlekedés a hóeltakarítás hiányosságai miatt.

„Azt látom, hogy Hargitafürdő egy példa arra, hogy hogyan lehet egy értéket tönkretenni. Feljönnek a politikusok, és elmondják, hogy kell valamit csinálni. Mi is tudjuk, hogy kell valamit csinálni. Meg is tudjuk fogalmazni: valami olyat kell nyújtanunk, hogy a turista jöjjön el idáig, ne álljon meg útközben más üdülőhelyeknél. (…) Eleve olyan helyzetben vagyunk, hogy feljön a turista, és azt mondja, ha rossz az idő, mit tudok csinálni? Akkor azt mondjuk neki – mert nem lehetsz rosszindulatú –, hogy itt van Homoródfürdő, vagy ott van Csíkszereda, menjen el egyet wellnessezni például. Ezzel az van, hogy ez a turista még egyszer ide nem kerül. Szinte azt lehet mondani, hogy jelenleg az a turista jön most fel Hargitafürdőre ezek közé a körülmények közé, aki nem tájékozódik eleget” – foglalta össze Domokos Endre. Hozzátette: kevés a fejlesztés, az építkezés a településen, vendégházuk 2009-es felépítése óta csupán két nagyobb turisztikai beruházás valósult meg. „Ez katasztrofális, nincs vízió, elképzelés” – mutatott rá.

Mint megosztotta, 15 éves franciaországi munkatapasztalattal a háta mögött vágott bele családjával a hargitafürdői vállalkozásba. „Ott (Franciaországban, szerk. megj.), amikor megjön a tél, akkor mindenki sípályás lesz. Abszolút mindenki. A sofőr lesz a ratrakos, a másik a jegyárus, tehát mindenki, az egész falu azt csinálja, nincs kivétel, mindenki azzal foglalkozik, azt a kicsit mindenki hozzáteszi. Leszedik a saját kerítésüket, mert télen a sípálya ott megy át. Leszedik a kerítéseket, hogy a sípálya tudjon működni, tavasszal visszarakják. Itt nem, ilyenre nem is lehet gondolni. Nincs együttműködés” – mondta.

Kiemelte: a szállásadók kezdeményezésére szerveztek több találkozót is megyei, helyi politikusokkal, polgármesterekkel, a közbirtokosság elnökével. A megbeszélések sosem vezettek kézzelfogható eredményre. Ugyanígy jártak, amikor azt a gesztust tették a sípályákat működtető közbirtokosság felé, hogy hozzájárultak annak költségeihez. A turisztikai vállalkozók, az általuk létrehozott egyesületen keresztül pénzt adományoztak a működési költségekre, konkrétan a hóágyúzáshoz szükséges villanyszámlák bizonyos részének fedezésére. Cserébe annyit kértek, hogy működjenek a sípályák. Ám ez a gesztus sem hozott érdemi változást a működtető hozzáállásában.

Alternatív programok

Mint egy neve elhallgatását kérő szállásadó vállalkozó elmondta: az ünnepekben és szilveszterkor is voltak náluk vendégek. Mint megosztotta: igyekszik a vendégeik kedvében járni, alternatív programokat ajánlani számukra. „Megvan az a lehetőségem, hogy a szervezővel, aki a házat kiveszi, folyamatosan tartom a kapcsolatot, és igyekszem alternatív programokat ajánlani. Elküldöm a vendégeket máshová, mindenhová is, ahová lehet, wellnessre, homoródi sípályára, sörgyár-, csokiműhely-, chipsgyár-látogatásra. Mindenfélét be szoktam vetni, hogy kevésbé érezzék azt, hogy potyára jöttek Székelyföldre. Persze annak, aki sízni jön, nem tudok alternatívát, csak azt, hogy 7-800 méterrel lentebb Homoródon működik a pálya. Működött már két héttel azelőtt, ahogy nálunk elindult, és ezt nem tudom megmagyarázni neki, hogy mi a csodáért nem működik nálunk fent” – mondta el a vállalkozó.

