Még 24-ig fogadják még a bölcsődék és óvodák az újrairatkozási kérelmeket, amikor is a bölcsis és ovis gyerekek szülei kérhetik, hogy gyermekük továbbra is ott folytassa tanulmányait, ahová korábban is járt. Az újrairatkozás után szabadon maradt helyekre május 27-én kezdődik az iratkozás. Bár az iratkozás első szakasza június 14-ig tart, a szülőknek fontos megjegyezni: a kérvények és dokumentumok leadásának határideje május 31. Ha a kért iratok listája úgy kezdődik, hogy „dosar plic” vagyis sínes dosszié, akkor jó tudni, hogy a törvény értelmében ilyent már nem kérhetnek tőlünk a közintézmények, illetve online is el lehet küldeni a jelentkezéshez szükséges dokumentumokat, viszont teljesen online nem tudjuk intézni az iratkozást. Ezekről és egyéb tudnivalókról kérdeztük Szabó Gábor magyar óvodai csoportokért és elemi oktatásért felelős, Kolozs megyei tanfelügyelőt, akitől egy fontos tippet is kaphatnak. 

A bölcsődei és óvodai újrairatkozáshoz a 2024-2025-ös tanévben Kolozs megyében egy kérvényt kell kitölteni, minden más dokumentum ott van már az óvoda titkárságán, tisztázta megkeresésünkre Szabó Gábor magyar óvodai csoportokért és elemi oktatásért felelős, Kolozs megyei tanfelügyelő. Erre azért kérdeztünk rá, mivel az edupedu.ro-n korábban közzétett formanyomtatványban szerepelt, hogy szükségesek egyéb dokumentumok is.  „Remélem, hogy Kolozs megyében ezt betartják, és egyszerűsítik a procedúrát. Már tavaly is így zajlott, nem kértek pluszba az újrairatkozáshoz dokumentumokat” – jegyezte meg Szabó Gábor.  

Újrairatkozhatnak a mostani kis- és középcsoportosok a közép- és nagycsoportba, valamint a bölcsődések a kiscsoportba azon intézményekben, ahol bölcsődei és óvodai csoportok is működnek. Utóbbiakba a három évet betöltött bölcsődés újraíratása az óvoda kiscsoportjába történhet a férőhelyek keretein belül.

Iratkozás: három intézményt kell megjelölni

Az újrairatkozások után május 24-én teszik közzé a szabadon maradt helyek számát az egyes intézményekben, ekkortól lehet iratkozni is.  A gyermekeket a szüleik vagy a törvényes képviselőik által benyújtott iratok, valamint a kitöltött kérvényben megjelölt három választott intézmény alapján írják be lehetőség szerint az elsőbe – a tanfelügyelőség honlapjain közzétett tájékoztatás szerint. A kérvényben három bölcsődét/óvodát kell megjelölni preferencia szerinti sorrendben. Ezenkívül dokumentumokat is kérnek.

„Iratkozáshoz kell a gyermek születési bizonyítványáról egy másolat, valamint a szülők személyazonossági igazolványáról. Ezenkívül specifikus dokumentumok, például a munkáltatótól egy bizonylat, hogy a szülő visszaállt a munkába” – magyarázta el a tanfelügyelő.

A minisztériumi rendeletben is kiemelik, a hosszú program csak a dolgozó szülők gyerekeinek jár, éppen ezért erről igazolást kell beadni, amennyiben ezt választják a gyermekük számára. Hogy esetleg még gyermeknevelésin lenne a szülő, az inkább a bölcsődések esetében fordulhat elő.

„Van olyan óvoda, ahol kétéves kortól is felvesznek gyerekeket, és lehetnek olyan esetek is, hogy valamilyen oknál fogva meghosszabbították háromévesre a gyereknevelési szabadságot. Ilyen lehetséges helyzetek miatt indokolt a munkahelyi igazolást kérni” – mondta el Szabó Gábor, hozzátette, kérhetnek még egyéb dokumentumokat az általános felvételi kritériumok alátámasztására.

