A szélsőjobboldali pártok taroltak a vasárnapi EP-választásokon olyan választási eredményekkel, amelyek megingatták a hagyományos erőket, olyan szinten, hogy Emanuel Macron francia elnök, miután pártja, a Reneszánsz (RE) vereséget szenvedett  a Marine Le Pen vezette jobboldali, szuverenista Nemzeti Tömörüléstől (RN), előrehozott parlamenti választások kiírását jelentette be.

A szélsőjobboldali pártok nagyarányú győzelmet arattak az Európai Parlamentben a hagyományos erőket megrengető vasárnapi választási eredményekkel. Franciaroszágban Emanuel Macron francia elnök előrehozott parlamenti választásokat írt ki, miután pártja súlyos vereséget szenvedett a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés párttól, eközben Németországban Olaf Scholz balközép szociáldemokratáinak támogatottsága 14%-ra csökkent, és ezzel a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt mögé került, amely a második helyre ugrott fel, foglalja össze az abcnews.go.com. az EP-választási eredményeket. 

Európaiak milliói szavaztak az új Európai Parlament új képviselőire, a következő ötéves ciklusra. A vasárnap véget ért szavazás előzetes eredményei szerint az Európai Néppárt 189 mandátumot szerzett így 13-mal lesz több, mint az előző ciklusban, a szociáldemokraták 135-öt, ami 4-gyel kevesebb, és az Újítsuk meg Európát képviselőcsoport 83-at, ami 19-cel kevesebb, mint korábbi mandátumaik száma. A Zöldek 53-at szereztek, 18-cal estek vissza.

Mint beszámoltunk, Magyarországról a Fidesz-KDNP 11 képviselőt küldhet Brüsszelbe, míg a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Tisza Párt kilencet. Az európai parlamenti képviselők magyarországi választásán az eredmények 91,29 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz-KDNP 44,29 százalékon állt. A kormánypártok 1 791 018 szavazatot szereztek, írta az MTI. Ez 11 mandátumra elég, kettővel kevesebbre, mint amennyit a Fidesz-KDNP a 2019-es EP-választáson szerzett.

Az abcnews továbbá azt írja, Olaszországban a megszámlált szavazatok 18%-án alapuló első előrejelzések szerint Giorgia Meloni miniszterelnök szélsőjobboldali pártja, a Testvérek Olaszországért nyerte a legtöbb szavazatot az európai parlamenti választásokon. Spanyolországban a vezető ellenzéki konzervatívok megelőzték a kormányzó szocialistákat az európai uniós parlamenti választásokon, a szélsőjobboldal pedig jelentős győzelmet aratott, miközben meglepetésszerűen megjelent egy új szélsőséges párt, amelyet egy közösségimédia-influencer vezet. A szavazatok 99 százalékának megszámlálásával a jobboldali ellenzéki Néppárt (PP) a szavazatok 34 százalékát szerezte meg, négy százalékponttal többet, mint Pedro Sánchez miniszterelnök balközép szocialistái. Ez a konzervatívoknak 22 mandátumot jelentett, kilenccel többet, mint az előző európai választásokon, a szocialistáknak pedig 20-at. Spanyolországban osztják ki a negyedik legtöbb parlamenti helyet az uniós közgyűlésben: a 720-ból 61.

Csehországban az Andrej Babis volt populista miniszterelnök vezette centrista ANO (IGEN) ellenzéki mozgalom nyerte az európai parlamenti választásokat. Az euroszkeptikus Babis legyőzte a jobbközép Együtt koalíciót, amely a cseh kormánykoalíció három partneréből áll: Petr Fiala miniszterelnök konzervatív Polgári Demokrata Pártjából, a kereszténydemokratákból és a liberális-konzervatív TOP 09 pártból. Az ANO a szavazatok 26 százalékát szerezte meg, ami hét mandátumot jelent, míg az Együtt 22 százalékot, ami hat mandátumot jelent.

Hollandiában az eredmények majdnem teljes feldolgozása után vasárnap este megerősítették, hogy Geert Wilders szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Szabadságpártja lett az európai uniós parlamenti választások legnagyobb győztese. Szlovákiában a legfőbb ellenfél, az ellenzéki Progresszív Szlovákia aratott győzelmet az európai parlamenti választásokon, megelőzve a populista Robert Fico miniszterelnök baloldali Smer pártját. A szavazásra alig néhány héttel azután került sor, hogy Fico túlélt egy merényletet. A liberális és nyugatbarát Progresszív Szlovákia a szavazatok 27,8%-át szerezte meg, ami hat parlamenti mandátumot jelent. A Smer, amely nem hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnába az orosz invázióval szemben, és kritikusan viszonyul a főáramú európai politikához, 24,8%-kal követte a listán, öt mandátumot szerezve.

Franciaországban Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés párt elnöke kijelentette, hogy „készen áll arra, hogy megváltoztassa az országot”, miután súlyos csapást mért Emmanuel Macron francia elnök pártájára az uniós parlamenti választásokon. A görögországi eredmények szerint a kormányzó jobbközép Új Demokrácia párt a szavazatok alig 28%-ával kényelmesen vezet az uniós parlamenti választásokon, de gyengébb eredményt ért el, mint az előző választáson, amikor 33%-át szerezte meg a szavazatoknak, amelyet a párt vezetése a vasárnapi szavazás mércéjeként jelölt meg. 

Az exit poll felmérések szerint Horvátországban a kormányzó konzervatívok kapták a legtöbb szavazatot az EP-választásokon, őket követi a balközép ellenzéki párt. Egy újonnan induló szélsőjobboldali párt is nyert mandátumot. Andrej Plenkovic miniszterelnök Horvát Demokratikus Uniója a szavazatok 33,7 százalékát, azaz hat mandátumot szerzett, míg a Szociáldemokrata Párt 27,8 százalékot, azaz négy mandátumot – derül ki az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség által végzett és az állami HRT televízió által sugárzott exit poll felmérésből.

A bulgáriai exit pollok szerint a háromszoros miniszterelnök, Bojko Boriszov GERB jobbközép pártja az ország parlamenti választásainak, valamint az európai parlamenti választásnak a valószínűsíthető győztese. A Gallup International által végzett exit poll szerint a GERB párt 26%-os eredményt ért el, és mindkét szavazáson több mint 10 százalékpontos különbséggel előzte meg a We Continue the Change párt és a jobboldali Demokratikus Bulgária reformkoalícióját. Boriszov 2009 és 2021 között háromszor volt miniszterelnök, foglalja össze az abcnews.