Nem az a kérdés, hogy fel kell-e mérni vagy sem a magyar tanulók román nyelvtudását, hanem az, hogy a vizsgáztatás és az ország nyelvének az oktatása hogyan történik – vélekedett a Maszolnak a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke. Domokos Ferenccel a Magyar Polgári Párt (MPP) tanügyi törvényt módosító indítványának apropóján beszélgettünk, amely a 6. osztály végén megszervezett felmérők esetében, a 8. osztály végén tartott képességvizsgán, valamint az érettségi vizsgán is eltörölné a román nyelv és irodalmat a kisebbségi diákok vizsgatantárgyai közül.

Arra az egyszerű kérdésre, hogy meglátása szerint szükség van-e román érettségire vagy sem, a MAKOSZ elnöke igenlő választ adott, „azonban az egy másik kérdés, hogy ez a vizsga mit kell felmérjen és milyen tananyag kell a háta mögött álljon”. A tizenkettedik osztályos Domokos Ferenc szerint az oktatás a kommunikációra kellene hogy kiéleződjön, arra, hogy a diák képes legyen egyedi gondolatokat megfogalmazni. Emlékeztetett, ennek érdekében történt előrelépés, hiszen a mostani hatodik osztályosok már differenciált tanterv alapján tanulják a román nyelvet, ám ennek hatékonysága csak a jövőben fog kiderülni.

Mint arról beszámoltunk, Kulcsár-Terza József MPP-s parlamenti képviselő szerdán egyedüli aláíróként iktatta a képviselőházban azt a törvénymódosító javaslatot, amely többek között eltörölné a kisebbségi diákok számára a román érettségi vizsgát. Az MPP indoklása szerint a jelenlegi oktatási rendszerben nem érvényesül az egyenlő esély elve, mert a kisebbséghez tartozó tanulóknak egy tantárggyal többől, az anyanyelvük mellett románból is kell vizsgázzanak. A javaslatot a nyelvi jogokért küzdő magyar civil szervezet, a Civil Elkötelezettségi Mozgalom is bírálta, és az RMDSZ sem ért vele egyet, sőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNS) vezetője is ellenzi, Asztalos Csaba álláspontját cikkünk végén közöljük.

Túlterheltség

Domokos Ferenc egyetért azzal, hogy a kisebbségi, így a magyar diákok is túlterheltebbek, mint a román tanulók, de ez még nem adhat okot arra, hogy háttérbe szoruljon a román nyelv oktatása és tanulása, érvelt. „A többségi diákok is valamilyen szinten túlterhelve érezhetik magukat – sokszor jogosan –, akár a nyolcadikos képességvizsga vagy az érettségi esetében. Ez csak felerősödik a kisebbségi diákoknál, de ez nem feltétlenül ad okot arra, hogy a vizsga beszüntetésével mégis csak elhanyagolódjon a román nyelv oktatása és tanulása” – mutatott rá.

Az állam nyelvének elsajátításában nehézségnek látja például azt, hogy sok diák az iskolában eltöltött 4-5 román órán kívül máshol nem találkozik a román nyelvvel, illetve meggyőződése, hogy vonzóvá kell tenni az oktatását – bár ez minden tantárgy esetében javasolt lenne, tette hozzá. „Ha egy diák például egy érdekes könyvet olvashat el román nyelven, akkor már másképp tud a tantárgyhoz viszonyulni. Nem ódzkodni kell a román nyelv tanulásától, hanem egy szükséges, és egyébként hasznos és jó dologként felfogni” – fogalmazott a MAKOSZ elnöke.

Kitért arra is, hogy a diákok sokszor nem látják az értelmét a tananyagnak, hogy azt a tudást a későbbiekben hogyan hasznosíthatnák. „Sajnos eléggé bevett szokás a különböző esszék bemagolása magyar és román nyelvből is”, említett egy másik problémát, amiről végképp nem gondolják a fiatalok – ha csak a pályájuk majd erre nem készteti őket –, hogy felnőttkorukban kamatoztatnák.

Foltozás átfogó reform helyett

Ha csak a sajtóból követjük a tanügyi híreket, akkor is felfigyelhetünk arra, hogy bizonytalanság, kiszámíthatatlanság jellemezi a romániai oktatási rendszert, amelyben bármikor bármi hatalmasat változhat, és érdeklődéséünkre Domokos Ferenc leszögezte, hogy az érintettek szemszögéből sincs ez másként.

