A vonatkozó törvényt kell módosítani, egyértelművé tenni ahhoz, hogy le lehessen állítani azokat a pereket, amelyeket a román állam indít a visszaszolgáltatott közbirtokossági birtokok tulajdonosai ellen – mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miután a kézdiszéki Ozsdola közbirtokossága perében a Kézdivásárhelyi Bíróság keddi alapfokú ítéletében a több mint 2500 hektár erdő állami tulajdonba való visszahelyezéséről döntött.

A RMDSZ elnökét és államfőjelöltjét az ozsdolai közbirtokosság ügyében hozott bírósági ítélet kapcsán kérdeztük a podcast interjúnkban. Arra is emlékeztettük a politikust, hogy számos olyan per van Romániában, amikor a román állam nevében a pénzügyminisztérium vagy más intézmény megpróbálja visszaperelni az egykori tulajdonosoknak visszaszolgáltatott birtokot.

A kézdiszéki Ozsdola közbirtokossága perében a Kézdivásárhelyi Bíróság keddi alapfokú ítéletében a több mint 2500 hektár erdő állami tulajdonba való visszahelyezéséről döntött - emlékeztet összefoglalójában az MTI. A felperes azt állította: az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították őket. A védelem ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a két világháború közötti kisajátítást nem fejezték be. A kisajátítás időpontja azért fontos, mert a kommunista diktatúra bukása után elfogadott romániai restitúciós törvények csak a kommunisták által végzett kisajátításokra nyújtottak jogorvoslatot.

„Én azt gondolom, az igazság a mi oldalunkon van”– mondta a  videóinterjújban Kelemen Hunor. „Ezt akkor tudjuk rendezni, ha a törvényt még egyértelműbbé tesszük, hogy ezekben az esetekben nem lehet figyelembe venni azt, hogy mi volt a kommunista államosítás előtt, mert akkor ennek a történetnek nem lesz soha vége” – húzta alá. Emlékeztetett: a jogszabály a kommunista hatóságok által végrehajtott 1948-49-es államosítást adja meg referenciapontként, míg Romániában 1921-ben volt egy földreform, amikor közbirtokossági földeket is elvettek és valamiféle kárpótlást is adtak, ami a telekkönyvben is szerepel.

Az RMDSZ elnöke szerint erre utal az ozsdolai perben hozott bírósági ítélet is, amikor leszögezi: egyszer már kártérítést kapott a közbirtokosság. „Igen ám, de ez úgy hülyeség, ahogy van. Mert a törvény nem az 1921-es földreformra megy vissza” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a jogszabály az 1948-as államosításkor elvett javakra vonatkozik. Kifejtette: a bíróság által alkalmazott logika mentén bármelyik korábbi állapothoz, az 1914-eshez vagy 1848-ashoz is vissza lehetne menni, és akkor soha nem lenne megállás.

Kérdésünkre, hogy mennyi esély van a megfelelő törvénymódosítás megvalósítására, Kelemen Hunor azt mondta, az RMDSZ-nek partnereket kell szereznie a parlamentben a törvénymódosításhoz. Erre a parlamenti választások után lesz lehetőség, ezért is akar a szövetség kormányra kerülni – tette hozzá. Felidézte: a közbirtokossági visszaszolgáltatásokról szóló törvénnyel a törvényhozóknak az volt a szándéka, hogy a kommunisták által elkobzott vagyont visszaszolgáltassa az egykori tulajdonosoknak. „Ezt az elvet kell érvényesíteni, és ha van kiskapu, amit felfedeztek rá huszonvalahány évre egyesek, akkor azt a kiskaput most be kell zárni” – húzta alá az RMDSZ elnöke.

Romániában számos közbirtokosság és magánszemély ellen indítottak pert a román állam különböző intézményei arra hivatkozva: korábban nem törvényesen szolgáltatták vissza nekik a román kommunista hatóságok által elkobzott – általában több száz, sőt többezer hektárt kitevő, nagy értékű – tulajdonukat.

Mint arról már beszámoltunk, az ozsdolai ügyben az első tárgyalás már 2019. október 22-én lezajlott, a felperes azt állította, hogy törvénytelen módon szolgáltattak vissza 2571,3 hektár erdei növényzettel borított területet és 44,48 hektár legelőt és rétet, ezért a tulajdonjogok és az azokat megelőző döntések és dokumentumok semmisek. Állításuk szerint az erdőket Erdély, Bánát, Krassó és Máramaros agrárreformja során kisajátították az 1921. július 30-án megjelent törvény értelmében, a tagságot pedig anyagilag kárpótolták.

A kézdivásárhelyi bíróság hét ízben halasztott, mire a 2024/673-as számú ítélet megszületett, amely szerint az ozsdolai és a megyei földosztó bizottság minden korábbi döntését semmissé nyilvánították és a tulajdonjogot a pénzügyminisztériumra és az állami erdészetre, azaz a Romsilvára ruháznák át. Tekintélyes erdőterületről van szó, ráadásul a megyésítéssel az oszdolaiak szintén jókora, mintegy kétezer hektár erdője került Vrancea megyébe, ami minden jel szerint ott is marad. Így az ősi örökségből teljesen kiforgatták a kézdiszéki végfalu lakóit.

A Láros Közbirtokosság korábban az erdőkitermelést és faértékesítést saját alapítású Tekeres Kft.-vel végeztette, a cégnek a fénykorában tíz alkalmazottja is volt. „Most két alkalmazott van, valamint a könyvelő, a végnapjait éli a cég is. Oda jutottunk, hogy liciten vásároljuk meg a saját fánkat, hogy túladva némi bevételre tegyünk szert” – mondta a Maszolnak Lukács Attila, a kft. ügyvezetője, aki maga is közbirtokossági tag, és aki egyébként több társával együtt egyénileg is képviseltette magát a perben. Ebben alperesként mind a római katolikus, mind az ozsdolai ortodox egyház, valamint a helyi Kun Kocsárd Iskola is részt vett, hiszen mindnek volt némi jogrésze a társulásban.

A bíró csak annyit ítélt meg az alpereseknek, hogy a magánszemélyek és az intézmények a perköltségeket külön fizethetik. Lukács Attila érdeklődésünkre kifejtette: természetesen élnek a fellebbezési jogukkal, de először meg kell kapniuk a hivatalos értesítést, amiben szerepel a bíróság indoklása.

(Nyitókép: Nagy Imre fotója)