Újabb mérföldkőhöz értek az úzvölgyi katonatemető ügyében, adta hírül Benkő Erika. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője csütörtökön közölte, hogy a bákói törvényszék alapfokú ítéletet hozott a jogvédő szolgálat és Csíkszentmárton Önkormányzata által korábban megtámadott építkezési engedély ügyében, amit Dormánfalva állított ki az Úz-völgyi katonatemetőben felállított betonkeresztekkel kapcsolatosan.

„Ma a bákói törvényszék első fokon ítéletet hirdetett ebben a perben és kimondta: az építkezési engedélyt jogellenesen állították ki, tehát ennélfogva kötelezik Dormánfalva önkormányzatát arra, hogy bontsák el a kőkereszteket” – írja közösségi oldalán Benkő Erika, aki rámutatott, hogy Csíkszentmárton önkormányzatát ebben az ügyben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvédje, Kis Julia képviselte.

Az alapfokú ítélet fellebbezhető, tehát a csütörtöki döntés nem eredményezi az úzvölgyi katonatemetőben felállított kőkeresztek eltávolítását, hiszen a dormánfalvi önkormányzat várhatóan él a fellebbezés lehetőségével. 

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője úgy értékeli: jó úton haladnak a megoldás felé az Úzvölgyében és az általa képviselt szervezet türelemmel végigviszi ezt az ügyet az igazságszolgáltatás összes fórumán, egészen addig, amíg ez a magyar közösség szempontjából megnyugtatóan le nem zárul. „Az igazság mindig győz!” – összegez Benkő Erika.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A törvényszéki határozat nem jogerős, a hivatalos közlés utáni 15 napban lehet fellebbezést benyújtani ellene.

A törvényszék "érvényteleníti a 2018.12.17/69-es építési engedélyt, melyet Darmanesti polgármestere állított ki a nemzetközi temető emlékművének és a román hősök ötven keresztjének a felállítására, és elrendeli az engedély alapján elvégzett munkálatok megszüntetését" - áll az ítélet kivonatában. A vesztes felet a törvényszék 350 lej perköltség kifizetésére kötelezte.

A bírák a székelyföldi felek közül csak Csíkszentmárton község érdekeltségét ismerték el a perben. Nem fogadták el a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat érdekeltségét és Hargita megye perbeavatkozási kérelmét. Hargita megye számára azonban jóváhagyták, hogy Csíkszentmárton község segítőjeként vegyen részt az eljárásban.

Még nem ismert, hogy mely érvek alapján döntöttek

Kis Júlia ügyvéd, Csíkszentmárton jogi képviselője az MTI-nek elmondta: ezt a pert korábban a törvényszék felfüggesztette mindaddig, amíg a temető jogi helyzetét tisztázó per le nem zárul. Tavaly októberben azonban a Bákói Táblabíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette Dărmăneşti város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, amellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. Így a  mostani perben  elsősorban azzal érveltek, hogy Dărmăneşti olyan területre állította ki az építési engedélyt, amely fölött nem rendelkezett. Az ügyvéd hozzátette: csak a megindokolt ítéletből derül majd ki, hogy mely érveik alapján hozták meg a döntést a bírák.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere korábban azt nyilatkozta az MTI-nek: mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a törvényszéken is megtalálják.    

Dărmăneşti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók - akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.