Kihagyták a Bihar megyei duális oktatás terén hagyományokkal és jó eredményekkel rendelkező magyar iskolákat abból a konzorciumból, amely épp az oktatás ezen formáját hivatott támogatni és fejleszteni. A Bihar Megyei Tanács projektvezetőként Nagyvárad Polgármesteri Hivatalával, hét céggel, két egyesülettel, illetve a megyei tanfelügyelőséggel, a Nagyváradi Állami Egyetemmel, valamint három váradi, egy élesdi és egy vaskohsziklási szakközépiskolával kötötte meg a partnerséget, nem fogadva el a borsi és a nagykágyai magyar tanintézetek csatlakozását.

Kéry Hajnal megyei tanácsos jelezte, hogy az RMDSZ frakciója ez ellen szavazott a héten tartott tanácsülésen, ugyanakkor már tavaly decemberben is felvetették aggályaikat a tanintézetek kiválasztása kapcsán. „Decemberben személyesen kértem, hogy a borsi és a kágyai iskolák is csatlakozhassanak” – mondta a Maszolnak a főtanfelügyelő-helyettes. Akkor a határidő rövidsége okán utasították el az említett iskolákat, bár mind kiderült, a pályázati határidőt kétszer is meghosszabbították. „Most az volt az indok, hogy a két iskola érettségi eredményei nagyon gyengék. Csakhogy ez nem releváns, hiszen a duális oktatás a tizenegyedik osztályig tart, az ott végzettek nem is érettségizhetnek. A képzés végén egy szakvizsgát tesznek” – ecsetelte a megyei tanácsi vezetőséggel folytatott vitáját Kéry. Hangsúlyozta: ezen szakvizsgák eredményeit figyelembe véve az elmúlt öt évben 95 százalékos sikerarányt értek el az említett magyar iskolák. Hozzátette azt is, hogy a nappali líceumi képzést meg is szüntették ezekben a tanintézetekben, ott esti tagozaton, többnyire felnőttek végzik az érettségi megszerzéséhez szükséges tanulmányaikat, de vannak, akik végül nem mennek el a vizsgára.

Mint megtudtuk, jelentkezési lehetőséget csak cégeknek és egyesületeknek biztosítottak, ennek ellenére a borsi és a nagykágyai iskolák decemberben átiratban kérték, hogy csatlakozhassanak a projekthez. Kéry információ szerint erre nem kaptak választ. Mint ahogyan az érvelést sem fogadta el a megyei tanács vezetősége, amely nem volt hajlandó kiterjeszteni a tervezetet. „Tizennyolc tag marad a konzorciumban. Hat ellenszavazattal a határozatot sajnos elfogadták” – summázta csalódottan Kéry.

Helyük lett volna

A konzorciumhoz csatlakozott cégek többsége különben épp a borsi ipari parkban működik, de a projekt tagja a Bihar West Professional Egyesület is, amelyik két építőipari cég felkérésére csatlakozott. Az egyesület igazgatója, Simon Adrián a Maszolnak elmondta, a vállalatok számára alapkövetelmény volt, hogy legalább háromszáz alkalmazottat foglalkoztassanak. Emlékeztett arra, hogy egyesületük 2018-ban épp a duális képzés fejlesztése érdekében alakult meg, a Bihar Megyei Tanács akkori vezetősége és helyi vállalkozók közreműködésével, a nagykágyai iskola pedig az egyik sikertörténetük. A tanintézetnek hegesztőszimulátort vásároltak, aminek a segítségével azóta is nagyon komoly szakmai képzést tudnak biztosítani. Azóta már az országban egyedülálló markoló- és buldózer-szimulátorral is bővült a tanintézet felszereltsége, így Simon meglátása szerint a kágyai iskolának helye lett volna ebben a konzorciumban, hiszen jelentős tapasztalattal bír a duális oktatás terén és jól fejlődik.

Felidézte: Mihályfalván és Margittán is próbálkoztak a duális képzés fejlesztésével, de tapasztalata szerint nem kell erőltetni ott, ahol nincsenek olyan cégek, amelyek a diákok gyakorlati képzését vállalni tudják.

Piaci igények

A vállalatok nem pusztán a diákok szakképesítését biztosítják, hanem azok utazási költségeit is finanszírozzák annak érdekében, hogy eljussanak a munkavégzés helyszínére. A borsi szakiskola csatlakozása ebből a szempontból is logikusnak tűnhetne, ugyanakkor Ilie Bolojan, a megyei tanács elnöke is épp azzal érvelt a projekt fontossága mellett, hogy Nagyváradra a leginkább jellemző a munkaerőhiány. „Elsősorban a műszaki és az ipari képzés fejlesztését akarjuk támogatni, mert ott a legjelentősebb a deficit. Ha sikerül ezt a projektet véghez vinnünk, akkor az fontos csatlakozási pont lesz az iskolák, a felsőoktatás és a konzorciumhoz csatlakozott vállalatok között” – mondta. A projekt összértéke különben 29 millió euró, amiből a 25 százalékos magyarságot számláló Bihar megye önkormányzata több mint húsz százalékos önrészt vállal. Az összeg nyolcvan százalékát a duális oktatásra szánt, nagyváradi iskolai komplexum építésének befejezésére szánják. „A munkálatok hatvan százaléka elkészült. Még meg kell oldani a digitalizálást, ugyanakkor az energetikai hatékonyságon kell javítani és fel kell szerelnünk a műhelyeket. A fennmaradó összeget a partnereink kapják, a projekttel járó költségek, a diákok ösztöndíjainak vagy például a szállítási költségek finanszírozására” – mutatott rá Bolojan.

Lehetőség a fiataloknak

A duális oktatás kapcsán Simon Adriánt arról is kérdeztük, hogy tapasztalatai szerint a fiatalok mennyire fogékonyak ezen szakképesítési forma iránt. Meglátása szerint továbbra is csábító a 200 lejes állami ösztöndíj és az a minimum 200 lejes támogatás, amit a cég fizet a diáknak. A program népszerűsítésekor viszont továbbra is arra helyezik a hangsúlyt, hogy a diákok jó felszereltségű iskolában és neves cégeknél sajátíthatják el a szakmát, ezért jó esélyük van arra, hogy az iskola elvégzése után azonnal jól fizetett állást kapjanak. Elismerte, hogy a szakképzett munkaerő kivándorlását nem tudják kontrolálni. Vannak, akik két-három év után nyugatra mennek dolgozni, de arra is van azért példa, amikor a duális rendszer révén a képzettséggel járó jól fizető állás elősegítette az itthon maradást – mondta Simon.