Bezárja kapuit az ország egyik legrégebbi szabadtéri kalandparkja. A Hargitafürdőn található Balu park 15 év működés után kénytelen búcsút venni a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Hargitafürdőtől. Az ok, amiért nem folytatják az, hogy a terület tulajdonosa, a Csíkcsicsói Közbirtokosság nem hosszabbítja meg a lejáró szerződést a vállalkozással. A helyi panziótulajdonosok szerint a nyári idegenforgalmi időszakban egyéb programlehetőség híján vendégek nélkül maradhat az üdülőtelep.

Tizenöt évvel a megnyitása után végleg bezár a Csíkszereda közigazgatási területéhez tartozó üdülőtelepen, Hargitafürdőn található kalandpark. A Balu park 2010 óta a kirándulók kedvelt célpontja volt, másfél hektáron, tizenegy különböző nehézségű pályával és drótköteles tiroli pályával várta a látogatókat.

Mint a Maszol megkeresése nyomán Kristály Péter, a kalandparkot működtető gazdasági társaság tulajdonosa elmondta, lejárt a 2020-ban, öt évre meghosszabbított szerződésük, amelyet a terület tulajdonosa, a Csíkcsicsói Közbirtokosság nem újított meg. A vállalkozó hozzáfűzte, a tulajdonos korábban már közölte „minden évben”, hogy a terület az erdőalapban van, majd a szerződés lejártával hat hónap áll rendelkezésükre, hogy leszereljék a részben  fákra szerelt park elemeit. A hat hónap 2026 január végén lejár, tette hozzá, de decemberben, januárban nehéz lenne a téli viszonyok között ezt megtenni, így a türelmi idő lejártával igyekeznek végezni, addig pedig októberben néhány hétvégén még várják a látogatókat.

Arra a kérdésünkre, hogy mivel indokolta a tulajdonos, hogy nem kötnek új szerződést, Kristály Péter elmondta: a terület az úgynevezett erdőalapban van, ahol nem szabad építkezni. Hozzátette, tudomása szerint itt erdőkitermelés kezdődik majd a közeljövőben. A vállalkozó megosztotta, hogy szóba került korábban az, hogy „ki kellene venni” az erdőalapból a kalandpark által használt erdőrészt.

„Amikor indultunk, az volt a kikötés, hogy én az erdészettől engedélyt kell kérjek és vegyük ki a területet az erdőalapból. Kértem az engedélyt, de nincs megfelelő jogi szabályozás ahhoz, hogy kalandpark működtetéséhez ezt meg lehessen tenni. Romániában van ötven hasonló kalandpark és egyik sincs kivéve az erdőalapból, ezek nem bebetonozott építmények, az elemek egy része a fákon van, nincs szabályozás erre” – osztotta meg velünk a Balu park vezetője.

A vállalkozás további terveivel kapcsolatosan Kristály Péter elmondta: leszerelik az eszközöket, megpróbálják konzerválni azokat, hogy ne menjenek tönkre, majd igyekeznek keresni egy olyan helyet, ahol nincs erdőalap, és ahol szívesen fogadják a kalandparkot.

Kristály Péter kitért arra is, hogy Hargitafürdőn komoly vonzerőt jelentett a téli időszakon kívül a kalandpark. „A nyári turizmusa Hargitafürdőnek eddig sem volt »vastag«, de most még vékonyabb lesz. Nyáron voltak a gombászók, az áfonyások, a mofettázók, a teraszokon megittak egy-két sört az emberek, ez volt a forgalom. Ez a park elég sokat mozdított előre, sok gyerek ezen nőtt fel. Sőt a gyerekek úgy ismerik a kalandparkokat, hogy Balu park. Ha meglátnak egy kalandparkot, nem azt mondják, hogy ez egy kalandpark, hanem azt, hogy itt is van egy Balu park. Lejárt ez az időszak, nem tudom, hogy ki fogad majd minket, a Madarasi Hargitán érdeklődnek, szeretnék, hogy átköltöztessük oda, de még nem tudom a folytatást” – mondta el a vállalkozó.

Nem teljesítette a bérlő a szerződésben előírtakat

A kalandpark a Csíkcsicsói Közbirtokosság tulajdonában álló erdőben létesült, kérdéseinkkel felkerestük a közbirtokosság elnökét, Kósa Imrét. Az elnök szerint a területet bérlő cég nem teljesítette azokat a szerződésben vállalt kötelezettségeit, amelyek a törvényes működést biztosították volna.

„Nem teljesítették a szerződésekben előírtakat, hogy a 15 év alatt az erdőalapból ideiglenesen vetessék ki a területet. Erre felszólította őket az erdészet, mi tulajdonosok is. Többször hívtak az erdészethez, megkértek, hogy készítsem el a dokumentációt. Amikor (a tulajdonos) megtudta, hogy mennyit kellene fizetnie ezért, akkor nem volt hajlandó erre” – osztotta meg a történteket Kósa Imre.