Mint megosztotta: számára zavaró és egyben érthetetlen volt, hogy amikor már komoly fagyok, tartósan mínusz fokok voltak, nem kapcsolták be a hóágyúkat, „várták az áldást”. Hozzátette: nehéz megmagyarázni a vendégeknek, hogy a jóval alacsonyabban fekvő homoródfürdői sípálya miért működött már korábban.

És hogy mik az okok? Interjúalanyom szerint a nemtörődömség, a hanyagság és az érdektelenség is közrejátszik mindebben. „Valószínű az van benne, hogy nekik megvan a fizetésük, akár működik a sípálya, akár nem, és ezért nem vesznek ők gondot magukra, hogy karácsonyra indítsák meg. Csakhogy, aki eljön Galacról meg Konstancáról, az nem azért jön el, vagy nem csak azért, hogy havas tájat lásson, hanem szeretne sízni, szánkózni. Hiányzik például egy szánkópálya is. Jó lenne minél több kikapcsolódási lehetőséget felajánlani azok számára, akik boldogan jönnek Székelyföldre, mert szeretik itt, mert finom az étel, tisztaság van, civilizáltabb itt, mint más megyékben” – fogalmazott beszélgetőtársunk.

A vállalkozó a jövőre vonatkozó érdeklődésünkre sem tudott pozitívabban nyilatkozni. Mint kiemelte: amióta (újra) a csíkcsicsói közbirtokosság tulajdonába és adminisztrációjába kerültek a sípályák, „azóta egyre rosszabb a hozzáállás”.

„Teljesen kilátástalan a jövő, addig, amíg mentalitásváltás nincsen. Addig hiába vágyunk változást. Ajánlhatunk a vendégeknek wellnesst, kutyaszánozást, különböző hójárműveket, hogy itt tartsuk, ha a legfontosabb, amiért idejönnek: a sípályák, azok nem működnek” – fogalmazott a vállalkozó. Hozzátette: a Balupark megszűnésével a nyáron is azzal a problémával szembesülhetnek majd, hogy nem érkezik fizetőképes vendég.

„Ezzel teljesen ellehetetlenítik Hargitafürdőt és Székelyföldnek ezt a szegletét, amit sokkal jobban ki lehetne használni. Lassan körülöttünk ugye mindenhol bobpálya van, beruházások történnek, akár a magyar állam segítségével. Nem elég ez, ami van nálunk. A valódi húzóerők a sípályák. Ha ezeket ellehetetlenítik, akkor szerintem zárhatunk be úgy, mint Parajdon. (…) A kilátástalanság és ez a hozzáállás nagyon dühítő. Kitomboljuk magunkat a Whatsapp-csoportunkban, és mindenki marad a frusztrációjával. Nem rajtunk múlik, nem tudunk semmit tenni” – zárta keserűen beszélgetésünket interjúalanyunk.

Az állam nem segít

Egy másik, szintén a névtelenséghez ragaszkodó vállalkozó azt hangsúlyozta ki, hogy azért is érthetetlen a kései indulás a sípályák esetében, mert az üzemeltető közbirtokosság világszínvonalú felszereléssel rendelkezik. A hóágyúk és a hozzá tartozó minden berendezések a legkorszerűbb technikát képviselik, amellyel nem ideális körülmények között is jó minőségű műhavat lehet előállítani.

„A sípályák állapota mindenkit érint, aki itt idegenforgalommal foglalkozik. Most vannak vendégeink, sokan érkeztek, de csak azután, hogy beindultak a pályák, azelőtt sok volt a lemondás. Nem tudom, mi van a háttérben, de nem is igazán szeretném, bár sejtéseim azért vannak” – mondta el a neve elhallgatását kérő vállalkozó. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy állami támogatás hiányában az idegenforgalom minden szereplője nehéz helyzetben van. A megnövekedett működési költségek, adóterhek egyaránt sújtanak mindenkit, a hargitafürdői vállalkozókat és a sípályákat üzemeltető közbirtokosságot is.

Természetesen kíváncsiak voltunk a hargitafürdői sípályákat üzemeltető csíkcsicsói közbirtokosság álláspontjára is. A Maszol érdeklődésére Kósa Imre, a közbirtokosság elnöke kifejtette: véleménye szerint nem indultak későn a sípályák, meglátása szerint a többi Hargita megyei pályával egy időben kezdték el a működésüket. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: mivel nem működnek teljes kapacitással a sípályák, ezért nem változtattak az árakon és az előző szezon tarifáival lehet síelni egyelőre.

