Néhány héten belül elindulhat a kártérítési eljárás az Európai Unió Bíróságán a kézdivásárhelyi Beke István és Szőcs Zoltán ügyében. A terrorizmus vádjával elítélt két férfi ügyét felkarolta a magyarországi székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet is, amely a napokban online konferenciát tart Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében 2021 címmel. Korom Ágoston, az intézet jogi szakértője, kutatója a konferencián tartott előadásában ismertette a két férfi számára kínálkozó uniós jogi lehetőségeket, amelyek alapján kártérítést igényelhetnek.    

Tíz éve áll a külhoni magyarok szolgálatában a Kisebbségi Jogvédő Intézet, hangsúlyozta Csóti György magyarországi országgyűlési képviselő, az intézmény igazgatója. Hozzátette, munkájuk három nagy  pilléren áll, elsősorban a jogvédő szolgálatból, összesen huszonegy állandó jogsegélynyújtó hely működik a Kárpát-medencében, jelenleg összesen harminchárom ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával állnak szerződésben, akik térítésmentesen biztosítják a jogszolgálatot azoknak, akiket nemzetiségük miatt hátrányos megkülönböztetés ér. A második pillér az oktatás, továbbképzés, a harmadik pedig a tudományos tevékenység, szakmai kiadványok megjelentetése – évkönyvükben például megjelentetik a szakmai konferenciáikon elhangzott legjobb előadásokat.

A tanácskozáson kiemelten foglalkoznak a székely terrorvád két meghurcolt gyanúsítottjával, a kézdivásárhelyi Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal, nemkülönben a Magyarországtól elcsatolt többi területen bekövetkezett jogsértéssel is megismerkedhetnek azok, akik becsatlakoznak az online konferenciába. A háromnapos tanácskozás programja megtalálható az intézet honlapján, ahol a csatlakozáshoz is segítséget nyújtanak a szervezők.

A magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet célja hozzájárulni ahhoz, hogy a külhoni magyar közösségek hatékony jogvédelemben részesüljenek. Ennek érdekében támogatják a kisebbségvédelem területén kiemelkedő szerepet játszó személyeket és szervezeteket, jogsegélyszolgálatot kiépítve a Kárpát-medencében, valamint megragadva az uniós jog és a nemzetközi jog által kínált lehetőségeket.
A jogvédelem gyakorlatban történő megvalósításán túl fontosnak tartják a kisebbségvédelem megfelelő elméleti hátterének biztosítását is, ehhez többek között a terület iránt érdeklődést tanúsító joghallgatók, fiatal jogászok képzésével, konferenciák, kerekasztal-beszélgetések szervezésével, kiadványok megjelentetésével járulnak hozzá. Törekednek továbbá arra, hogy minél több külhoni közösséget érintő szakmai és kulturális rendezvényen, szabadegyetemen képviseltessék magunkat.

Szili Katalin országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott elmondta: jó ötletnek és hiánypótló kezdeményezésnek bizonyult, amikor tíz évvel ezelőtt megszületett a javaslat az intézet létrehozására, a mostani konferencia pedig egy olyan állomás, amely bizonyítja, hogy az intézetre szükség van. Mindaddig, amíg egyetlen magyart is joghátrány érhet, addig ennek az intézetnek képviselnie kell őket és meg kell maradnia.

Szili Katalin röviden összefoglalta a Kárpát-medencei magyarságot érintő aktuális helyzetet, külön-külön kitért az anyaország határain kívüli történelmi régiókra. Erdély vonatkozásában a miniszterelnöki megbízott kiemelte, hogy a legutóbbi parlamenti választáson az RMDSZ, az MPP és az EMNP együttműködése révén az RMDSZ listáján a két kisebb párt képviselői is bejutottak a román törvényhozásba, ez pedig azt mutatja, hogy tulajdonképpen működött a rég várt összefogás.

„Aki nincs az asztalnál, az az étlapra kerülhet”, mondta a politikus, aki hozzátette: a romániai magyarság a képviselőin keresztül most az asztalnál ül. Amennyiben a közeljövőben sikerül megoldást találniuk a kormányválságra és az RMDSZ kormányon marad, akkor a kisebbségi törvény előterjesztésével és elfogadásával jelentős előrelépés érhető el az őshonos magyar kisebbség jogérvényesítésének vonatkozásában – fejtegette a miniszterelnöki megbízott.

A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy – állapította meg Szili Katalin, aki szerint fontos, hogy európai szinten tisztázzák az „őshonos kisebbség” fogalmát és átfogó intézkedéscsomagot fogadjanak el a védelmük érdekében. Hangsúlyozta, az állampolgárság nem azonos az nemzeti identitással, tehát az EU-s tagországokban a többségi státusz nem jelenthet hegemóniát a kisebbség felett.

Szili Katalin ugyanakkor hangsúlyozta, az Európai Uniónak kötelessége foglalkozni a tagállamok területén élő és nemzeti kisebbséghez tartozó mintegy ötvenmillió állampolgár ügyével, amiképpen az EU részletes intézkedéscsomagot fogadott el a bevándorlókra vonatkozóan.

