Falugyűlésen sorolták panaszaikat a kézdiszentléleki községvezetésnek és önszerveződésbe kezdenek a kézdiszárazpatakiak, mivel állításuk szerint a rendőrségre nem számíthatnak a helyi roma közösség által elkövetett kihágások megfékezésében. A lakosság kedd esti falugyűlésén úgy határozott, a törvényesség keretei között saját kezükbe veszik a dolgokat.

Rongálás, rablás, verekedés, gyújtogatás, garázdaság, területkisajátítás – többek között ezeket a bűncselekményeket rótták fel a kézdiszárazpatakiak a romák egy részének a falugyűlésen. A találkozót Neagu Adrian, a településen élő dokumentarista szervezte. A mintegy 600 lakost számláló Kézdiszárazpatak Kézdiszentlélek községhez tartozik, a parázs vitába fulladó gyűlésen jelen volt Balogh Tibor szentléleki polgármester, Baróthi Balázs alpolgármester és Bándi Levente jegyző is.

A polgármester elöljáróban higgadt megbeszélésre kérte a résztvevőket, összefoglalva, hogy mi a beszélgetés témája. „Rengeteg a panasz a roma közösségre, mind az iskolában, mind a falu életében vagy a templomban. Elviselhetetlen, hogy az iskolában nem fogadnak szót a tanároknak, a főesperes urat kővel dobálják, ablakokat törnek be, autókat rongálnak. A roma közösségnek tudnia kell, hogy nemcsak jogaik vannak, hanem kötelezettségeik is. Rengetegen vannak, akik nem fizetik be az adókat, a közhasznú munkává átalakított büntetéseiket nem akarják ledolgozni. Az sem megoldás, hogy a rendőrök jönnek, agyonbüntetik őket, azt meg nem fizetik ki. Keressünk megoldást, hogy véget vessünk ennek a civakodásnak, remélem, nem fajul oda a dolog, mint más falvakban, hogy fizikai bántalmazás történik, az senkinek sem jó” – mondta felvezetőjében a polgármester, aki párbeszédet szorgalmazott a sértettek és a jelen lévő, a helyiek által dolgozónak nevezett cigányok között.

Neagu Adrian, a gyűlés szorgalmazója összegezte a megbeszélés szükségességét, néhány lehetséges megoldást is vázolva. A dokumentumfilmes-szakember elmondta: a fiatal fiúk ablakokat dobálnak be, a házáról még a heggesztett kertet is levágták. „Hatni kell mind a közrendészeti, mind a forgalmi rendőrségre, hogy végezzék a munkájukat. Ugyanakkor be kell kamerázni a falut, akkor tudjuk, hogy kik az elkövetők. A másik, amit javaslok, hogy hozzunk létre egy zárt közösségi csoportot, hogy szükség esetén tudjuk egymást mozgósítani, tartsunk össze” – mondta.

És akkor következett a panaszözön

A megbeszélés során kiderült: a teremben mondhatni nincs olyan személy, akinek így vagy úgy ne gyűlt volna már meg a baja a cigányokkal. A „szerencsésebbeknek” mindössze a házuk ablakát dobálták be, de akadt olyan is, akinek felgyújtották a lakását. „A suhancok azt tesznek, amit akarnak, a szülők meg a fülük botját sem mozdítják” – mondta egy panaszos. Egy nő kifejtette: biciklivel közlekedett, egy szekeres nekihajtott. „Az ügyet testi sértés miatt törvényszékre adtam, kétszer megjelentem a bíróságon. A bíró kijelentette: a rendőrség kérésére elvitték az ügyet” – magyarázta a történetet a sértett.

A gyerekekre is érkezett panasz: vannak, akik más kiskorúakat ceruzával szurkálnak, mások meg bicskával felszerelkezve mennek iskolába. „Ha a fiam szemét kiszúrja, ki felel azért?” – tette fel a retorikus kérdést valaki. Egy nő elmondta, amikor a gyerekét bántalmazták, egy rendőr nevetve azt mondta: náspángolja el a bántalmazó kiskorút. „Verjem én el, hogy aztán felnőve, pár év múlva engem üssön agyon?” – tette fel a kérdést.

Egy jelen lévő pedagógus pozitív példát is említett, elmondta: az irodája zárt ajtaját kinyitva két kiskorú ellopta a pénzét, a szülők pedig azonnal megkeresték, ígérve, hogy visszaadják neki a pénzt. Bíró Levente hosszú évek óta tanít a faluban. Kifejtette: a jelenség néhány éve ütötte fel a fejét. „Harmincöt éve tanítok, de ami a tavaly és az idén történt, addig elképzelhetetlen volt. A gyerekek is úgy járnak iskolába, ahogy akarnak, ki kilencre, ki tízre és így tovább. A szülőkkel nem lehet kommunikálni, nem járnak szülőértekezletre” – tette hozzá.

