Először mérték fel az alternatív tanterv hatékonyságát a gimnáziumban, és az eredmények aggodalomra adnak okot: főként a nyelvi szempontból izolált környezetben, tömbmegyékben vagy a többségében magyar lakosságú vidékeken működő tanintézményekben regisztráltak 40 százaléknál is alacsonyabb átmenési arányt a nyolcadikosok próba-képességvizsgáján. Mivel magyarázható a gyenge teljesítmény? Mi csúszott el az elmúlt években, és érdemes-e hosszú távú következtetéseket levonni? Min lehet még javítani a 24. órában? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a pedagógusszövetség egyik regionális alalenökével és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárral.

Az esélyegyenlőséghez való jogukban érintette diszkrimináció a magyar osztályokban a román nyelvet speciális tanterv szerint oktató pedagógusokat és a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákokat – kongatta meg a vészharangot a napokban vitaindító állásfoglalásában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) a nyolcadikosok próbavizsga-eredményei láttán. Ez a vizsga volt az első alkalom, amikor mérhetővé vált, hogy az alternatív tanterv, amelynek alapelve, hogy a diákok nem anyanyelvként sajátítják el az állam nyelvét, és a kidolgozott tankönyvek meghozták-e az elvárt eredményt az 5–8. osztályban, segítette-e a román nyelv elsajátítását a magyar gyerekek körében, és ez a tudás tükröződik-e a próba-képességvizsgán nyújtott teljesítményben.

Kapcsolódó

Magyar diákok románoktatása: aggasztóak a próbavizsga eredményei az RMPSZ szerint

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak tartja a magyar nyolcadikos diákok román nyelv és irodalom tantárgyból elért próbavizsga eredményeit.

próbaérettségi

Mi csúszott el?

Elsősorban azokban a térségekben van gond a román nyelv és irodalom próba-kisérettségin elért eredményekkel, ahol valaki úgy élheti le a mindennapjait, hogy egyáltalán nem tud románul, de emiatt nem ütközik semmilyen nehézségbe – bárhová megy, elég a magyar nyelvet használnia. A pedagógusszövetség állásfoglalása szerint a gyenge eredményeket részben az okozta, hogy az új tananyag bevezetésekor elmaradtak a román nyelv oktatási szemléletváltását célzó további, kiegészítő intézkedések: tankönyv- és segédanyaghiányt tapasztaltak, késlekedett a mérési-értékelési követelményeknek, standardoknak a kidolgozása, és elmaradt az új szemléletű oktatást alkalmazó pedagógusok célzott, átfogó továbbképzése.

„Arról a generációról beszélünk, amelyik minden esztendőben, mivel új tantervet dolgoztak ki minden egyes tantárgy esetében, megkésve kapott tankönyveket – ez a késés bizonyos tanévek esetében akár féléves is volt az iskolakezdéshez viszonyítva. Például Temes megyében nekem a romántanárok többször is jelezték, hogy a magyar tanulók számára kidolgozott tankönyv sok esetben nem egyszerűbb, mint a román tagozaton tanuló gyerekek tankönyve, és ennek következtében több RMPSZ-elnökségi gyűlésen, ahol jelen volt a kisebbségi államtitkár vagy az RMDSZ-nek a képviselői, jeleztük, hogy ezeket a tankönyveket át kellene nézni, át kellene világítani, be kellene kérni a romántanároknak a véleményét arról, hogy valóban könnyebb ezekből a tankönyvekből a román nyelvet tanítani vagy pedig dolgozni kell még ezeken. Sajnos az idő eltelt, a tankönyvek átvilágítása nem történt meg. Most, hogy bekövetkezett az első vizsga, ez újból terítékre került, újból vita tárgyát képezte az RMPSZ keretében, és ezért voltunk kiváncsiak arra, hogy mik is az idei eredmények” – ismertette Halász Ferenc, az RMPSZ Partiumért és Bánságért felelős alelnöke, Temes megye helyettes főtanfelügyelője.