Az oltások hiánya miatt nem utasíthatják el

Szabó Gábor azt is elmondta, további papírokra majd a tanév kezdetén lesz szükség, miután már felvették a gyermeket óvodába. „Kérni fognak a háziorvos vagy gyermekorvos által kibocsátott bizonylatot arról, hogy a gyermek egészséges. Ezt általában az első napon kérik. Ugyanakkor kér az óvoda egy epidemiológiai bizonylatot, ami arról szól, hogy a gyermek megkapta a neki járó ingyenes oltásokat” – sorolta a tanfelügyelő. Amennyiben a gyermek nem kapta meg az oltásait, nem utasíthatják el, de „nyilvántartásba veszik” Szabó Gábor szerint. Ezek a dokumentumok öt napnál régebbiek nem lehetnek a tanév megkezdésekor.

A dossziét még mindig kérik, de nem kell adni

Bár tavaly július elején életbe lépett törvény értelmében többé nem kérhetnek a közintézmények dossziét olyan ügyek intézésekor, mint például az iratkozás, azonban még vannak olyan óvodák, ahol a bejárati ajtóra kifüggesztett tájékoztatón a szükséges iratok listáján első a „dosar plic”.  

A Kolozs megyei tanfelügyelőség honlapján valóban nem szerepel ilyesmi, csak a szükséges okiratokat listázzák. Kérdésünkre, hogy értesítették-e az intézményeket, hogy nem kérhetnek dossziét, Szabó Gábor azt mondta, szóltak erről, meglepi, hogy nem jutott el az információ. „Nálunk ez elhangzott. Nem tudom, hogy miért nem kerülhetett ki a rendszerbe. Esetleg egyes óvodák nem dolgozták fel ezt az információt” – válaszolta.  Hozzátette: „nagyon remélem, hogy nem jellemző az ilyesmi a kolozsvári és Kolozs megyei óvodákra”.

Az eredeti okiratokat is vigyük magunkkal

Az említett törvény szerint a közintézmények email-ben is kötelesek lehetővé tenni az ügyintézéshez szükséges iratok benyújtását, ehhez pedig egy e-mail-címet rendelkezésre bocsátani. Erre Szabó Gábor szerint valóban van lehetőség. „Online be lehet iratkozni, el lehet küldeni beszkennelt formában a szükséges dokumentumokat” – mondta el. Azonban ez nem igazán könnyíti meg az iratkozási procedúrát, mivel mindenképp személyesen is be kell fáradni az óvodába a szülőnek vagy a gyerek felügyeletével törvényesen megbízottnak, hogy érvényesítsék a benyújtott másolatokat. Ez szerepel „validare”-ként a tájékoztatóban.

„A szülőnek fizikálisan is meg kell jelenni – egy pár percre –, amikor is beviszi az eredeti dokumentumokat, és egyeztetik őket az elküldött másolatokkal” – magyarázta el. Éppen ezért iratkozáskor mindenképp legyen a szülőnél az eredeti születési bizonyítvány és személyi igazolvány. Szabó Gábor elmagyarázta, „ilyenkor aláíratnak egy nyilatkozatot arról, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek a valóságnak”.

A jelentkezéseket május 31-ig lehet benyújtani. Amennyiben június 14-én, az első iratkozási szakasz lejártával kiderül, nem jutott be a gyermekünk a három kiválasztott közül valamelyik óvodába, bölcsődébe, újra próbálkozhatunk. A második iratkozási szakaszban nyújthatják be kéréseiket azok is, akik az első szakaszról lemaradtak. Szabó Gábor tanfelügyelő ezzel kapcsolatban elmondta, Kolozsváron nem szokott előfordulni, hogy ne jusson hely a gyerekeknek, többnyire a három bejelöltből a legelső óvodába fel is veszik őket. Túljelentkezés csak egy-két belvárosi óvodában fordul elő.

„Ha oda nem jut be, akkor a szomszédos óvodában találnak helyet neki. A második fordulóban újra el kell mennie a szülőnek iratkozni. Meg kell keresni másik óvodát. Általában tájékoztatják a szülőket, hol maradtak még helyek. Így még egy útnak ki van téve a kedves szülő” – magyarázta el. Június 17. és 21. között lesz lehetőség erre a második próbálkozásra, majd július 5-én közlik az eredményt. Ezek után következik még egy kiegészítő iratkozási szakasz augusztus 19-29. között.

Tipp: keressék az óvónőket!

