Valóban nem az elvárásoknak megfelelően alakultak a nyolcadikosok próbavizsgájának eredményei, de ennek vannak objektív okai, ráadásul mindig volt különbség a többségében magyarok lakta térségekben élő diákok és a kisebbségi környezetben, valamint a szórványban élő tanulók román nyelvtudása között, jelentette ki a Maszolnak Szabó Ödön parlamenti képviselő. Az RMDSZ oktatásügyi szakpolitikusát a romániai magyar pedagógusszövetség által megfogalmazott állásfoglalás kapcsán kérdeztük.

Mint ismert, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) nemrég a nyolcadikosok próbavizsga-eredményei miatt kongatta meg a vészharangot: főként a nyelvi szempontból izolált környezetben, tömbmegyékben vagy a többségében magyar lakosságú vidékeken működő tanintézményekben 40 százaléknál is alacsonyabb átmenési arányt regisztráltak. Ez a vizsga volt az első alkalom, amikor mérhetővé vált, hogy az alternatív tanterv, amelynek alapelve, hogy a diákok nem anyanyelvként sajátítják el az állam nyelvét, és az új tankönyvek meghozták-e az elvárt eredményt, segítette-e a román nyelv elsajátítását a magyar gimnazisták körében, és ez a tudás tükröződik-e a próba-képességvizsgán nyújtott teljesítményben.

Kapcsolódó

Románoktatás: nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az alternatív tanterv?

Először mérték fel az alternatív tanterv hatékonyságát a gimnáziumban, és az eredmények aggodalomra adnak okot.

románoktatás RMPSZ kisebbségi oktatás oktatási államtitkár tankönyvkiadás

„Szó szerint kísérleti generáció”

Szabó Ödön kéviselő szerint valóban nem az elvárásoknak megfelelően alakult a magyar nyolcadikosok teljesítménye, de ettől az adattól nem kell megijedni, azon kell dolgozni, hogy ezek jobbá váljanak. Meggyőződése, lényeges szempont, hogy a tömbmegyékben élő gyermekek amellett, hogy környezetükben nem hallják és használják a román nyelvet, esetükben a szülők által nyújtott segítség is nehezebben működik az állam nyelvének elsajátításában, ugyanis sok esetben maguk a szülők sem beszélnek olyan szinten, mint a szórványban vagy a kisebbségben élők. Ugyanakkor a járvány miatt elrendelt online oktatás hatásait egyelőre nem lehet felmérni, de lassan egy éve, hogy sokan otthonról tanulnak, és ezt is figyelembe kell venni, amikor a vizsgaeredményeket elemezzük, érvelt Szabó Ödön.

Úgy fogalmazott, a képességvizsga előtt álló generáció „szó szerint kísérleti generáció” volt, tankönyveik nem készültek el időben, volt, hogy a tanév végéhez közeledve kapták kézhez azokat. Az akut tankönyvhiány mellett Szabó Ödön egyetértett az RMPSZ azon felvetésével is, hogy a romántanárokat nem készítették fel megfelelően az új tanterv szerinti oktatásra, képzésükre nem volt kellő figyelem fordítva. A román nyelv oktatását és elsajátítását segítendő intézkedések között például jónak látná, hogy a tankönyvek mellett alternatív, újfajta eszközöket építsenek be az órákba, felkészítőkbe, akár olyanokat, amelyekhez idegennyelv tanulása esetén maguk a diákok is hozzáférhetnek az interneten – legyen szó hang- vagy képanyagokról, kreatív feladatokról.

Többen kellene tankönyveket írjanak

Felvetésünkre, hogy az évek folyamán miért nem történt meg még a próba-képességvizsga előtt annak monitorizálása, hogy az új tanterv és a tankönyvek megfelelnek-e a kitűzött célnak, ezek valóban segítik-e a magyar diákokat, hogy megtanuljanak románul, a politikus egyebek mellett úgy vélekedett, az 5–8. osztályosok számára ezek a tankönyvek csak az első kiadások, nem volt még lehetőség arra, hogy újraírják azokat, ami alkalmat ad egyfajta visszacsatolásra, javítások elvégzésére ott, ahol erre szükség van.

Szabó Ödön szerint probléma az is, hogy „nem tolongtak a tankönyvírók csapatába a tanárok”, nem több tucat tankönyv közül kellett kiválasztani azt a néhányat, ami a diákok asztalára került. „Itt van feladat – le kell ülni tankönyvet írni, és én azt gondolom, hogy a szakmának is az tenne jót, ha valós versenyben minél több tankönyv készülne. Kevesen jelentkeznek tankönyvírásra, noha nagyon jó szakértőink vannak, akik hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy bővüljön a paletta” – fogalmazott az RMDSZ-es képviselő.

A politikus szerint a pedagógusokkal való egyeztetésekből „sosem elég”, Bihar megyében a magyar tagozaton tanító romántanárokkal voltak egyeztetések többször is az évek folyamán, de azt nem tudja, hogy más megyében, intézményszerűen szerveztek-e ilyen találkozókat. Felhívta a figyelmet, a módszertani megbeszélések ilyen egyeztetésekre jó lehetőséget adtak volna, de a két székelyföldi megyén kívül a romántanárokat „egy kalap alá szervezik”: meggyőződése, hogy a román nyelv oktatásáért felelős szaktanfelügyelők a kisebbségi osztályokban tanító romántanárokat külön kellene hogy kezeljék, velük külön módszertani üléseket kellene tartani, amelyeken a kisebbségi osztályokban történő románoktatás lehetne az első számú prioritás.

Így adna lendületet a tankönyvírásnak az RMDSZ

Mint azt Kallós Zoltán, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára a Maszolnak korábban elmondta: számításai szerint legkésőbb július végéig véglegesül az alternatív tanterv folytatása a 9. osztály számára, így a tankönyvek idén is késni fognak, Kallós szerint leghamarabb jövő márciusban kapják meg azokat a diákok, addig pedig ajánlott, tankönyvpótló segédanyagokat lehet majd igénybe venni. „Nagyon remélem, hogy felgyorsulnak a folyamatok, de igazán biztatót erről, ismerve a tapasztalatokat, az ember nem mer mondani” – mondta Szabó Ödön a tanterv és tankönyvek kidolgozásának késlekedéséről, aki szerint nemcsak a román nyelv és irodalom tantárggyal van gond, hanem a többinél is késlekedés van.

Hozzátette, kiszámíthatóságot hozna a rendszerbe az RMDSZ azon javaslata, miszerint ugyanaz a tankönyvíró csapat készítené el a teljes ciklus számára a tankönyveket, amely a politikus szerint nagyobb lendületet adna a tankönyvírásnak is, többen vállalnák a feladatot, ha tudják, hogy multianuális szerződésük van. Ezt a felvetést azonban egyelőre nem fogadták el a tanügyminisztériumban. Szabó Ödön kiemelte: először van a kormányprogramban egy „egységes, nagyon világos kép” a kisebbségi román oktatásra vonatkozóan, és ismeretei szerint a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárságán, valamint az európai alapok minisztériumában dolgoznak azoknak a forrásoknak az előteremtésén, amelyek a pedagógusok továbbképzéséhez biztosítanák a pénzügyi hátteret.