banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Asztalos Csaba: a román állam úgy viselkedik, mintha a kisebbségi oktatás nem hozzá tartozna

Sérti a kisebbségekhez tartozó diákok oktatáshoz való alkotmányos jogát az, ahogyan a román állam hivatalos nyelvét tanítják a közoktatásban – véli az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba a Kisebbségi Monitor 2020 kapcsán.

Harminc év oktatási csődje köszön vissza a Kisebbségi Monitor 2020 című felmérésben, amelynek egyik fő következtetése cáfolja a közkeletű vélekedést, miszerint az erdélyi magyarok nem is akarnak megtanulni románul – értékelte a Maszolnak nyilatkozva Asztalos Csaba. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke felidézte: a rendszerváltás előtt a vegyes iskolákat asszimilációs eszköznek tekintettük, ezért 1990 után újra akartuk teremteni a magyar iskolákat.

Az önállósodási folyamatnak azonban volt egy negatív hozadéka is: összezsugorodott az a tér, ahol a román és a magyar gyerekek együtt szocializálódtak, és ezáltal a magyar gyerekek gyakorolhatták a román nyelvet, illetve előfordult, hogy egyik-másik román is megtanult magyarul. Ez az egyik oka annak Asztalos szerint, hogy a felmérésben megkérdezett szülők nagy része (57%) pozitívan látja a vegyes iskolákat.

„A másik dolog az, hogy akarva-akaratlanul csökkent az oktatás minősége ebben a folyamatban. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek jó magyar nyelvű középiskolák Erdélyben, de ezeknek a száma nagyon alacsony. A top 100-ba – amely az érettségi és a nyolcadikos felmérés eredményei alapján készül – tavaly sem került be egyetlen egy magyar tanintézmény sem – mutatott rá az államtitkár.

Asztalos egyúttal cáfolta azt a véleményt, amely a gyorsjelentés bemutatásakor megfogalmazódott, miszerint a magyar diákok jegyeit kizárólag a román nyelv rontja el. „Több olyan kutatás is készült, amely szerint nem csak román nyelvből teljesítünk gyengébben a román osztályoknál, hanem  például matematikából vagy fizikából is” – mutatott rá. Arra a kérdésre, hogy ez nem függ-e össze mégis a román nyelvtanulással, illetve az arra fordított plusz erőfeszítéssel, az államtitkár felidézte, hogy ötéves korában találkozott először a román nyelvvel, tehát személyes tapasztalokkal is rendelkezik a román nyelvtanulás nehézségeit illetően.

„A kérdésre a válaszom igen, valóban a magyar gyerekek számára stresszfaktor a román nyelv, sőt veszélyként jelenik meg, addig elmenően, hogy ellőhetik az életüket és a karrierjüket, mert nem sikerül a felvételijük vagy az érettségijük a román nyelv miatt” – fejtegette. Ebből következően a román nyelv tanítása sérti a magyar gyerekek oktatáshoz való jogát, mert „bármennyire paradoxnak tűnhet egyesek számára, a magyar gyerekeknek joguk van megtanulni az állam hivatalos nyelvét, és ezért az állam a felelős” – tette hozzá a CNCD elnöke, aki szerint „30 év oktatási csődje köszön vissza ebben a felmérésben, ahogy a statisztikákban  is”.

A szakember kitért az említett kudarc káros következményeire is. A legfontosabbak: az elszigetelődés és a munkavállalási nehézségek. Utalt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem vonatkozó kutatására, amely kimutatta, hogy a magyar alkalmazottak bére 20-25 százalékkal alacsonyabb lehet a többségi dolgozókénál a nyelvi hátrányok miatt. Mellesleg a románul nem vagy rosszul beszélő magyar munkahelyet is magyar környezetben keres, ami korlátozza a lehetőségeit – mutatott rá.

Kettős paradigmaváltásra van szükség

 A CNCD elnöke szerint a helyzet akkor javulhat, ha végbemegy egy kettős paradigmaváltás: egyrészt a románok nem tekintik a többséggel szembeni lojalitástesztnek a magyarok román nyelvtudását, másrészt a magyarok jogként tekintenek a román nyelvtanulásra. „Az elmúlt években többször elmondtam, hogy nem kötelezettségként, hanem jogként fogom fel a román nyelv iskolai oktatását. A román államnak kutyakötelessége alkalmazni a már hatályban lévő törvényeket, illetve meghozni más döntéseket, amelyek együttesen elvezetnek oda, hogy a román nyelvet megfelelő módon tanítják a magyar gyerekeknek” – hangsúlyozta Asztalos Csaba.

A CNCD egy korábbi határozatában elmarasztalta az oktatási minisztériumot, amiért elmulasztotta kidolgozni a törvény által előírt intézkedéseket a román nyelv kisebbségi diákoknak való hatékonyabb oktatása érdekében, illetve nem kezdeményezett egyetlen olyan közpolitikát sem, amely javította volna a román nyelv oktatását a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok számára. Az államtitkár egyértelmű nemmel válaszolt a kérdésre, hogy a 2019 októbere óta történtek alapján a minisztérium elkerülné-e a szankciót, ha az ügy ismét a CNCD napirendjére kerülne.

„Persze, időre van szükség, hogy ezen a területen a változtatásokat eszközöljünk, de erre vissza szeretnénk térni a parlamenti választások után, miután megalakul az új törvényhozás és kormány. Mindenekelőtt a már hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni, de látni szeretnénk azt is, hogy milyen egyéb döntésekre van szükség” – mondta Asztalos.

Példaként említette a román-magyar diákcserék és nyelvi táborok finaszírozását, a megfelelő könyvtári infrastruktúra kialakítását, illetve a román nyelvtanári képzésen részt vevő hallgatók kisegítő pedagógusként történő alkalmazását magyar többségi közösségekben. „Tehát vannak megoldások, de paradigmaváltásra van szükség, és arra, hogy a kormány és a tanügyminisztérium úgy viselkedjen, minthogyha hozzá tartozna ez a terület, mintha a kisebbségi oktatás is a román oktatás része volna” – emelte ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke.

Kapcsolódók

Kimaradt?