Segíti a magyar anyanyelvű gyerekeket a román nyelv elsajátításában az alternatív tanterv, de kihívások így is akadnak, legyen szó a pedagógusok új tantervhez való alkalmazkodásáról, vagy az egyesek szerint váratlan képességvizsga-követelményekről. Magyar osztályokban oktató romántanárokat kérdeztünk a román próba-kisérettségi eredményei kapcsán indított sorozatunk zárórészében.

Mint ismert, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) nemrég a nyolcadikosok próbavizsga-eredményei miatt kongatta meg a vészharangot: főként a nyelvi szempontból izolált környezetben, tömbmegyékben vagy a többségében magyar lakosságú vidékeken működő tanintézményekben 40 százaléknál is alacsonyabb átmenési arányt regisztráltak. Ez a vizsga volt az első alkalom, amikor mérhetővé vált, hogy az alternatív tanterv, amelynek alapelve, hogy a diákok nem anyanyelvként sajátítják el az állam nyelvét, és az új tankönyvek meghozták-e az elvárt eredményt, segítette-e a román nyelv elsajátítását a magyar gimnazisták körében, és ez a tudás tükröződik-e a próba-képességvizsgán nyújtott teljesítményben. Hogy mivel magyarázható a gyenge teljesítmény és min lehet még javítani a 24. órában, arra itt kerestük a választ, Szabó Ödön parlamenti képviselő pedig lapunknak amellett érvelt, hogy miért nem kell megijedni az eredményektől.

Kihívás volt az új tantervhez való igazodás

A román szakos tanárok azt tapasztalják, hogy főként azért nehéz a diákok felkészítése a június 22-én kezdődő képességfelmérő vizsgára, mert csupán a nyolcadik osztály elején ismerték meg az új típusú tételsorokat.

Bors Kinga, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola romántanára két nyolcadik osztályt tanít ebben a tanévben. Meglátása szerint alapvetően megfelelőek a diákok rendelkezésére álló tankönyvek, amelyeket a vizsgára való felkészülés során használnak, viszont ezek alapján nem feltétlenül tudták úgynevezett környezeti nyelvként oktatni a nyelvet a magyar gyerekeknek. Az sem elhanyagolható hátrány, hogy a tankönyvek viszonylag későn jutottak el a diákokhoz – idén például a hetedikesek csak nemrég, a tanév vége felé kapták meg a tankönyveiket.

Kérdésünkre, miszerint a négy évvel ezelőtt bevezetett alternatív tanterv óta tapasztalják-e a tanárok, hogy a diákok könnyebben sajátítják el a román nyelvet, Bors Kinga azt válaszolta: érezhető a javulás. „Többet tudnak, és többel is maradnak a diákok, mint tíz évvel ezelőtt, csak az a helyzet, hogy a tantárgy neve román nyelv és irodalom, az utóbbi pedig megnehezíti a dolgukat. Irodalomelméleti fogalmakat kell ismerniük, ez a legnehezebb része. Ugyanis az nem elég, ha tudnak kommunikálni” – mutatott rá.

Kapcsolódó

Szabó Ödön: nem kell megijedni a próba-képességvizsga eredményeitől

Mindig volt különbség a többségében magyarok lakta térségekben élő diákok és a kisebbségi környezetben, valamint a szórványban élő tanulók román nyelvtudása között, jelentette ki a parlamenti képviselő.

románoktatás Szabó Ödön próba-képességvizsga

Hozzátette, a négy évvel ezelőtt bevezetett új tantervnek köszönhetően az oktatási módszereken is gyökeresen változtatniuk kellett a tanároknak. „Személy szerint az általam korábban használt módszerek közül csak a minimálisat tartottam meg. Teljesen át kellett gondolnom ezt a fajta oktatást” – magyarázta.

Mint megtudtuk, az elmúlt év online rendszerben történő oktatása is sok kihívást tartogatott a romántanárok számára, viszont az azt megelőző időszakban már nagy szerepet kaptak az anyagok leadásában az audiovizuális eszközök, sok szöveggel hallgatás útján ismerkedtek meg a diákok. Képekről írtak összefüggő leíró szöveget, meg kellett tanulniuk, hogy az információkat hogyan „olvassák le” a képekről. A diákok játékos formában, számítógépen összeállított és megoldott feladatok alapján sajátították el főként a nyelvtant – mindez újdonság volt a tantervben.

Bors Kinga megjegyezte, ez sem indult zökkenőmentesen, ugyanis négy évvel ezelőtt, amikor átálltak az új oktatási formára, a tanárok semmilyen útmutatót nem kaptak arra, hogy mindezt miként oldják meg. A pedagógusoknak maguknak kellett kialakítaniuk a módszerüket, a saját kreativitásukra hagyatkoztak, illetve a kollégák egymás között osztották meg ötleteiket, tapasztalataikat.

Váratlan követelmények a vizsgán

„Hosszú ideig, tulajdonképpen a tanév kezdetéig halványlila gőzünk sem volt, hogy az új típusú vizsgatételekben melyek lesznek pontosan az elvárások. A mostani ötödik és hatodik osztályosok esetében ez már nem jelent gondot, de a nyolcadikosok számára az a legnehezebb, hogy nem láttuk a négy év kimenetelét a vizsgára való készülés szempontjából” – részletezte a pedagógus.

Kifejtette: a vizsgatételminták követelményei alapján aggasztó, hogy a nyári megmérettetésen a nem román anyanyelvű diákoknak a nyelvtant szinte tökéletesen kell ismerniük, illetve helyesen és szépen kell tudniuk fogalmazni, szöveget alkotniuk különböző témákról. Szintén aggodalomra ad okot szerinte, hogy a két – egy irodalmi és egy nem irodalmi – szöveg, amely alapján feladatokat kell megoldaniuk, túl hosszú, ez pedig a szövegértési feladatokban hátrányt jelent majd.

