Turisztikai és gazdasági potenciál is van a Hargitafürdőn található volt kaolinbánya egyes és kettes számú zagytározójában, ennek megvalósulásához azonban még hosszú út vezet: előtte stabilizálni kell a helyszínt, hogy ne jelentsen veszélyt a környezetre, továbbá segíteni kell a természetet abban, hogy visszahódítsa a területet.

Hét évvel ezelőtt, 2018-ban kongatta meg először a vészharangot a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal, hogy a hargitafürdői volt kaolinbánya zagytározói környezeti veszélyt jelentenek: a csapadékos időjárás miatt akkor megázott a meddőhányó és a gyenge védelmi rendszer miatt fennállt a veszély, hogy a tartalma becsúszik a Tolvajos-patak völgyén, a szennyezés pedig akár a Vargyas-szorosig is eljuthatott volna a patakban.

Az azóta eltelt időszakban az illetékesek több ízben is beavatkoztak annak érdekében, hogy stabilizálják a főleg télen rendkívül népszerű turisztikai célpont közvetlen közelében található tájsebet. A végső megoldás az lenne, ha – szakértői segítséggel is – a természet visszahódíthatná a területet, és akár gazdasági haszna is lenne. Ennek a folyamatnak jártunk utána: geológus szakembert, valamint illetékes intézmények vezetőit kérdeztük.  

A szennyezés mérsékelt, de folyamatos

A hargitafürdői volt kaolinbánya zagytározóiban vasszulfidos (pirit, markazit) ásványok, illetve különböző, másodlagos vasszulfátos ásványok találhatók, amelyek oldódása savasítja a környezetet – pontosabban csapadék hatására az átszivárgó vizeket és a talajkörnyezetet, így ezek környezeti károkat okozhatnak, elsősorban a növény-, illetve az állatvilágban. Egy esetleges lejtőinstabilitás esetén a zagy magánterületeket, közutakat, patakokat öntene el, akár a tolvajosi útig zúdulva, ugyanakkor szennyezné a Tolvajos-patakot, amelynek révén a Hargitaligeti-tőzeglápot, valamint tovább folyva a Vargyas-patakon keresztül akár a Vargyas-szoros természetvédelmi terület környezetét is szennyezheti. Ezek a legközelebbi látogatott természetvédelmi területek, amelyek ki vannak téve a veszélynek – tudtuk meg Márton Ernő geológustól, idegenvezetőtől.

Felhívta a figyelmünket továbbá arra, hogy ehhez a mai technika segítségével akár modellezések is végezhetők különböző szoftverek és szakterületek részéről. Ezáltal pontosan előre lehetne jelezni, hogy milyen kiterjedésű és mértékű lehet a szennyezés kockázata.

Interjúalanyunk, aki államvizsga dolgozatában a hargitafürdői kaolinbánya zagytározóival foglalkozott, emlékeztetett, hogy 1990 után az ilyen és ehhez hasonló zagytározók, meddőhányók, bányák többségét bezárták szerte az országban, ugyanakkor ezt követően a zagytározók, meddőhányók stabilizálását, rekultivációját is elkezdték, ám ezeket nem mindig végezték szakszerűen vagy fejezték be teljes körűen.

„Tettek lépéseket bizonyos helyeken a rekultiváció érdekében, illetve néhány erre irányuló folyamat elindult, de nem fejezték be mindenhol. Hargitafürdő esetében kaolinit ásványt bányásztak, ez egy agyagféle, amit porcelán és más tűzálló anyagok gyártására használnak. Ennek következtében a kőzetben két vasszulfid, a pirit és a markazit jelenik meg. Ezen ásványok oxidációjából, illetve oldódásából másodlagos, szulfátos ásványok keletkeznek, amelyek vízbe kerülése szintén hozzájárul a vizek savas kémhatásához és ez okozhatja a környezet savasodását. A hargitafürdői zagytározók, ülepítők esetében tehát a felhalmozódott pirit és markazit ásványok oxidációja jelenthet környezeti terhelést” – tudtuk meg a kutatótól.