Szabó Gábor a magyar óvodai csoportokért felelős tanfelügyelő azt tanácsolja, aki szeretné beíratni a gyermekét bölcsődébe, óvodába, mindenképp vegye fel a kapcsolatot a kiszemelt intézmény óvónőivel.

„Ezt nagyon ajánljuk főleg a városi környezetben levő óvodák esetében, hogy keressék az óvónénit a beiratkozást megelőzően. Ajánlott, hogy ismerjék meg az illető óvodának az óvó nénijét. A beiratkozás előtt nagyon jó, ha elbeszélgetünk, szólunk, hogy létezünk, számíthatnak ránk, be szeretnénk iratkozni. Hasznos kapcsolatba lépni azért is, hogy elkerüljük a téves tájékoztatást. Voltak esetek, amikor valakik a szülőket rosszul tájékoztatták, azt mondták, hogy nincs több hely az óvodai csoportjainkban. Nyilván nem néztek körül jól, hogy tényleg beteltek-e a helyek, és akkor felébredtünk ősszel, hogy tulajdonképpen nem teltek be. A szülők pedig panaszkodtak utólag. Ha felvesszük a kapcsolatot az óvónőkkel, az a legbiztosabb módja annak, hogy reális képet kapjunk a szabad helyekről” – tanácsolta Szabó Gábor.

Mikor lehet több csoportot indítani?

Hogy mennyire növelhető a csoportokon belül a helyek száma, vagy mikor indítható újabb csoport, ha több a jelentkező, mint a meghirdetett helyek száma, erről is érdeklődtünk. A tanfelügyelő elmondta, a tanügyi törvény értelmében a maximális létszám húsz gyermek az óvodai csoport esetében, a minimális létszám tíz, és a középértéket, a 15-öt szokták alapul venni, ha a jelentkezők két csoportba osztása a kérdés. Ezek a számok azonban – mint kiderült – csak iránymutatók.

„Speciális helyzetekben lehet bővíteni kettővel a csoportokban a helyek számát. Ezeket a pluszhelyeket természetesen a végrehajtási utasítások értelmében a tanfelügyelőségek hagyják jóvá. Egyébként ne gondoljon senki arra, hogy, ha 23 gyermek van, akkor már kettéosztják a csoportot. Ha egy településen van annyi gyermek, hogy kis-, közép- és nagycsoportban legyen tíz-tíz gyermek, akkor itt a középértéket szokták általában nézni, és 30 gyerek esetén már feltevődhet az a kérdés, hogy két csoport működjön, de egyik vegyes lesz.  Úgy gondolom, ha a létszám a középérték körül van, akkor jöhet szóba már külön csoport elindítása” – fejtette ki. A beiskolázási tervet mindenképpen lehet módosítani indokolt esetben, tette hozzá.

Hozzátette, konkrét utasítás arra vonatkozóan, hogy hány gyermek esetén kell külön csoportot indítani sem a törvényben, sem a végrehajtási utasításban nincs. „Ez függ attól is, hogy hány és mekkora olyan terem áll az óvoda rendelkezésére, ahol egy csoport a tevékenységét kifejtheti, illetve függ a pedagógusok számától” – magyarázta el.  

Sok óvónő elmegy

Pedagógusból azonban a megyében hiány kezdett lenni idén, jegyezte meg a tanfelügyelő. „Azzal a ténnyel kell szembenéznünk, hogy idén a megyében pedagógushiány lépett fel. Kolozsváron már voltak olyan csoportok, ahol – amikor tanév közepén gyereknevelési szabadságra ment az óvónő, – nem volt, akivel helyettesítsük. Mai napig is működik két ilyen napközis csoport, ahol nem sikerült még egy óvó nénit biztosítani, egyetlen óvópedagógussal maradtak, aki másfél vagy két műszakot vállal. Kolozsvár egy drága város lett, a fiatalok nehezen vetik meg a lábukat. Azt vettük észre az utóbbi két-három évben, hogy azok, akik nem kolozsváriak, a főiskola elvégzése után általában visszatérnek a szülővárosukba/falujukba, ha nem külföldre mennek. Kolozsváron kevesen maradnak” – mutatott rá a tanfelügyelő a problémákra. Versenyvizsgára sokan beiratkoztak, de nem tudni hányan maradnak itt, mondta el a Maszolnak Szabó Gábor tanfelügyelő.