banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Hiába az eltérő román tétel, gyengébben teljesítettek a magyar diákok a képességvizsgán, mint tavaly

Összesítve a magyar tanulók jobban teljesítettek az idei képességvizsgán – körükben 77,09 százalékos az átmenési arány, míg országos szinten 76,8 százaléka a diákoknak írt átmenő jegyet –, de a román nyelv és irodalomból elért eredmények további aggodalmakra adnak okot: a vizsgázó nyolcadikosok szinte fele, 45 százaléka megbukott a megmérettetésen. Ez a tavalyinál is rosszabb arány, holott idén a román nyelv hatékonyabb elsajátítását remélték az alternatív tantervtől és a magyar diákok számára kidolgozott differenciált tételtől.

A magyar diákok teljesítményéről a tanügyminisztérium kissebbségi oktatásért felelős államtitkeri kabinetje közölt adatokat.

Mint ismert, idén képességvizsgázott az a generáció, amelyik alternatív tanterv és új tankönyvek szerint tanulta a román nyelvet, nem anyanyelvként, hanem úgynevezett környezeti nyelvként. A tanterv hatékonysága már a próba-képességvizsga során felmerült, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kongatta meg a vészharangot, hogy főként a nyelvi szempontból izolált környezetben, tömbmegyékben vagy a többségében magyar lakosságú vidékeken működő tanintézményekben 40 százaléknál is alacsonyabb átmenési arányt regisztráltak román nyelv és irodalomból. A Maszol által megszólaltatott szakértők, érintettek a próbavizsga-eredmények kapcsán egyebek mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a tankönyvek folyamatosan késve érkeztek ezekhez a diákokhoz, hogy sokáig nem volt világos, hogy az új típusú vizsgatételekben pontosan melyek lesznek az elvárások, arra is volt példa, hogy a pedagógusok nem alkalmazták az új tantervet, mert megszokták a régit, egyszerűbb volt ahhoz nyúlni, valamint elmaradt a pedagógusok továbbképzése is, megfelelő felkészítése az új tanterv szerinti oktatásra. A témában írt cikkeinket itt, itt és itt tudja visszaolvasni.

Ismertették: országos szinten a 131 179 beiratkozó 93,9 százaléka, azaz 123 122 diák vett részt a vizsgán, a 7168 magyar jelentkező közül pedig 6694 gyereknek számoltak médiát, ami 93,38 százalékot tesz ki. A legtöbb magyar diák Hargita megyében iratkozott be, számuk 2254, a legkevesebb magyar vizsgázó, szám szerint 3, pedig Bukarestben volt.

Évek után először nem maradtunk le az országos átlaghoz képest

A nyolcadikos vizsgázók 76,8 százaléka ért el 5-ös vagy 5-ös feletti átlagot, a magyar nyelven tanuló nyolcadikosoknak pedig 77,09 százaléka. 2018-ban 6,17 százalékos, 2019-ben 2,39 százalékos, 2020-ban 2,43 százalékos lemaradásunk volt az országos átlaghoz képest, idén 0,29 százalékkal jobbak az eredményeink az országos átlagnál.

Magyar nyelv és irodalomból 95,83 százalékos az ötös feletti jegyet elérő diákok aránya, ez 3,44 százalékkal jobb, mint a tavalyi 92,39 százalékos arány.   Országszinten román nyelv és irodalomból a diákok 83,9 százaléka írta meg az ötöst, ez a magyar diákok 55,85 százalékának sikerült. Ez a tavalyi 61,1 százalékhoz képest 5,25 százalékkal kevesebbet jelent.

Matematikából országos szinten 67,4 százalék érte el az ötöst, a magyar diákok közül 66,96 százalék. A tavalyi 68,44 százalékhoz mérve ez 1,48 százalékos visszaesést jelent. 

Bár színtízes magyar nyolcadikos diák nincs (ez országszerte 120 diáknak sikerült), román nyelv és irodalomból 4 (az országos 467-ből), matematikából 30 (az országos 1439-ből), magyar nyelv és irodalomból pedig 92 diák érdemelt ki 10-es osztályzatot.

Az adatok az óvások előtti eredményeket tükrözik.

(Címlapi illusztráció forrása: Agerpres)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?