Újabb terepszemlét tartottunk a kézdivásárhelyi, építés alatt lévő fedett uszodánál: legutóbb október közepén tekintettük meg az építkezést, azóta látványos az előrehaladás, jelentősen átalakult az épület, főként a műszaki berendezéseket is befogadó alagsor.

A fedett uszoda építése hatalmas értékű, több mint harmincmillió euróba kerülő munkálat, és szubjektív megítélésünk alapján idén befejeződhet. A kivitelezési szerződést 2023. március 14-én írták alá a céhes városban.

A terepszemlénket az épület körül kezdtük, ahol rengeteg építőanyag, nagyméretű, még beszerelésre váró tartályok vannak felhalmozva, majd a nagymedence felőli bejáraton mentünk be az épületbe.

A medencét korábban beszerelték, annak inoxelemeit külföldön gyártották le, majd az építkezésnél hegesztették egybe. A munkások most a lelátó alatti rész gipszkartonozásával foglalkoztak, a falnak állítva több üveglapot is láttunk, amelyeket szintén a helyükre kell illeszteniük. A lelátó fölött, illetve a gyerekmedencék felőli részen is zajlott a munka, de az igazán látványos az alagsor, ahol egyrészt a szaunák, de a műszaki alagsor is található.

Ez valóságos labirintus, főleg most, hogy legtöbb helyen az ajtókat is beszerelték, így nem annyira átlátható a terület. Az alagsor bonyolultságát jelzi, hogy a szaunák hollétére vonatkozó kérdésünkre egy munkás azt mondta: most, hogy az ajtók a helyükön vannak, ő maga is nehezen tud eligazodni az útvesztőben, azt javasolta, hogy járjuk be a helyet.

A hely tényleg labirintus, viszont egy teljesen átalakult útvesztő: több felé helyére került a mosdók csempeburkolata, máshol mozaik van a falakon, és jó pár perc bolyongás után a szaunákra is ráakadtunk, ezek egy sorban vannak egy hosszú folyósón: van, amelyiknek a burkolata teljesen kész van, másutt eddig csak az ülőalkalmatosságokat szerelték be.

A műszaki részleg sem mindennapi látvány: a nagymedence alatt futó csőrengeteg, a pumpák, a szűrőrendszerek és más, számunkra ismeretlen rendeltetésű berendezések. A levegőztetőrendszer tervezését sem lehetett egyszerű megvalósítani, illetve a helyére szerelni.

Mint kiderült, az alagsorba könnyebb volt bejutnunk, mint kijutnunk: sokadik alkalomra sem sikerült a helyes, a betonból készített csigalépcsőkhöz vezető ajtót megtalálnunk, így nem maradt más, mint az alagsorból is felvezető, fémből készült vészkijárat-lépcsőn elhagyni az épületet.