FRISSÍTVE: Újabb jogerős döntés született az úzvölgyi katonatemető „visszaszerzéséért” indított perek egyikében: a fellebbviteli bíróság elutasította a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) fellebbezését, és jóváhagyta az elsőfokú ítéletet, amely szerint a moldvai város önkormányzata jogtalanul telekkönyveztette saját tulajdonaként a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó magyar katonatemetőt. FRISSÍTÉS: Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője szerint nehéz lesz érvényesíteni a korábbi, a betonkeresztek lebontására vonatkozó bírósági döntést. 

A Bákó Megyei Törvényszék keddi ítéletét az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálata osztotta meg szerda délelőtt a közösségi oldalán. A pert a kisebbségi jogi érdekvédő szervezet és Csíkszentmárton önkormányzata indította, Csíkszentmártont ebben az ügyben is a szolgálat ügyvédje képviselte.

A másodfokon eljáró törvényszék jóváhagyta a Moinești-i Bíróság tavaly márciusban hozott ítéletét amely kimondta, hogy a dormánfalvi önkormányzat törvénytelenül jegyeztette be sajátjaként a ma már elnéptelenedett Úzvölgye falu katonatemetőjét – amit a Hargita megyei Csíkszentmárton gondozott, és amit a közemlékezet első világháborús magyar és német hősök végső nyughelyeként tartott számon (a temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak) –, ezért a telekkönyvből törölni kell a moldvai város tulajdonjogát.

Mint köztudott, Dormánfalva 2019 áprilisában román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő falu katonatemetőjében, s egy román emlékművet és több mint 50 betonkeresztet állított fel az állítólagosan ott nyugvó román katonák emlékére (később a román hősi halottakat számon tartó országos bizottság is elismerte, hogy az elesett román katonákat másutt hantolták el). Az építkezési felügyelőség és a művelődési minisztérium is megállapította, hogy Dormánfalva törvénytelenül hozta létre a román katonasírok parcelláját a magyar katonai temetőben. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartású felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Kapcsolódó

Érdekes részleteket fedett fel az úzvölgyi temető román hőseiről egy friss tanulmány

Egy megoldást is javasol a szerző.

úzvölgyi incidensek I. világháború

Azóta a román nacionalista szervezetek több megemlékezést is tartottak a katonatemetőben, és bár a bíróság kimondta – a múlt héten jogerősen is –, hogy a román parcellát önkényesen alakították ki, és le kell bontani a kereszteket, a Calea Neamului szélsőséges szervezet és a magyarellenességéről hírhedt, futballhuligánból lett parlamenti képviselő, George Simion is kijelentette, hogy „minden áron megvédik a temetőt”.

Benkő Erika: a jog a mi oldalunkon áll

Benkő Erika korábbi RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője kérdésünkre kifejtette: reméli, hogy az újabb jogerős döntés, melynek értelmében Dormánfalvának törölnie kell a tulajdonjogát a telekkönyvből, valamelyest megkönnyíti a törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek eltávolítását. Azonban arra számítanak – tette hozzá –, hogy az előző döntés végrehajtása nem lesz egyszerű folyamat.

„A lényeg, hogy már két jogerős döntés született. Meglátjuk, a továbbiakban mi történik a gyakorlatban, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a jog és a törvény a mi oldalunkon áll” – szögezte le Benkő Erika.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Végleges döntés: el kell távolítani a betonkereszteket az úzvölgyi temetőből

Elutasította a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az úzvölgyi katonatemető perében benyújtott fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező elsőfokú ítéletet.

igazságszolgáltatás Úzvölgye katonatemető Csíkszentmárton Dormánfalva

A betonkeresztek lebontását több román szélsőséges szervezet próbálja megakadályozni, a közösségi oldalon is szervezkednek, hogy a jogerős bírósági döntés végrehajtását megakadályozzák.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű szélsőséges parlamenti párt egy tavaly benyújtott törvénytervezete elfogadásától reméli, hogy sikerült megakadályozni a törvénytelenül állított betonkeresztek lebontását. A tervezet arról szól, hogy a katonai temetőket nyilvánítsák országos érdekeltségű közvagyonnak, és vegyék a védelmi minisztérium kezelésébe. A tervezetet a szenátus első körben elutasította, a képviselőház mondja ki erről a döntő szót.