Nem a hivatalnokokat és a politikusokat, hanem az embereket kell szolgálja az állam, olyan állami berendezkedésre van szükség, amely a polgárokat nem elnyomja, hanem kiszolgálja, szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a szövetség államfő-jelöltje.

„Románia legnagyobb problémája egyrészt a demográfia, másrészt a remény és a bizalom hiánya. Az emberek nem bíznak az állami intézményekben, mert az állam nem képes megvédeni őket, és teljesen elfogadhatatlan módon viselkedik az állampolgárokkal és a vállalatokkal. Nem az állampolgár van azért, hogy az államot szolgálja, hanem az állami intézményeknek kell szolgálniuk az állampolgárt” – idézi Kelemen Hunor Euronews műsorában elhangzott nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.

Az RMDSZ államfő-jelöltje kifejtette, a jelenlegi rendszer nem szabad szellemű emberek nevelésére törekszik, hanem „futószalagon termeli a funkcionális analfabétákat”.

Az adóamnesztiáról szólva kifejtette, a sok milliárdos kilevőségből az állam 8-10%-ot fog behajtani az intézkedés révén, de közben a társadalom felé azt az üzenetet közvetíti, hogy „ügyeskedj, mert aztán megbocsátunk”. „Az állam túlnőtt, és mindannyiunkat elnyom. (...) Az állampolgárok nem érzik magukat biztonságban, az államnak és az állami intézményeknek el kell végezniük a feladatukat" – mondta az RMDSZ elnöke.

A jelenlegi kormányzást „káosznak" nevezte, és hozzátette, hogy a PNL vezetője, Nicolae Ciucă „megfeledkezett katonatársairól".„Káosz van. Ők ezt a káoszt politikai stabilitásnak nevezik. (...) Egy választási kampányban persze nem várható, hogy megoldják a fontos problémákat, de inkább több káoszt és rögtönzést látunk, döntéseket elemzések nélkül hozzák meg, majd egy sürgősségi rendelettel módosítják, aztán egy másik sürgősségi rendelettel megint módosítják, és a Parlamentben negyedszer is módosítják, mert rájönnek, hogy valami hibádzik. Nézzék csak meg a katonai nyugdíjakat – már több mint egy éve újraszámolják a nyugdíjakat, és most jönnek rá, hogy megfeledkeztek a katonai nyugdíjakról. Nicolae Ciucă, aki katona volt, megfeledkezett társairól. Persze, az ő nyugdíja nincs veszélyben, de a katonák most tényleg mérgesek. (...) Nem is beszélve a nyugdíjak újraszámításával és a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatos egyéb problémákról. Jelenleg a kormányzás nem stabil, nem koherens, nem hatékony" – hangoztatta Kelemen Hunor.

Nyilatkozatában arra is rákérdezett, hol vannak az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) l származó pénzek: „Közel kilencmilliárd hatszázmillió euró érkezett Romániába a PNRR-ből, és felteszem a kérdést a pénzügyminiszternek – hol van a pénz? Mert ezekből a pénzekből nem fizették ki a munkálatokat. Gyűlnek a kifizetetlen számlák a fejlesztések, a közberuházások terén, már május, június óta. Már szeptember van, és a cégek blokkolva vannak. Hol van a pénz? Miért veszünk fel óriási költségű hiteleket?"

Arról is beszélt, hogy Roxana Mînzatunak politikai tapasztalata nincs, de jó szakember, és sikerként könyvelhető el, hogy megkapta az Európai Bizottság egyik alelnöki tisztségét.

Az RMDSZ elnöke az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, Románia biztosjelöltjét, Roxana Mînzatut nagyon jó szakembernek tartja, akinek azonban nincs politikai tapasztalata. „Így sikerült: Marcel Ciolacu Victor Negrescu nevét vitte Ursula von der Leyen elé és Roxana Mînzatuéval tért vissza. Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz. Victor Negrescunak meglett volna a kellő politikai tapasztalata az EB-alelnöki tisztséghez" – fogalmazott. Hozzátette, politikai szempontból a tisztség megszerzése sikerként könyvelhető el. Mint ismeretes, Ursula von der Leyen bizottsági elnök keddi bejelentése szerint Románia biztosjelöltje, Roxana Mînzatu az emberekért, készségekért és képzésért felelős alelnöki posztot kapja az EU végrehajtó testületében.

Kelemen úgy véli, hogy a Roxana Mînzatunak felajánlott portfólió „tartalmát" tekintve kevésbé fontos, hiszen az Erasmus programot és néhány munkaerőpiaci tényezőt leszámítva az érintett tevékenységi területek – oktatás és foglalkoztatás – nem az EU, hanem a tagországok hatáskörébe tartoznak.

Az RMDSZ elnöke szerint az új struktúrájú EB „hipercentralizált, ami nem biztos, hogy jó". Kelemen ugyanakkor hiányolja a víziót a portfóliók elosztásából, szerinte Románia számára megfelelőbb lett volna egy Schengennel kapcsolatos, esetleg a szomszédságpolitikáért felelős vagy a belügyi biztosi poszt.

„Nem mondhatjuk, hogy nem kaptunk semmit, nem értek egyet azokkal, akik katasztrófaként állítják be a helyzetet, de azokkal sem, akik pezsgőt bontottak, és azt mondják, hogy megfogtuk az Isten lábát" – szögezte le.