Nagy körültekintéssel érdemes kezelni az eredményeket

Hosszú távú következtetéseket egyetlen próbavizsga eredményéből nem észszerű levonni, de jelzésértékű, hogy az előző évekhez viszonyítva látványos javulás nincs a jegyekben, hívta fel a figyelmet az alelnök. Halász Ferenc szerint az is fontos tényező a próbavizsga-eredmények értelmezésekor, hogy jellemzően más a tanulók motivációja a szimulációkon, a diákok jobban odafigyelnek a nyújtott teljesítményre akkor, amikor „élesben megy” a vizsga.

Másrészt az idei eredmények korábbi évekével történő összehasonlítását az is nehezíti, hogy a járványhelyzet miatt tavaly például nem tartottak próbavizsgákat, így több évvel ezelőtti eredményekkel kellett összevetni az ideieket. „Következtetéseket akkor lehetne levonni, ha az elkövetkező két-három évet is megnézzük, hogy ott milyen jegyek születnek, de látványos javulás a jegyekben és a gyerekek felkészültségében pillanatnyilag nem mutatkozik” – vélekedett az alelnök. Ugyanakkor nagy körültekintéssel érdemes kezelni az eredményeket a járvány miatt bevezetett online oktatás miatt is, amely bizonyos mértékben biztosan rontott a felkészültségen.

Miért maradt el a monitorizálás?

Kérdés, hogy a kisebbségi diákok számára kidolgozott tananyag, oktatási módszer hatékonyságának a felmérése, monitorizálása miért nem történt meg eddig az évek folyamán, miért a próba-kisérettségi alkalmával nyílt erre először lehetőség.

Halász Ferenc RMPSZ-alelnök szerint a pedagógusszövetség nem egyszer jelezte ennek szükségességét, de nem történt előrelépés. Úgy látja azonban, a tantervek kidolgozása és a tankönyvírás terén „nagyon intenzív munka” folyt az elmúlt években, nagy mennyiségben jelentek meg magyar nyelven íródott magyar tankönyvek, de a románoktatás hatékonyságának a felmérése háttérbe szorult. Temes megye főtanfelügyelő-helyettese szerint a magyar tagozatos románoktatásért felelős tanfelügyelők feladata kellene hogy legyen az elkövetkezőkben a román nyelv tanításának a monitorizálása, „hogy utána véleményeket lehessen összegyűjteni, és nézzük meg, melyek azok a kényes problémák, amelyekre megoldást kell keresni”.

Meggyőződése, hogy ha a következő egy-két évben nagyobb lesz az odafigyelés, átnézik a tankönyveket, megtörténik a pedagógusok továbbképzése, akkor az elkövetkező képességvizsgákon mérhető lesz az előrelépés.

Kallós Zoltán, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság vezetője szerint voltak esetek, amikor a pedagógusok nem alkalmazták az új tantervet, mert megszokták a régit, egyszerűbb volt ahhoz nyúlni, csak a mindenkori államtitkári kabinetnek nem volt lehetősége ezt ellenőrizni. A román szakos tanárokat irányító tanfelügyelőknek kellett volna hogy feladata legyen a speciális tanterv eredményességének az ellenőrzése, „de a tanfelügyelő sem mehet be minden órára megnézni, hogy a pedagógus hogyan tanít”. Ugyanakkor jelzések szerint a próbavizsga-tételek „nem feltétlenül azt mérték le, amire készítették a tanulókat négy éven keresztül”, tette hozzá a nemrég kinevezett államtitkár, aki figyelmeztette a tételeket kidolgozó szakembereket, hogy a négy év alatti követelményeket össze kell egyeztetni a vizsgakövetelményekkel.

Min lehet javítani?

Temes megye helyettes főtanfelügyelője úgy tapasztalja, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság részéről nyitottság mutatkozik a jelzett probléma követésére, javító intézkedések meghozatalára. Ismeretei szerint minisztériumi szinten kérdőívet intéztek a pedagógusokhoz a vizsgatételekre vonatkozóan (nemcsak a román nyelv és irodalom, hanem minden vizsgatantárgy esetében), és pár hónapon belül le lehet vonni a következtetéseket, hogy csak a románnal van-e gond vagy más tantárgyakra is oda kell figyelni.