Segíteni lehetne a természetet, hogy visszahódítsa

Márton Ernő megjegyezte, hogy mivel közel harminc éve felhagyták ezeket a területeket, mára a természet próbálja visszafoglalni azokat (erről ottjártunkkor is meggyőződtünk – szerk. megj.). Kifejtette, a lombtakaró és egyéb növényzet lebomlása vékony talajréteget alakít ki, így a savas környezetet tűrő növények – a fenyő, a nyír és egyéb pázsitfélék – sikeresen megtelepszenek és betakarják a zagytározók tetejét.

Kérdésünkre válaszolva elmondta, a rekultiváció során olyan kőzeteket lehet használni terítéknek, mint a mészkő vagy dolomit, amelyek kontamináció útján semlegesíthetik a fent említett savas környezetet, illetve plusz termőtalaj-takarással is pozitív eredményeket lehet elérni.

Ez hegyvidék és a zagytározók 1000 méter fölötti területen helyezkednek el, ezáltal kitettek az intenzív csapadékmennyiségeknek, ezért a környezetet jól tűrő, pázsitos és fásszárú növényekkel lenne ajánlott beültetni, így az esővíz sem áztatná direkt módon a zagytározókat. Ennek köszönhetően pedig a csurgalékvizek sem lennének olyan savasak, nem jelentenének akkora környezeti terhelést, továbbá könnyebben stabilizálódnának a meddőhányók, ülepítők frontjai, ahol meredek oldalfalak vannak. Ezekkel ugyanis az a probléma, hogy a hegyi, nyári, viharos, záporos esők könnyen elmossák, erodálják.

„A hegyvidéki környezet miatt kockázatosabb, mert egyik percről a másikra nagyobb felhőszakadások lehetnek. Korábban és jelenleg is nagy vízmosások keletkeztek, és nagyobb mennyiségeket tudott ez a hirtelen lezúduló csapadék megmozgatni és lehordani” – részletezte Márton Ernő.

Mint mondta, még mindig van csurgalékvíz: a csapadék áztatja a területet és a fent említett ásványok aktívan oxidálódnak. „Technikailag ezt úgy szokták megoldani, hogy a területet drénezik, a csurgalékleveket begyűjtik, és olyan rendszereken szűrik át, amelyek után viszonylag elfogadható és a természetes környezetbe visszajuttatható vizet kapnak, olyant, ami nem terheli a környezetet. Ugyanakkor folyamatos műszaki és digitális megfigyelés alatt vannak a lejtőmozgások és vízlefolyások. De ez mindig pénz kérdése, hiszen ezekhez a területekhez egy ideig nem lehet nyúlni, amikor ezek a hosszú távú tevékenységek zajlanak” – mutatott rá.

Egyébként jelenleg is nagyon szigorú szabályok vannak érvényben: egy egyszerű kavicsbánya kitermelésénél a termőtalajt külön lerakókban kell elhelyezni, azokat újra vissza kell helyezni, meredek lejtőfalakat nem szabad hagyni. Tehát pontosak, szigorúak a szabályok, de ennek megvalósítását a következetesség és az anyagi háttér hiánya befolyásolja. „Sajnos szakember sincs, aki ezekkel foglalkozzon. A jogi háttér, a tulajdonviszonyok, valamint az anyagi fedezet is gondot jelent” – hívta fel a figyelmet Márton Ernő.

„Néhány hónapja jártam arra, akkor azt láttam, hogy a felszínt a természet kezdi visszahódítani. A turistaszemnek is kissé furcsa, hogy ez egy turisztikai övezet, és ott van ez a seb a tájon. Érdemes lenne orvosolni, mivel Hargitafürdő turisztikailag nagyon frekventált terület. Olyan bányavidékeken, amelyek kevésbé látogatottak, csak másodlagos, harmadlagos lehet ez a szempont, viszont a környezeti terhelést nem lehet míg a világ elnézni, hiszen saját környezetünket mérgezzük ezáltal, és a cél az volna, hogy ezeket a területeket idővel újra tudjuk használni” – mondta, hozzátéve, hogy a több hektáros területeket be lehet kapcsolni a turizmusba is, akár kalandpályát vagy terepbicikliseknek alkalmas területet is kialakíthatnának rajta, tehát gazdasági hasznuk is lehetne.

Több beavatkozás is történt, de a stabilizálás nem végleges

Információkat kértünk a Râmnicu Vâlcea-i székhelyű Olt Vízgyűjtő Medencéjének Igazgatóságától arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket hajtottak végre az elmúlt években a meddőhányónál.