A közbirtokossági elnök elmondta ugyanakkor, hogy a kalandparkot üzemeltető vállalkozóval jó volt az együttműködés a 15 év alatt, most „csak megszűnik egy olyan szerződés, ami lejárt, és bizonyos okok miatt nem lehet meghosszabbítani. A szerződés már lejárt, most a türelmi idő van” – fogalmazott. Kósa Imre kitért arra is, hogy a közbirtokosságnak mint tulajdonosnak a törvényes előírások szerint szerződése van az erdészeti hivatallal. Az erdészeti hivatal „tette a dolgát”, azaz jelezte, hogy közeledik a határidő, amikor a bérlő köteles elhagyni a területet.

Beszélgetésünk zárásaként a közbirtokossági elnök kiemelte: a szerződésben foglaltak szerint kizárólag a bérlő cégnek kellett volna eljárnia a terület erdőalapból való kivételének érdekében, amit nem tett meg. Arra a kérdésünkre, hogy van-e tervben erdőkitermelés az érintett területen, Kósa Imre azt válaszolta, hogy miután visszakerül a terület kezelése a közbirtokossághoz, a vele szerződésben álló erdészeti hivatal állapítja meg, hogy milyen beavatkozások lesznek szükségesek.

Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere megkeresésünkre úgy fogalmazott, hogy „áldatlan a helyzet Hargitafürdőn”, aminek az okát a közigazgatási határokban kell keresnünk.

„A csíkcsicsói és a csíkszeredai területek között olyan állapot van Hargitafürdőn, ami nem egészséges egyik település számára sem. Konkrét példa: ahogy megyünk fel és beérkezünk a településre. az útrész hargitafürdői, de az út mellett jobb kéz felől már csicsói adminisztratív terület, illetve nagyon sok terület közbirtokossági. Csíkszereda és Csíkcsicsó az elmúlt évtizedben számos próbálkozást tett annak érdekében, hogy rendezzék az adminisztratív határokat” – osztotta meg a városvezető.

Hozzátette: a Csíkcsicsóban zajló telekkönyvezési folyamat során az elmúlt hónapokban több egyeztetés is történt. Ennek során sikerült egy olyan telekkönyv kontúrt összeállítania Csíksicsónak, amelyben legalább a főútrész esetében tisztázták, hogy „nem lóg bele egy kicsi sarok sem”. Csíkszeredához fog tartozni a Hargitafürdőre vezető út egésze, plusz az út mellett 50 centiméter.

„Ez nem elegendő, de most erre volt lehetőség, amint ez a kiigazítás érvénybe lép, akkor fogunk neki újabb egyezkedésnek, hiszen az út mentén jóval több olyan területre lenne szükség, ami Csíkszereda határához tartozik annak érdekében, hogy akár egy járdát, vagy biciklisávot is ki lehessen alakítani” – mondta el Bors Béla. Hozzátette: bízik abban, hogy mindkét félben van kellő bölcsesség annak érdekében, hogy a jövőt tartsák szem előtt és azt, ami az üdülőtelepülésnek a legjobb.

„Szerencsétlen helyzet, ami a Balu park környékén történt. Azt gondolom, hogy elsősorban a park vezetője, illetve a közbirtokosság közötti nem megfelelő kommunikáció vezetett ehhez a helyzethez. Nem szeretnék egyik vagy másik fél mellett sem állást foglalni. (…) Bízom benne, hogy a kellő bölcsesség meglesz a közbirtokossági vezetőkben és a tagokban, hogy jól kezeljék a közbirtokossági vagyont annak érdekében, hogy akár több bevételt lehessen szerezni, illetve a turistának több lehetőséget adni arra, hogy idejöjjön, jól érezze magukát, és nem utolsó sorban a pénzét is itt költse el. Mindannyiunk érdeke az, hogy minőségi turisztikai szolgáltatást tudjunk nyújtani, hiszen akkor fognak többen jönni, és nemcsak télen, hanem az év minden szakában” – fogalmazott Bors Béla.

Hiányzik a közös nevező

Tófalvi Éva, egykori hatszoros olimpikon biatlonista, volt csíkszeredai önkormányzati képviselő, hargitafürdői lakosként és panziótulajdonosként érdeklődésünkre úgy fogalmazott: a nem megfelelő kommunikáció vezetett a kialakult helyzethez, ugyanakkor véleménye szerint még mindig „nem lenne késő közös nevezőre jutni”. Hozzátette: éppen azért nehéz turistacsalogató kezdeményezésekben gondolkozni, mert a területek nagy része a Csíkcsicsói Közbirtokosság tulajdonában van. Ugyanakkor annak a véleményének is hangot adott, hogy a közbirtokosság vezetői nem bizonyultak partnernek a turisztikai fejlesztésekben.

„Az elmúlt tíz évben próbáltunk párbeszédet kezdeményezni. Úgy érzem, hogy a kezdeményezés a mi részünkről megvolt” – fogalmazott Tófalvi Éva. Mint hozzáfűzte: úgy érzi, nem sikerül előrelépni a turizmus terén, miközben más kirándulóhelyeken fontos beruházások valósultak meg.