A március hatodikai EU csúcs előtt Brüsszelben ülésezett az Európai Néppárti frakció. A találkozón részvevő Kelemen Hunor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Uniónak sürgősen cselekednie kell, hogy reagáljon a jelenlegi kihívásokra, és a polgárok valódi problémáival foglalkozzon, ne pedig más, kevésbé fontos ügyekkel.

Kelemen Hunor RMDSZ elnök a Maszolnak elmondta, Európának újra kell gondolnia a védelmi stratégiáját felkészülve a következő évek, évtizedek kihívásaira. „Az Európai Unió ilyen tekintetben legalább 10 éves késésben van. Tíz éven keresztül olyan dolgokkal foglalkoztunk Európában, amelyek egyrészt csökkentették az unió versenyképességét a világgazdasági versenyben, másrészt pedig a védelmi kiadásokat nem átgondolva, nem a saját autonóm védelmi kapacitásait növelve olyan ügyeket helyezett előtérbe, amelyekre ma már mindenki be kell, hogy lássa, hogy nem is volt szükség, nincs is szükség. Sok mindent át kell gondolni az Európai Unióban sok mindent át kell gondolni az Európai Néppártban is” – mondta a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor szerint az Európai Néppárt meg kell próbálja az utolsó pillanatban a konzervatív keresztény gyűjtőpárti szerepét komolyan venni és maga köré csoportosítani, vagy legalábbis megpróbálni maga köré csoportosítani az európai hasonló gondolkodású nagy pártcsaládokat. „Hosszú távon ennek lenne értelme" – tette hozzá.

Decemberben sérült a választás szabadsága 

Az RMDSZ elnöke közölte, a találkozón elmondta azt is, hogy ami Romániában történt tavaly decemberben, arra megvan a megfelelő magyarázat, „egyre több olyan információ és bizonyíték lát napvilágot, ami azt mutatja, hogy a választás szabadsága sérült, ha a választás szabadsága sérül – egy alapvető jog a szabad választás, és az emberi méltósághoz szorosan kapcsolódik –, akkor maga az emberi méltóság is sérül, hisz nemcsak hogy egy hibrid beavatkozási kísérlet volt, hanem egy éveken keresztül fölépített rendszernek az utolsó próbálkozása, a volt szekuritátéból gyökerező rendszernek az utolsó próbálkozása, hogy ávegye a politikai hatalmat. Nyilván ebben olyan súlyos törvénytelenségek is voltak, mint a kampányfinanszírozás, hisz nulla kampányfinanszírozást lett lejelentve. Utólag kiderült, hogy az sok millió eurós kampányköltséget jelentett, nem nullát, és azoknak a forrásai is nagyon kétesek. Egyszerűen azt a lehetőséget játszotta volna el a választások ilyenszerű megszervezésével, vagy a továbbvitelével a román állam, ami a szabad választásnak a lehetőségét kizárná. Tehát ma megvan a megfelelő magyarázat és egyre több bizonyíték arra, hogy az Alkotmánybíróság tavaly nem dönthetett másképpen” – szögezte le Kelemen Hunor. Közölte, nem mellékes, hogy mi fog történni május 4-én és 18-án, mert a koalíció épphogy többséggel rendelkezik a parlamentben.

A PSD is, a PNL is nagyon sokat veszített azzal, ahogyan kormányzott, ahogyan az elmúlt másfél évben viselkedett – véli az RMDSZ elnöke. „A koalíciónak van államelnök-jelöltje, egy olyan államelnök-jelölt, akiről úgy gondoljuk, hogy a megfelelő garanciákat tudja nyújtani ahhoz, hogy a 35 évvel ezelőtt elkezdett úton maradjon Románia”.

Ma Romániában a biztonsági garanciákat az Amerikai Egyesült Államok nélkül elképzelni nem lehet

„Mi ugyan a periférián vagyunk, de a periférián nem csak magunkat védjük. Egy 1300 kilométeres határszakaszt kell védenünk – ez az ukrán-moldvai határszakasz –, és ezzel a mögöttünk lévő európai államokat is védjük. Ez a rakétavédelmi pajzs Amerika nélkül nem működik, tehát Románia nem választhat aközött, hogy Amerika fontos vagy nem fontos.

Amerika fontos, a Trump adminisztráció fontos, és az amerikai stratégiai partnerség fontos. Emellett kell nekünk egy olyan uniós politikát folytatni, ami megpróbálja az Unió politikai súlyát megtartani, versenyképességét növelni, mert másképpen senki nem fog foglalkozni velünk. Másképpen nemcsak másodhegedűsök leszünk, hanem segédzenészek sem leszünk a nagyzenekarban”– hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Melyik állam küldene csapatokat Ukrajnába?

Az RMDSZ elnöke szerint azt látni, hogy a franciák nagyon érdekeltek abban, hogy Kelet Európában növeljék a jelenlétüket, és hogyha a tűzszünet megtörténik, a béketárgyalások jó irányba fordulnak, akkor ők csapatokkal részt vennének, főleg a déli részen, Odessza és környékén.