Mint tájékoztattak, 2019 augusztusában a vízügyi és erdészeti minisztérium alárendeltségébe tartozó, gátak és vízügyi építkezések biztonságát felügyelő bizottság (CONSIB) átiratban kérvényezte az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják meg a zagytározó stabilitását, és ha szükséges, avatkozzanak be, hogy megelőzzék a környezeti katasztrófát. A kért munkálatokat 2022-ben végezték el, és megkapták a jóváhagyását a vízgazdálkodási szakhatóságtól, Râmnicu Vâlcearól, így még abban az évben megtörtént az átvételezés, de ezek csak sürgősségi beavatkozások voltak, a végleges stabilizálásra továbbra is kötelezik a fenntartót.

A vízgyűjtő medencei igazgatóság tájékoztatásában azt is közölték, hogy 2024. május 30-án tájékoztatták a Hargita megyei bírósági felszámolót (Continental 2000 S.P.R.L.), hogy a kötelezettség továbbra is fennáll: a 2-es számú ülepítőt be kell zárni és környezetbarát módon helyre kell állítani. A tájékoztatás szerint a projekt részeként a következő feladatokat kell elvégeznie a felszámolónak:

• elkészítik a bezárás és környezetvédelmi helyreállítás szakmai tervét;
• a területet folyamatosan ellenőrzik, karbantartják és figyelik;
• a méréseket és megfigyeléseket rögzítik;
• hosszabb távon nyomon követik a már elvégzett munkát;
• ha bármilyen meghibásodás vagy kár jelentkezik, azt kijavítják.

A 2022-ben elvégzett sürgősségi munkák jótállási időszaka lejárt, ezért a Continental 2000 S.P.R.L. bírósági felszámoló úgy határozott, hogy 2025. január 31-én megtartja a végső átvételt, amelyet azonban a terepi körülményekre való hivatkozással későbbi, egyelőre le nem szögezett időpontra halasztottak.

Egy nappal azután, hogy kérdéseinket elküldtük az Olt Vízgyűjtő Medencéjének Igazgatóságához, május 13-án a Hargita Megyei Vízügyi Hivatal munkatársai helyszíni szemlét tartottak Hargitafürdőn. Megállapították, hogy az eddig elvégzett munkálatok jelenleg is stabilitást biztosítanak a zagytározónál.

Folyamatosan nyomon követik a környezeti terhelést

Kérdésekkel fordultunk a Hargita Megyei Környezetőrséghez is azzal kapcsolatban, hogy jelen pillanatban mekkora kockázatot jelent a környezetre a hargitafüdrői zagytározó állapota. Balla Izabella igazgató tájékoztatott, hogy a 2-es számú zagytározót intézményük minden évben ellenőrzi, különös figyelmet fordítva „a biztonságba helyezési intézkedésekre”. Az igazgató megerősítette az információkat, amelyeket az Olt Vízgyűjtő Medencéjének Igazgatóságától is kaptunk: a 2019-ben végrehajtott munkálatokat követően 2022-ben, majd 2024-ben is végeztek ilyen jellegű munkákat a 2-es számú zagytározónál.

„Előírásként szerepelt a karbantartási munkák elvégzésére akkreditált bányászati tevékenységet végző társasággal a szerződéskötés. A biztonságba helyezési munkálatok célja a tározó stabilizálása egy esetleges baleset megelőzése érdekében” – nyomatékosította az igazgató.

Mint arról tájékoztatott, a 2-es számú zagytározó egy csődben lévő kereskedelmi társaság tulajdonában van, amelyet egy bírósági felszámoló, a már említett Continental 2000 S.P.R.L. kezel. A tevékenység megszüntetésekor kiadott környezetvédelmi kötelezettségeket a terület eladásakor adják át.

Az 1-es számú tározót, vagyis az ülepítőtavat a bírósági felszámoló révén eladták egy korlátolt felelősségű kereskedelmi társaságnak (kft-nek), ezzel a környezetvédelmi kötelezettségeket is átadták a vállalkozásnak. „Az 1-es számú zagytározóval kapcsolatban, a társaságnál végzett ellenőrzés során biztosaink feladatokat írtak elő a biztonságba helyezési és mezőgazdasági hasznosításra irányuló projekt elkészítésére és benyújtására a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez” – közölte a környezetőrség igazgatója.