A Központi Fejlesztési Régió tanácsa (CDR Centru) Homoródfürdőn a Lobogó Komplexum Konferenciatermében ülésezett hétfőn. Az idei év utolsó ülésének legfontosabb témái a megnyert EU-s források befektetése, illetve a következő finanszírozási időszak kiírásai, a valós igényekhez igazítva.

A megbeszélések középpontjában a 2014-2020 közötti időszak Regionális Operatív Program által finanszírozott projektek zárótevékenysége állt, különös tekintettel a program által kiosztott vissza nem térítendő európai források teljes körű felhasználására, valamint az egyéb, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR) által átvett programok finanszírozásának bemutatására. 

Az ülés előtt a sajtót is tájékoztatták a részletekről. Az eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Biró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamint Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.

„A 2021-2027-es időszakban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását Romániában. A szakminisztériumok között is voltak nézeteltérések, és emellett jött a világjárvány, az orosz-ukrán háború, az árnövekedések stb., ezek mind negatívan befolyásolták a projekteket” – nyilatkozta a mai találkozó kapcsán Borboly Csaba. Hangsúlyozta, hogy a központi fejlesztési régió csapatával tudnak haladni, és igyekeznek megtalálni a megoldásokat arra, hogy ne kerüljék el Hargita megyét a megnyert EU-s pénzek. „A tanulságokat le kell vonni, azon kell dolgozni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő finanszírozási időszakra. Jelenleg versenyt futunk az idővel, mert a programoknak megvan a határidejük, és meg kell találni a legjobb megoldásokat, hogy ne vesszen el egyetlen eurócent sem, hiszen Hargita Megye Tanácsának is egy több mint 40 millió eurós portfóliója van” – mondta a tanácselnök.

Bíró Barna Botond emlékeztett, hogy a kormány letiltotta, hogy az idei év utolsó két hónapjában újabb szerződéseket kössenek. Ez megnehezíti a munkájukat, mert vannak olyan pályázataik, amelyek már átmentek bizonyos kiértékelésen, és most kerültek abba a szakaszba, amikor a műszaki terveket le kellene tenni. „Ezeket pedig úgy tudjuk letenni, ha az elkészítésüket kiszerződtettjük. Azt gondolom, mindannyian a kiszámíthatóságot szeretjük. Az elmúlt három évben Hargita Megye Tanácsának egyéves költségvetését sikerült behozzuk külső forrásból, ennek lényeges része EU-s pénz. A központi régióval jó az együttműködésünk, a pályázataikból építjük meg például a székelykeresztúri, a balánbányai inkubátorházat, amelyek az induló vállalkozásoknak nyújtanak majd segítséget” – ecsetelte a Hargita megyei tanács alelnöke. Ahogyan Borboly, úgy ő is felidézte, hogy az elmúlt két év krízishelyzetei miatti gazdasági válság miatt veszélybe kerültek a projektek. „Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk ezeket a projekteket átmenteni a következő költségvetési időszakra, talán úgy, hogy a megye még nyer is ebből a helyzetből. Ugyanis a korábbi letett pályázatok 50 százalékos finanszírozásban részesültek, de mivel az árak megemelkedtek az utóbbi időszakban, ez más csak 20-25 százalékos finanszírozást jelent az Európai Unió részéről. Ezért megpróbáljuk újra letenni a jövő év elején, hogy a 20-25 százalékból ismét 50 százalék legyen, és a realitáshoz igazítsuk a finanszírozást” – részletezte Bíró Barna.

Simion Crețu méltatta a Hargita megyei munkát. Mint mondta, 2023 végén lejár az előző, 2014-2020-as finanszírozási ciklus, ami azt jelenti, hogy év végéig minél több folyamatban lévő beruházást le kellene zárni, amelyeket nem lehet, azokat újra kell ütemezni. Ugyanakkor szerinte, Hargita megye egy ideje már elkezdett foglalkozni a megye fejlesztési folyamatával, egy jövőkép alapján, szervezetten, sok tervezési és programozási dokumentum elkészítésével.