Klaus Iohannis egyre inkább egy ballaszt lehet a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), ugyanakkor ő az egyik fő támogatója a jelenlegi kormánykoalíció folyatásának. A politikai elemzők szerint borulhat a jövő évi választási menetrend, ha valamilyen uniós pozíciót ajánlanak fel Iohannisnak az európai parlamenti megmérettetés után.           

Egyelőre nem világos a politikai elemzők szerint, hogy a népszerűtlenné vált Klaus Iohannis államfő a Szociáldemokrata Párt célpontjává válik-e a 2024-es választási évben. Adrian Zăbavă politológus úgy látja, az államfő lakossági megítélése rosszabb a PNL-énél, így nem jelent előny a PNL-nek. „Egy választási évben ez az alacsony bizalom az ellenfeleknek előnyös és árt azoknak, akik Iohannishoz kapcsolódnak” - fogalmazott az elemző a Fanatik portálnak.

Cătălin Avramescu politológus szerint Klaus Iohannis azok közé tartozik a liberálisok táborában, akik még a választások előtt szövetséget kötnének a szociáldemokratákkal, bár ez a lehetőség egyre valószínűtlenebb. „Kialakítottak egy többséget a választások eredményektől függetlenül, s az államfő azt akarja, hogy ez a többség változatlan maradjon az új választások után is” - mondta a Bukaresti Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora. 

A politikai elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy Iohannis a jelek szerint európai karrierre vágyik. Adrian Zăbavă szerint abban az esetben, ha nem sikerül az államfőnek a brüsszeli szerepvállalás, akkor államfői mandátuma után jóval jelentéktelenebbé válik, s vélhetően egy ballaszt lesz azok számára, akikkel szövetkezik. Ha viszont elnyeri valamelyik uniós pozíciót, akkor a romániai választások menetrendjét is felborítaná - tette hozzá az elemző. „Ha Iohannis eléri a célját, és megnyeri az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztját vagy valami ehhez hasonlót, az európai parlamenti választások után történne a változás, így előrehozott elnökválasztáshoz vezetne” - hangsúlyozta Zăbavă, aki emlékeztetett rá: az alkotmány értelmében, ha az államfői tisztség betöltetlen marad, az elnökválasztást kilencven napon belül meg kell tartani. Mint mondta, az európai parlamenti választások június elején zajlanak, az EU vezetőségéról szóló tárgyalások pedig nem tarthatnának tovább egy hónapnál, így  októberben vagy novemberben kellene megtartani a romániai elnökválasztást, nem pedig decemberben.