Az RMPSZ mindenesetre úgy gondolta, újból meg kell kongatnia a vészharangot, hogy „legalább a 24. órában történjen meg a tankönyvek felülvizsgálása”, valamint azért is, hogy megvizsgálják, a tételek összeállításával vannak-e esetleg problémák, mert az RMPSZ regionális alelnöke szerint van olyan romántanár, aki a kisebbségi diákok számára kidolgozott román tételt bizonyos szempontból nehezebbnek találta a román diákokénál.

A pedagógusszövetség javasolja egy országos, kormányzati vagy európai alapokból finanszírozott komplex, nyelvoktatás szemléletű továbbképzési program kidolgozását, amely biztosíthatja a kisebbségi románnyelvoktatásban érintett összes pedagógus felkészítését, illetve egy állandó szakértői munkacsoport felállítását, amely a román nyelv tanulását támogató tananyagok és követelmények oktatási szintek közötti összehangolását biztosíthatja. Halaszthatatlan intézkedésnek tartják még az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ kisebbségi kirendeltségének mielőbbi létrehozását és működtetését. Fontosnak tartják azt is, hogy a tanév fennmaradó időszakában az érvényben levő tételminták követelményeire helyezve a hangsúlyt biztosítsák a pedagógusok tanítványaiknak minél megfelelőbb felkészítését a közelgő vizsgára.

„Régi kérése az RMPSZ-nek és általában a magyar érdekvédelemnek, hogy az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központnak legyen egy kisebbségi kirendeltsége, amely egyrészt foglalkozna a fordítások minőségével, hiszen elég sokszor előfordul az, hogy hibásan fordítanak tételeket román nyelvből nyolcadikos vizsgára és érettségire, és külön foglalkozna azokkal a román tételekkel, amelyeket a kisebbségi iskoláknak készítenek, illetve természetesen a magyar tételekkel” – fogalmazott Halász Ferenc, hozzátéve: az alternatív tantervet, tankönyveket össze kell kapcsolni a román nyelvet oktató pedagógusok ilyen irányú továbbképzésével, mert módszertanilag is másképp kell viszonyulni az új tantervhez és tankönyvhöz, mint a korábbihoz.

Kallós Zoltán, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár szerint közép- és hosszú távon kell gondolkozni, terveznek továbbképzést arról, hogy hogyan kell hatékonyan alkalmazni a speciális tantervet, például az RMPSZ által szervezett Bolyai Nyári Akadémia keretében is tartanak a pedagógusoknak foglalkozást a témában. „Én az első pillanattól kezdve elmondtam, hogy azt tartom a legfontosabb feladatomnak, államtitkári mandátumom legnagyobb kihívásának, hogy a román nyelv elsajátítását a magyar gyerekek körében javítsuk. Ezen dolgozunk minden  nap, csak az oktatásban a minimális kifutási ideje egy intézkedésnek sajnos 6-8 év” – jelentette ki az államtitkár a Maszolnak.

Még nincs folytatása a tantervnek, a tankönyvek késnek

Rossz hír, erre a pedagógusszövetség állásfoglalása is rámutat, hogy az alternatív tantervnek nincs folytatása líceumi szinten, ami azt is jelenti, hogy ősszel tankönyvek nélkül indul a kilencedikesek számára a tanítás. A kisebbségi oktatásért felelős államtitkár ez irányú kérdésünkre úgy nyilatkozott, ő maga sem érti, miért kellett eddig várni a 9. osztályos tanterv elkészítésével, de most már arra kel fókuszálniuk, hogy ez meglegyen.

Kallós Zoltán arról tájékoztatott, a napokban összeáll a bizottság, amely a tanterveket összeállítja, és az a cél, hogy olyan személyek vegyenek részt ebben a munkában, akik az elmúlt négy évben speciális tanterv szerint tanították a román nyelv és irodalmat. Számításai szerint legkésőbb július végéig a tantervnek véglegesülnie kell, és azt tervezi, hogy a következő év elejéig fokozatosan elkészül mindegyik tanterv a 12. osztályig. Új tankönyvek azonban a soklépcsős procedúra miatt leghamarabb jövő márciusban lesznek, addig pedig ajánlott, tankönyvpótló segédanyagokat lehet majd igénybe venni, részletezte az államtitkár.