Kapcsolódó

Románoktatás: nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az alternatív tanterv?

Először mérték fel az alternatív tanterv hatékonyságát a gimnáziumban, és az eredmények aggodalomra adnak okot.

románoktatás RMPSZ kisebbségi oktatás oktatási államtitkár tankönyvkiadás

„A nem irodalmi szövegek is kifejezetten nehéz nyelvezetűek. Például a mostani próba-képességfelmérőn mondhatni jogi szöveget kaptak a diákok. Az irodalmi szövegek esetében pedig továbbra is gond, hogy archaikus és tájszavak is szerepelnek bennük” – mutatott rá Bors Kinga.

Elmondta azt is: ahhoz képest, hogy a tantervben mennyire nagy hangsúlyt helyeztek a logikus nyelvtanra, a vizsgatételekben főként alkalmazott nyelvtani ismereteket kérnek számon, és a helyesírásra is több feladatot hegyeztek ki, konkrétan a diáknak kell megtalálnia a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat a példamondatokban. Bors Kinga tapasztalatai szerint a magyar anyanyelvű diákoknak ez azért is nehéz, „mert sokszor nem érzik, nem tudják, hogy adott esetben egy számukra ismeretlen szót mikor írnak két vagy három i-vel, vagy nem biztos, hogy a részeshatározó eseteknél észreveszik a hibákat, amelyeket ki kell javítaniuk”.

Ugyanakkor azon feladatoknál, amelyeknél egész mondatban kell válaszolniuk a kérdésekre, fél pontot ér a nyelvhelyesség, tehát, ha egynél több hibát vét a válaszában, akkor hibánként fél pontot levonnak. „De az, hogy egy három-négy soros válaszban ne legyen egyetlen vesszőhiba sem, nagyon ritka” – jegyezte meg a szaktanár.

A pedagógus rámutatott: a Csíkszeredában és környékén élő diákok számára valóban nagy hátrányt jelent, hogy a román nyelvvel tulajdonképpen csak az iskolai heti négy tanórán találkoznak. Ez pedig az idei próba-képességvizsga eredményein is meglátszott. „Csak és kizárólag az iskolában, heti négy órában megtanítani a beszélt nyelvet nem lehet. Ez főleg falvakon érvényes, mert a városokban azért még itt-ott hallják a románt” – részletezte.

Fontos, hogy a család vagy baráti környezet is kivegye a részét

A gyermekek számára hasznos, hogy új módszer szerint tanulják a román nyelvet, de ez csak akkor lesz eredményes, ha a románnyelv-tanulásból minden faktor kiveszi a részét: az iskola mellett a család, és ha lehetőség van rá, a barátok. A Bihar megyei Paptamási Általános Iskola romántanára, H. D. tapasztalata szerint az alternatív tanterv és az új tankönyv sokkal inkább az életre neveli gyermekeket, hiszen olyan dolgokat is megtanulhatnak, amelyekre valóban szükségük lesz életük során, például levél- vagy e-mail-írás.

H. D. szerint a többségében magyarlakta vidékeken élő gyermekek hátrányból indulnak az állam nyelvének elsajátításában, ugyanis ők sem családi vagy baráti környezetben nem találkoznak a román nyelvvel. Az óvodában és az elemi iskolában aztán folyamatosan tanulják a szavakat, de az önkifejezés általános probléma az Érmelléken.

A tanár szerint azonban az alternatív tanterv, amely alapján a nemzeti kisebbségek úgynevezett környezeti nyelvként tanulják az államnyelvet, sokat segít a tudásanyag elsajátításában. A tananyag elég változatos és érdekes, inkább gyakorlati, mint elméleti, ezért azok a gyerekek, akik elhivatottak és a családjuk, a szüleik is támogatják őket a tanulásban, valamint megértették, hogy a román nyelv ismerete fontos, azok ennek alapján meg tudnak tanulni alapszinten románul beszélni a nyolcadik osztály végére.

A Bihar megyei pedagógus ugyanakkor hangsúlyozta, a tanuláshoz nem elég az a néhány óra az iskolában, arra biztatja a diákjait, hogy menjenek román környezetbe és kezdjék el használni a nyelvet, például étteremben rendeljenek maguknak román nyelven. „Ha nem tanulják meg kifejezni magukat, akkor a későbbiekben is probléma lesz a román nyelvű verbális kommunikációval, és majd csak a munkahelyükön szembesülnek azzal, hogy románul kell beszélni. Vagy kiszorulnak és olyan állást kaphatnak, ahol elég csak a magyar nyelv is” – emelte ki az államnyelv ismeretének fontosságát.

Megtudtuk, a paptamási iskolában az országos eredményekhez hasonló eredmények születtek a nyolcadikosok képességfelmérő próbavizsgáján. Voltak kiemelkedően jó jegyek, de voltak gyengék is. A romántanár szerint az öntudatos, szorgalmas gyermekek jó eredményeket értek el, és az alternatív tanterv segítségével képesek boldogulni. Azoknak azonban, akiknek nincs meg a kellő segítségük vagy nem veszik elég komolyan a tanulást, sokkal nehezebb lesz megtanulniuk románul.

Szerinte egyébként nehéz megtalálni az egyensúlyt és szerinte szakmaiatlanság volna egy végzős osztály eredményei alapján messzemenő következtetéseket levonni, de tapasztalatai szerint a végén szinte mindenki szembesül azzal, hogy jó ismerni az állam hivatalos nyelvét, és ha nem saját belátásukból, akkor majd a munkahelyi kényszerből fogják megtanulni felnőttkorban, amennyiben versenyképesek szeretnének maradni többségi társaikkal szemben.