Az infláció és a vásárlóerő aggasztja leginkább a romániaiakat, de miközben jelentős hányaduk takarékoskodik, a bankokban nagyon kevesen bíznak – derült ki az Ipsos kedden nyilvánosságra hozott felméréséből.

Az idén májusban, online végzett közvélemény-kutatásuk alapján Romániában tízből csak egy személy bízik a hazai bankrendszerben, mialatt a megkérdezettek 23 százaléka becsapva érzi magát a pénzintézetek által – olvasható az Ipsos közleményében.

Az alapján a románok ódzkodnak attól, hogy hitelt igényeljenek, szükség esetén szívesebben fordulnak rokonokhoz, a megkérdezettek 11 százaléka pedig lemondta vagy le akarja mondani a hitelkártyáját.

A válaszadók 44 százaléka kölcsönösen előnyös kapcsolatot tartana fontosnak a bankokkal, jelenleg ugyanis a válaszadók 44 százaléka úgy érzi, hogy a pénzintézeteket csakis a saját hasznuk érdekli, 32 százalékuk szerint pedig a hitelek törlesztőrészletének kiszámítási módja a bankoknak kedvez.

Elenyésző, a válaszadók mindössze kilenc százaléka érzi egyenlő partnernek magát a banki ügyéntézés során, és ugyan ennyien tekintenek a bankokra ugyanúgy, mint bármely más gazdasági vállalkozásra.

„A válaszok alapján nagyon egyértelművé vált, hogy a románok átláthatóságot és tanácsadást várnak el a pénzintézetektől. Szeretnék, ha magyarázatokat és lehetőségeket kapnának, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak” – állapította meg Amelia Podariu, az Ipsos egyik romániai igazgatója.

Az Ipsos-kutatásból az is kiderült, hogy a románok 45 százaléka takarékoskodni próbál. Ez fokozottan igaz az 50-65 évesekre, a nyugdíjasokra és a szülőkre. Ők azok, akik az infláció hatására lefaragtak a kiadásaikból, és több termék megvásárlásáról is lemondtak. A megkérdezettek 36 százaléka állította csak azt, hogy fizetése kitart egy hónapig, a többség – elsősorban az egyedülálló, alacsony jövedelemmel rendelkező személyek – nem boldogul a havi béréből, és gyakorta kell kölcsönt kérnie barátoktól, családtagoktól.

Kiemelendő viszont az is, hogy a 30-39 év közötti, felsővégzettséggel rendelkező válaszadók fontosnak tartják a megtakarításokat és befektetéseket, összesen 29 százalék válaszolta azt, hogy próbál havonta félretenni.

Mindez szoros összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 47 százalékát jelenleg az infláció és a vásárlóerő alakulása aggasztja leginkább. Ezt követően a rangsorban az egészségügyi rendszer, az oktatási hálózat, a bérezés, a korrupció és a pénzügyi vagy politikai botrányok, az adók és illetékek, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a környezet és a klímaváltozás szerepel kiemelt aggodalomként. A háború a megkérdezettek 29 százalékát aggasztja, a munkanélküliséget és a nyugdíjakat pedig csak 21 százalékuk választotta. A hitelfelvétel kapcsán mindössze 5 százalékuk aggódik, ugyanakkor elenyésző azon válaszadók száma is, akiket ebben az időszakban a bevándorlás, a szociális programok fenntartása vagy a szélsőségesség foglalkoztatná leginkább.