Szántó Sándor elmondta: a legjobban érintett az ő családja. „A szülői házat felgyújtották, a kerítést elhordták, a lovaik ott legelnek. Négy rendben verték be az ablakokat, azt hiszem, a huszonharmadik ablakszemnél tartunk. Jelentettük, le volt fényképezve, újból kezdődött a dolog. A cserepet mind leverték az istállóról, ellopták az ajtót, az ablakokat – még a vécéről is. Ez már három-négy éve zajlik, már magam sem tudom, hányadán állunk. Öcsém lakik a családi házban, őt dobigálják kővel. 150 méter deszkakerítést hordtak el eddig. Ezenkívül a levakolt téglakerítést is lebontották, egy fél méter maradt belőle. Újra rakattam betontéglából, a cserepet leverték róla” – magyarázta. Hozzáfűzte: a rendőrséggel csak az idejüket töltik, órákat-napokat töltenek el az őrsön, de megoldás úgysem születik. „Senkit se hallgattak ki a tűzzel kapcsolatosan. Se a szomszédságot, senkit” – hangsúlyozta. Panaszaikat ugyan iktatták, de azóta semmi nem történt.

Egy jelenlévő azt kérdezte: hány romának van építkezési engedélye, hánynak van birtoklevele az elfoglalt területekről? A vita egy adott pillanatban elfajult: egy ittasnak tűnő fiatal roma nőt kivezettek a teremből, amikor szitkozódni kezdett és többszöri felszólításra sem fogta vissza magát.

A rendőrséget hibáztatták

A rendőrség csak írja a büntetést, papír van elég – ez volt az egybehangzó vélemény a karhatalmiak munkáját illetően. Hellyel-közzel kiszállnak, időnként tartanak egy-egy razziát és a dolgok a maradnak a régiben – vázolták panaszaikat a jelenlévők a polgármesternek. Érződött: az emberek elveszítették a bizalmukat a hatóságokban, a helyzet a robbanás határán áll, a szárazpatakiak készek arra, hogy saját kézbe vegyék a dolgokat. „A rendőrség azt csinálja, hogy villogtatva felmegy a cigánysorra és ugyanúgy el is megy” – mondta egy férfi tömören. Egy másik kifejtette: „a rendőrök se akarják a cigányokkal gyűjteni a bajukat. Nem bízunk a rendőrségben” – hangzott el.

Ezt az egyik jelenlévő nő azzal támasztotta alá, hogy „egy cigánygyermek biciklivel elesett a kapunk előtt, a cigányok összefutottak, kihívták a rendőrséget, a bűnügyeseket, a mentősöket. Azt állították, a fiam – aki késő estig munkában volt – okozta a balesetet. Ő kellett magyarázkodjon, hogy nem okozott balesetet” – vázolta a helyzetet. Volt, aki elmondta: nem ártana, ha az iskolába érkező cigány gyerekeket a rendőrség megmotozná, mivel szúró eszközöket – így bicskát is – visznek magukkal.

Megoldási lehetőségek

Szántó Sándor elmondta: régebb volt egy vajda, aki felelt a cigányságért. „Ezt vissza kellene állítani, vajdát jelölni, ez nagyon szükséges volna, ő tudná fegyelmezni a cigányokat” – vélekedett.

Egybehangzó vélemény volt, hogy a Facebookon csoportot hoznak létre, hogy szükség esetén segíteni tudjanak egymásnak a falusfelek.

Baróthi Balázs alpolgármester a gyűlés végén egy többoldalas, neveket tartalmazó listát mutatott a romák pénzbírságos tartozásaival. Olyan is van, aki több, mint ötvenezer lej tartozást halmozott fel eddig, ennek ellenértéke több, mint 2500 óra közmunka lenne.

Balogh Tibor polgármester elmondta: átiratot küldenek a kézdivásárhelyi rendőrségre, hogy tegyenek valamit a helyzet megoldása érdekében, mielőtt az kezelhetetlenné válna. Ugyanakkor bekamerázzák a falut, hogy egyértelműen rá lehessen bizonyítani a tettesekre, hogy ők az elkövetők, ne az egész közösséget vegyék egy kalap alá, hiszen mint hangsúlyozták, vannak tisztességes tagjai is a közösségnek.