Nagy papírlapra nyomtatott román trikolórral takarták le a kétnyelvű (magyar és román) tájékoztató feliratokat az úzvölgyi katonatemetőben a hősök napja alkalmából odasereglett román nacionalisták, arra hivatkozva, hogy nem tűrik tovább az „idegen jelképeket” – írta pénteken a Székelyhon.ro hírportál, a Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előző napi megemlékezéséről közölt tudósításában.

A két szervezet felhívására idén is több száz, román nemzeti színű zászlókat lengető, többnyire népviseletbe öltözött román tüntető vonult csütörtökön az elnéptelenedett székelyföldi Úzvölgye településrész katonatemetőjébe, hogy „megvédje” az ott három éve önkényesen felállított, egy friss bírósági határozat által azonban eltávolításra ítélt betonkereszteket. A temetőben tartott ortodox szertartás és a közéleti szereplők beszéde előtt Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője takarta le a román nemzeti színű plakáttal az emlékhely kőfalát.

„2019 óta minden évben eljöttünk ide, és minden alkalommal azt láttuk, hogy az ortodox papjaink háta mögött idegen jelképek vannak. Azoknak a jelképei, akik összetörték csontjainkat, felakasztottak, megégettek bennünket, akik csákánnyal rombolták le a román templomokat, de ma ezeket a jelképeket nem tűrjük tovább. Nem romboljuk le azokat, mint ahogy ők szent templomainkkal tették, hanem letakarjuk őket a román trikolórral” – monta Tîrnoveanu, hozzátéve: az ezt követő tapsvihar és a román himnusz eléneklése közepette az egybegyűltek román nemzeti színű szalagokat kötöttek a katonatemető bejáratára, a székely kapura.

A megemlékezésen ismét felolvasták azoknak a román hősöknek a névsorát, akiknek a maradványai szerintük az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a résztvevők pedig „Jelen!” felkiáltással válaszoltak a felolvasott nevekre.

George Simion parlamenti képviselő, a szélsőségesen nacionalista AUR elnöke sikerként értékelte, hogy az utóbbi években „vissza tudták venni az irredenták és sovének által elfoglalt objektumokat”, egyebek mellett az úzvölgyi katonatemetőt. Bejelentette: az AUR jövő héten kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető kerüljön a bukaresti védelmi minisztériumhoz, és így a román államhoz.

A csíkszentmártoniak által honvédtemetőként számontartott úzvölgyi sírkertben 2019-ben önkényesen „román parcellát” kialakító, és az állítólag ott nyugvó román hősöknek ötven betonkeresztet állító Bákó megyei Dormánfalva Dărmănești község polgármestere, Constantin Toma arról beszélt, hogy nem szükséges senkitől sem engedélyt kérniük ahhoz, hogy a román hősök emléke előtt tisztelegjenek, és elfogadhatatlannak tartják, hogy egyesek szerint a keresztjeiket le kell rombolni.

Az úzvölgyi katonatemető három éve vált román–magyar konfliktus helyszínévé. 2019-ben a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, amit a székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élőlánccal próbált megakadályozni, sikertelenül.

Kapcsolódó

Nem kértek engedélyt az úzvölgyi román megemlékezők, de a csendőrség szerint nincs is szükség rá

Nem kértek engedélyt a csíkszentmártoni önkormányzattól az Úz-völgyébe készülő román megemlékezők.

temetőfoglalás úzvölgyi incidensek Úz-völgye Úzvölgye Csíkszentmárton

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák. A mára elnéptelenedett, Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor, illetve a katonatemetőben létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon.

A Bákó Megyei Törvényszék februárban kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.