Becsülettel végzik a hókotrást

Hargitafürdő közigazgatásilag Csíkszeredához tartozik. Kíváncsiak voltunk a csíkszeredai városvezetés álláspontjára is, ezért megkerestük Korodi Attila polgármestert a vállalkozók által felvetett problémákkal kapcsolatosan. Többen kifogásolták az utak hótalanítását, illetve a parkolóhelyek nem elégséges számát. Mint Korodi Attila fogalmazott, az utak, meglátása és személyes tapasztalata szerint, rendben vannak.

„A megállapodás szerint, ahogy kérték a településen a hókotrást becsülettel végzi a szolgáltató. Nem homokozunk vagy sózunk csak extrém esetben. Állandó készenlétben van munkagépünk a településen. Fent a hegyekben komoly munkát igényel viharos, télies körülmények között az utak karbantartása, de eddig sikeresnek bizonyult. A megyei útról ugyanakkor nem tudok referálni, nem hozzánk tartozik” – osztotta meg a városvezető.

A parkolóhelyekkel kapcsolatosan Korodi Attila elmondta: általában elégségesnek bizonyulnak. Ugyanakkor megosztotta: a közbiztonság érdekében a főútvonalon a kultúrházzal átellenben és a tűzoltószertár mellett megtiltották a parkolást. A parkolással kapcsolatosan még az a változás történt a korábbi szezonokhoz képest, hogy a sípályák mellett található magántulajdonú parkolóban a tulajdonos napi bérletet szed. Ez okozott némi fennakadást, de megfelelő megoldást jelent a biztonságos parkolásra.

Hosszú az út

Bors Béla alpolgármester szerint számos ötlet merült fel a parkolási gondok megszüntetésére az évek során. Az egyik ilyen, hogy az úgynevezett hármaskeresztnél hozzanak létre egy óriási parkolót és onnan autóbuszok szállítsák fel Hargitafürdőre a látogatókat.

„Azt gondolom, annak is több oka van, hogy miért nem valósult ez eddig meg. Tavaly ősszel, majdnem már decemberben néhány tiltótáblát helyeztünk ki a sportiskolától egészen a sípálya letérőjéig. Ott tilos megállni, tilos parkolni, éppen azért, hogy elkerüljük a dugókat. A templom felé egy elég nagy parkolót sikerült létrehozni. Azt gondolom, hogy ez felszusszanást jelent” – osztotta meg Bors Béla.

Hozzátette: hosszú távon a közlekedést tekintve megoldást jelethetne, ha Piricskén keresztül is meg lehetne közelíteni Hargitafürdőt. Az ehhez szükséges tervek elkészítése folyamatban van, a megvalósításhoz beadott pályázat ugyanakkor nem volt sikeres, de az ötletet nem vetették el, tudtuk meg.

Az alpolgármester megosztotta a sípályák késői elindításával kapcsolatos meglátásait is. Véleménye szerint a késlekedés teljes mértékben a csíkcsicsói közbirtokosság felelőssége, hiszen a közbirtokosság tulajdonában van az összes sírpálya. „Óriási veszteség volt idén is Hargitafürdőn, ami a karácsonyi és szilveszteri szezont illeti, hiszen csak a Csipike pályát sikerült elindítani nagy későre. Veszteség nemcsak a sírpálya működtetőjének, hanem egyáltalán az összes hargitafürdői vendéglátóegységnek is, egyáltalán az egész hargitafürdői életnek” – fogalmazott az alpolgármester. Kiemelte ugyanakkor, hogy Hargitafürdővel kapcsolatosan nehéz helyzetben van a csíkszeredai önkormányzat, tekintettel arra, hogy településen az úthálózaton kívül nagyon kevés az, ami a szeredai városházához tartozik.

„Elindult egyfajta együttműködés a csíkcsicsói önkormányzattal is, de még nagyon hosszú és göröngyös az út addig, hogy az egész Hargitafürdő jövőjét szolgálja” – összegzett Bors Béla.