FRISSÍTVE: Borboly Csaba üdvözölte az ítéletet, ugyanakkor közölte, folytatják a párbeszédet a Bákó Megyei Tanáccsal.  FRISSÍTVE: Elutasította a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az úzvölgyi katonatemető perében benyújtott fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező elsőfokú ítéletet, amellyel az igazságszolgáltatás Borboly Csaba üdvözölte az ítéletet, ugyanakkor közölte, folytatják a párbeszédet a Bákó Megyei Tanáccsal elrendelte a szabálytalanul felállított román emlékmű és betonkereszt lebontását. FRISSÍTÉS: Benkő Erika, az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatának vezetője szerint a döntésnek jelzésértéke van, hogy soha nem szabad belenyugodni az igazságtalanságba.

A hírt többek között Árus Zsolt, a gyergyószentmiklósi székhelyű Székely Figyelő Alapítvány elnöke is megosztotta.

Mint ismert, a magyar katonatemető több román nacionalista megemlékezés helyszíne volt az utóbbi években, sőt oda el nem temetett román katonák tiszteletére szabálytalanul állítottak betonkereszteket.

Emlékezhetünk arra is, amikor a feldühödött emlékezők betörtek a temetőbe elfoglalták azt. 

A végleges, jogerős ítéletet pénteken hozták nyilvánosságra a romániai bíroságok portálján: e szerint az ítélőtábla megalapozatlannak tartotta a Bákó megyei Dărmănești (Dormánfalva) fellebbezését, és helyben hagyta az alapfokú ítéletet, amely megsemmisíti a román emlékmű és a betonkeresztek építési engedélyét, kötelezi azok lebontását, illetve az eredeti állapot visszaállítását.

Dormánfalva több más pert is elveszített Csíkszentmártonnal szemben. Tavaly márciusban a Moinești Bíróság arról döntött, hogy törölni kell a telekkönyvből a Bákó megyei városnak az úzvölgyi temető fölötti tulajdonjogát (ez még nem jogerős). Ezt megelőzően, 2021. októberében a Bákói Táblabíróság jogerősen érvénytelenítette az önkormányzati képviselőtestületnek azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította a Hargita megyében található, Csíkszentmárton községhez tartozó úzvölgyi katonatemetőt.

Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, mára elnéptelenedett Úzvölgye falu katonatemetőjében, melyet korábban a Hargita megyei Csíkszentmárton község gondozott, és amelyet a magyar közemlékezett magyar katonatemetőként tartott számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartású felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Az eddigi bírósági döntések ellenére a második világháborúban elesett magyar és német katonák sírhelyei mellé telepített emlékmű és betonkeresztek mellett a román nacionalista szervezetek minden évben megemlékezéseket szerveznek, a koronavírus-járvány idején a gyülekezési tilalmat megsértve, és hatósági követkemények nélkül, vagy éppen engedélyt sem kérve – bár tavaly a Hargita Megyei Csendőrparancsnokság sajtószóvivője azt mondta a Maszolnak, hogy „a vallási események és megemlékezések” nem bejelentéskötelesek.

A megemlékezéseket szervező A Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület elnöke, a szélsőségesen nacionalista nézeteket terjesztő Mihai Tîrnoveanu egy évvel ezelőtt, a román parcella megszűntetését kimondó elsőfokú ítélet meghozatalakor azt nyilatkozta, hogy „keserűen csalódni fog, aki azt hiszi, hogy figyelembe veszik a katonatemetővel kapcsolatos bírósági ítéleteket”, és kijelentette: az emlékművet és a román kereszteket csak akkor távolítják el a temetőből, ha „a buldózerek bennünket is eggyé tesznek a földdel”.

Ez alapján számítani lehet arra, hogy a román nacionalisták a közhangulatot csíkszentmártoniak ellen fordítják, és minden eszközzel megpróbálják majd megakadályozni a bírósági ítélet végrehajtását.

Benkő Erika: szimbolikus győzelem

Mérföldkőnek tartja Benkő Erika, az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatának vezetője, hogy jogerős ítélet született az úzvölgyi temető eredeti állapotának visszaállításáról.

A Maszol megkeresésére a korábbi parlamenti képviselő elmondta, hogy a döntésnek jelzésértéke van, hogy soha nem szabad belenyugodni az igazságtalanságba, minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel fel kell lépni a közösség védelme érdekében, hiába hosszú és nehéz egy folyamat, a kitartás meghozza az eredményt. „Az úzvölgyi temető védelme az egész erdélyi magyar közösség szimbolikus ügye, nem juthatunk el addig, hogy a temetőinket is elvegyék tőlünk” – mondta Benkő Erika. Kiemelte, Kis Júlia a jogvédelmi szolgálat ügyvédje „fantasztikus munkát” végzett, bebizonyítva, hogy nem szabad elkeseredni, feladni, ki kell állni az igazságért.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat három pert kezdeményezett az úzvölgyi katonatemető ügyében. A most megnyert mellett érintett volt a dormánfalvi képviselőtestületi határozat megsemmisítéséért indított keresetben, de temetőrongálásért is feljelentést tett a szervezet. Benkő Erika elmondta, hogy a pénteki döntés után reménykedik, hogy ez utóbbiban is számukra kedvező ítélet születik.

“Köszönöm Hargita Megye Tanácsa jogászainak és munkacsapatának kitartó munkáját, gratulálok Csíkszentmárton községnek és polgármesterének, valamint az őket képviselő ügyvédnek. Azt ígértem, hogy nem adjuk fel, a törvény erejével karöltve harcolni fogunk az igazunkért. Ha az utolsó pert is megnyerjük, már pedig meg is fogjuk, bízom abban, hogy vége lesz a lassan 5 éve tartó gyűlölettel, sovinizmussal, szélsőségességel telített, fekete időszaknak, és az itt eltemetett hőseink, nemzetiségtől függetlenül, méltó nyugalmat találnak. Kérem azokat, akik cirkusznak és erőfitogtatás színhelyének használják az úzvölgyi temetőt, hogy álljanak le, a temető nem cirkuszi porond. Folytatjuk a párbeszédet Bákó Megye Tanácsával, hogy a megfelelő helyen lehessen megünnepelni a román elesett katonákat is, de az illegálisan épített betonkeresztek el kell tűnjenek”- nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Az ítéletet üdvözölte Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere is, köszönetet mondva a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak, a Hargita Megyei Tanácsnak és a jogi képviselőknek is.