„Természetessé vált már számunkra az instabilitás. A kiváltó oka legfőképpen az, hogy nagyon gyakran cserélődő tanügyminiszterekről, más-más célú személyekről és csoportosulásokról beszélhetünk, az elmúlt 30 év alatt szerintem szinte 30 tanügyminisztert számolhatunk. Ez magával vonja azt, hogy nincs egy feketén-fehéren kijelölt, előre eltervezett cél a tanügyben. Azt lehet látni a jelenlegi tanügyminiszter esetében is, hogy kinevezése óta néha meg-megjelennek különböző javaslatai, tervezetei, de ezek általában nem egységesek és más-más területeket érintenek, sőt van, hogy akár ellentmondóaknak is tűnhetnek ezek” – fejtette ki. Úgy fogalmazott, „sebtapaszokat” próbálnak elhelyezni az oktatási rendszeren ahelyett, hogy annak egészével foglalkoznának.

Ecaterina Andronescu tanügyminiszter egyébként egy teljesen új oktatási törvényen dolgozik, amelynek tervezetét legutóbb a május 26-i európai parlamenti választások utánra ígérte. Elképzeléseit azonban különböző nyilatkozatokban már hónapok óta ismerteti, megjelent például az Oktatás egyesít (Educație ne unește) című dokumentum, mely szerint teljesen átszervezett iskolai ciklusok és új érettségi bevezetése is várható. A miniszter négy típusú érettségit javasol: T-érettségi (technológiai), V-érettségi (vokacionális), illetve A1-es és A2-es érettségi, ez utóbbiakon az elméleti osztályok tanulói vehetnek részt. A javaslatnak számos hibája van a MAKOSZ-elnök szerint, például kifogásolja, hogy az érettségitípusok között nincs átjárhatóság, azaz egy bizonyos szakon végzett fiatal csak egy típusú vizsgán vehet részt, de az sincs rendben, hogy az érettségi típusa befolyásolná, hogy egy diák milyen egyetemre jelentkezhet.

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan készül az idei érettségire, mit tart esetleg a legnagyobb akadálynak, nehézségnek, Domokos Ferenc úgy fogalmazott: „minden egyes ilyen felméréskor kénytelen magában feltenni akár a diák, akár a tanár azt a kérdést, hogy miért”. Mind az írásbeli, mind a szóbeli érettségi esetében felmerül, hogy miért pont így kell megközelíteni a vizsgát, és hogyan szolgálja ez a diákok építését.

A románnyelv-oktatás csődöt mondott

Hasonló érveket hozott fel az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, Asztalos Csaba is, aki az edupedu.ro tanügyi portálnak fejtette ki, miért tartja elhibázott ötletnek a törvénytervezetet. Meglátása szerint nem kell eltörölni a magyar diákok vizsgatantárgyai közül a román nyelv és irodalmat, azonban el kell ismerni, hogy a kisebbséghez tartozó diákok románnyelv-oktatása csődöt mondott, a rendszer radikális változtatásra szorul.

Rámutatott, a jelenlegi oktatási rendszer diszkriminatív a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákokkal szemben, mert nem teszi lehetővé, hogy versenyképes román nyelvtudást sajátítsanak el, ami miatt hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon és a felsőoktatásban. „A vizsgákat – az érettségit beleeértve – meg kell tartani, de a kisebbségi diák tantervéhez és valóságához kell igazítani” – mondta Asztalos Csaba.

Kiemelte annak fontosságát is, hogy a diák a tanórákon kívül is gyakorolhassa az ország nyelvét, például jónak látná egy államilag támogatott cserediák program elindítását, amelynek keretében a székelyföldi diákok egy hetet Craiován vagy Olténiában tölthetnének, a román diákok meg Székelyföldön. De meggyőződése az is, hogy érdekfeszítő román nyelvű olvasmányokat kell a gyermek kezébe adni, mert egy Harry Potter-kötet közelebb áll egy fiatalhoz, mint a Jószerencse malma (Moara cu noroc).

A románnyelv-oktatásban szemléletváltásra van szükség, nyomatékosított. Asztalos szerint a magyar diákok félnek a román nyelv és irodalom tantárgytól, frusztrációt, feszültséget éreznek, kisebbségérzetük van, és egyre inkább elszigetelődnek a román diákoktól, és a román diákok is tőlük. Az MPP tervezetét kontraproduktívnak tartja, mert ráerősít a magyar kisebbséggel szembeni előítéletekre, összegzett a diszkriminációellenes tanács vezetője.