A britek is szívesen bemennének Ukrajnába. „Más jelentkező ebben a pillanatban nem nagyon van – olyan, akit komolyan is lehet venni. A németek azt mondják, hogy nem. Az olaszok azt mondják, hogy nem. Románia azt mondja, hogy nem. Magyarország nem, Szlovákia nem, Lengyelország ma azt mondja, hogy nem. A balti államok harciasak, de azért ne kérdezzük meg tőlük, hogy mi az, amit hozzá tudtak tenni erőben a harciassághoz” – mondta.

Ebben a pillanatban egyértelmű az, hogy mindenki elfogadja, belátja, hogy az Amerikai Egyesült Államok nélkül nincs béketárgyalás, nincs béke, és nincs a békefenntartó erőknek igazából semmiféle haszna Ukrajnában, mert az Amerikai Egyesült Államok nélkül bárki menne oda be, vak és süket marad - hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor.

„Az amerikai hírszerzési információk nélkül, Európa ma esélytelen: nincs meg az az infrastruktúrája, nem építette ki, nem foglalkozott vele. Úgy gondolta, hogy minden is lesz a világ végéig, amivel fenn tudja tartani békefenntartó csapatokat. Tehát azt ma már mindenki látja, hogy bármit mondhatnak az európai államok az orosz-ukrán konfliktusról, Amerika elindított egy folyamatot, és ez a folyamat fog előre menni, és nyilván morálisan mindenki meg tudja nyugtatni magát erős, nagyon erős állásfoglalásokkal, de Amerikával kell rendezni a viszonyt. Az én álláspontom is az volt egyébként, ezt elmondtam a néppárti vezetőknek is, hogy arra kell törekednie a Néppártnak, hogy az amerikai republikánusokkal szoros kapcsolatot ápoljon, és meggyőzze az Amerikai Egyesült Államokat, hogy közép és hosszú távon partnere egyrészt, másrészt az Uniónál nincsen jobb partnere az Amerikai Egyesült Államoknak. A későbbi években várható feszültségekre, konfliktusokra utalva, hiszen Amerika előbb-utóbb Kínával fog megmérkőzni, és el kell dönteni, ahogy mondani szokás, hogy ki az erősebb gazdaságilag, kereskedelmileg, innovációban, tudásban, remélem, hogy nem katonai erőben. Tehát ilyen szempontból azért, ami most van, ez a gyors átalakulás, ez csak a kezdet, azt is kell látni, hogy ki hova tart, ki milyen irányba tart. Az Európai Unió ehhez a sebességhez nincsen hozzászokva” – vélekedett.

Csökkenteni kell a bürokráciát

„Abban is egyetértettünk, hogy az Európai Uniónak a bürokráciát le kell csökkentenie. Ezt én nagyon határozottan mondtam a partnereknek, ha nem csökkentjük le, akkor egyszerűen az európai emberek nem fognak velünk tartani, hátat fordítanak, mert nagyon nehézkes a döntés, a gazdasági szereplőknek is, a mezőgazdaságban is túl sok és túl bonyolult procedúra van és a magánemberek számára is. Tehát ha ezt nem tudjuk lecsökkenteni, akkor egyrészt az európai polgárok ellen vétünk, másrészt pedig azokkal szemben, ahol a döntések gyorsak. Az Egyesült Államok meg mások esetében gyors, hatékony döntések vannak, még inkább elveszítjük a versenyhelyzetből azt a pozíciót, ahol most van az Európai Unió, másrészt pedig meg kell érteni azt is, hogy a politikai döntéseket a megválasztott politikusoknak kell meghozniuk, és nem az európai bürokratáknak” – mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint az európai polgárok nagy része azért is elégedetlen, mert úgy látja, hogy olyan emberek hoznak döntéseket, diktálnak döntéseket, akiket soha senki semmire nem választott. „Tehát az európai politikusoknak a vezetésben nagyobb szerepet kell vállalniuk, és nekik kell kijelölni az irányt és a ritmust, mert őket választották meg, őket küldték oda, őrájuk bízták az európai ügyek vezetését. Ezekben úgy látom, hogy ma már kezd kialakulni egy többség. Nincs erről még konszenzus, mert az Európai Néppárt is hihetetlenül bonyolult alakulat, de azt gondolom, hogy egyre többen belátják az elmúlt évek, akár évtized hibáit, hibás döntéseit. Utolsó pillanatban vagyunk, amikor ki lehet és ki kell javítani.” – vélekedett.

Közvetítői szerepet kell-e vállalnia az Európai Uniónak Ukrajna és az Amerikai Egyesült Államok között?

Kelemen Hunor kérdésünkre válaszolva elmondta, „A frakcióban a felszólalások során is felvetődött, hogy kellene valaki, aki Európát képviseli, de ma nincs ilyen. Leadership probléma. Egyszerűen nincsen egy olyan ember, akit elfogadnak a többiek, aki körül kialakult egy kvázi konszenzus, és akit az amerikaiak is elfogadnak. Ezért nagyon nehéz ebben a pillanatban egy olyan választ adni, hogy ki lehetne az. Fölröppent az is, hogy akkor a Scholz menne, de hát miért menjen Scholz, ő épp most veszítette el a választást. Én azt gondolom, hogy ezt az amerikaiak fogják megmondani, hogy van-e szükségük az Európai Unióból valakire, vagy nincs, és mikor van szükségük – nem az európaiak fogják megmondani –, és azt is, hogy mikor vonják be az Európai Uniót a tárgyalásokba. Az úgy szépen hangzik, ami hétvégén Londonban körvonalazódott, hogy majd Franciaország, Nagy-britannia és Ukrajna elkészíti a béketervet, de utána jött a mondat második része: és bemutatják Washingtonnak. Innentől kezdve, ugye miről beszélünk? Tehát van egy béketerved, és azzal mész előre és tárgyalsz azokkal, akik háborúban állnak egymással, vagy pedig nincs béketerved, mert megkérdezed a washingtoniakat, hogy te elkészítettél arról, hogy mit gondolnak, és tudják-e, vagy akarják-e azt képviselni. Ebben a pillanatban a legeslegfontosabb az, hogy Zelenszkij menjen vissza Washingtonba – és én úgy látom, hogy erre ő hajlandó –, és tisztázza a viszonyt egyrészt, másrészt, hogy az Európai Unió abban a helyzetben, ami most kialakult az utolsó óra utolsó előtti percében ébredjen föl és kezdjen az európai polgárok dolgaival foglalkozni, mielőbb és ne egyéb butaságokkal”- hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor szerint Donald Trump azt csinálja, amit megígért, és az Európához való viszonyulásából pedig az következik, hogy az Európai Unió kapott egy fenéken billentés, de ez lehet egy nagy lehetőség is, hogy előre nagyobb sebességgel haladjon. Ezt az Európai Uniónak kell eldöntenie, és nincs sok ideje, mert így is késésben van. De ma én nem látom azt az embert, aki el kellene kísérje Zelenszkijt, és nem is mutatna jól Zelenszkij sem, hogyha most egy európai vezetővel jelenne meg Washingtonban. Azt hiszem, hogy Trump és Zelenszkij, amit most el kell rendezni, el tudják rendezni” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Románia nem tud eleget költeni védelemre

„Románia ebben az esztendőben 2,4, majdnem 2,5 százalékot költ a GDP arányosan a költségvetésben a védelmi kiadásokra, és ez fontos. Tudja növelni még ezt a költségvetést egy picit 2025-ben, de nem sokat. Nem is 2025-ről van szó. Ebben a pillanatban nincs egy olyan kidolgozott terv, hogy az európai fegyverkezési vagy újrafegyverkezési terv hogyan nézne ki, nincsenek meg a technikai részletei. Nyilván mindenki tudja, hogy Franciaország és Nagy Britannia köré kell, hogy alakuljon. Komplementáris kell legyen az észak-atlanti szövetséggel, de ettől arrafele számtalan olyan kérdés van, amire nem tudunk válaszolni. Románia a saját hadiiparát kell, hogy fejlessze, illetve technológiát kell hozzon, technológiát kell befektessen a hadiiparba, mert nagyon pontosan ki kell számítani, hogy mit fejlesztesz. Ma már drónokat, új technológiákat, mesterséges intelligenciára alapozó haditechnikát kell fejleszteni egyrészt, másrészt meg Romániának a rakétavédelmi rendszerére is költenie kell az Amerikai Egyesült Államok irányába” – mondta. 

Kelemen Hunor figyelmeztetett, hogy a Patriot rendszer nem csak Romániát védi, hanem a többi államot is, mint ahogyan a többi rakétavédelmi pajzs sem működik az amerikai haditechnika nélkül. „A Patriot rendszerbe nem tudsz román puskaport és román rakétát tenni, mert nincs, meg nem működik azzal, ahoz csak az amerikaiak tudnak gyártani rakétát, illetve a működéséhez szükséges szoftot is ők adják, ők tudják ezt biztosítani. Romániának arra is figyelmet kell fordítania – és akkor, amikor a teljes hadikiadásokról beszélünk, akkor az unióban is azt kell tudni fenntartani –, hogy akkor, amikor mi az amerikaiakkal a rakétavédelmi pajzs fejlesztését, fenntartását stratégiai partnerség alapján végezzük, akkor tulajdonképpen az európai védelmi kapacitásokba fektetünk be. Nagyon bonyolult dolog. Mostantól már van ugye hadügyi vagy védelmi biztosa az Európai Uniónak, ez egy nehéz és hosszú út lesz, de el kell indulni az úton. És igen, a következő években lehet növelni a hadikiadásokat, mert ha a hadikiadásokat okosan növeled, akkor a saját gazdaságodat is erősíted, lásd Amerikát, lásd Franciaországot, lásd Németországot. Ha a saját gazdaságodat erősíted, akkor a saját bevételeidet és a saját költségvetésedet tudod erősíteni, és később természetesen ez a polgároknak a biztonságában és jólétében visszafordítható” – hívta fel a figyelmet a szövetségi elnök.