Koholt vádak alapján hozott ítélet

A konferencia első napján Székely politikai foglyok ügye, uniós szakasz címmel tartott előadást Korom Ágoston, a Kisebbségi Jogvédő Intézet kutatója, aki bejelentette azt is, hogy heteken belül elindítják a kártérítési pert az Európai Unió Bíróságán Szőcs Zoltán és Beke István ügyében.

A konferencia részeként, a jogi témájú előadás előtt Beke István kifejtette, hogy az igazi terrorizmus az a félelem, amelyet politikai titkosszolgálat vagy bármilyen más rendszer kelt ürügyei felhasználása érdekében. „Többször feltették nekünk a kérdést, hogy hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe, viszont én erre a kérdésre csak az a választ tudom adni, hogy nem mi vagyunk azok a személyek, akiknek ezt meg kellene válaszolniuk, hanem azok a személyek, érdekcsoportok, akik ezt az egész ügyet kitalálták, fejlesztették, megírták a forgatókönyvet, utólag módosították azt, természetesen, mert időközben rájöttek, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogy ők azt elképzelték” – mondta a férfi.

Rámutatott, hogy a vád tulajdonképpen arról szól, hogy „ők úgy képzelték el, hogy mi úgy gondolhattuk”. Ez a vád az ügy első fokú tárgyalásán nem állta meg a helyét, ezért mentették fel őket, ám „a parancs ki volt adva”, ezért mégis le kellett tölteniük a közel öt éves börtönbüntetést. Beke István az 1956-os magyarországi forradalom után indított koncepciós perekhez hasonlította az ellenük indult eljárást.

Szőcs Zoltán elmondta, a mai napig nem hiszi el, hogy a 21. század Európájában megtörténhet, hogy koholt vádak alapján embereket csak úgy börtönbe juttatnak hosszú évekre. Erre csak az előző rendszerben, a Securitate eljárásaiban volt példa, amikor egyszerűen csak eltűntettek emberek. „Megtehetik azt, hogy itt, Erdélyben másodrendű állampolgárként kezelnek, és csak a saját meglátásuk szerint börtönbe csuknak” – fejtette ki Szőcs Zoltán.

Emlékeztetett, hogy miután első fokon felmentették őket a terrorizmus vádja alól, mégis minden különösebb indok nélkül öt év börtönbüntetést szabtak ki rájuk. Véleménye szerint ez a döntés több sebből vérzik, és „látható, hogy itt nem igazságszolgáltatás történt, hanem parancsra hozták meg a döntést”. Szőcs Zoltán hozzátette, hisz benne, hogy Európának még sikerül igazságot szolgáltatnia, ami nemcsak nekik és a családjuknak lenne elégtétel, hanem a Kárpát-medencei magyarságnak is.

Kártérítés igénylése a cél

Korom Ágoston, a Kisebbségi Jogvédő Intézet kutatója kifejtette, meg kell keresniük, hogy az eljárási visszásságokat – például a vádpontok utolsó percben történő módosítását, vagy hogy nem adtak megfelelő lehetőséget a védekezésre, sérült a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme – miként lehet a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán és az uniós jogrendben is orvosolni.  

Mint mondta, utóbbiban létezik arra vonatkozó irányelv, amely a büntetőlejárások területén garantál alapjogi sztenderdeket, leginkább azokat, amelyeket az emberjogi bíróság alakított ki.

Bejelentette, hogy Kádár Hunorral, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem büntetőjoggal foglalkozó adjunktusával, gyakorló ügyvéddel együttműködve uniós jogra alapozott kártérítési pert adnának be a következő hetekben. Hozzátette, már 2019-ben elkezdtek foglalkozni azzal, hogy a bírósági döntés nem egyeztethető össze az uniós irányelv sztenderdjeivel, amelynek az átültetési határideje hónapokkal azelőtt lejárt, hogy a román bíróság a végső döntést meghozta volna a Szőcs és Beke ügyében. Ez pedig az uniós jogban azt jelenti, hogy habár nem ültette át a tagállam az irányelvet, attól függetlenül a tagállami bíróságoknak alkalmazniuk kellett volna.

„Beadvány is készül az Emberi Jogok Európai Bíróságához azzal, hogy újranyitják az eljárást egy olyan irányelven, amellyel az emberjogi bíróság gyakorlatát kodifikálnák. Ez év nyarán annak jártunk utána, hogy az uniós jog megköveteli-e, hogy a végső román bírósági döntés ellenére is – ha azt az irányelvet megsértve hozták meg –, el lehet-e érni azt, hogy az érintetteket szabadon bocsássák. A főszabály az, hogy nem követeli meg az uniós jogszabály, hogy a tagállam felülvizsgálja a végső jogerős bírósági ítéleteket, még akkor sem, hogy ha ez az uniós jog megsértésével történt. De kivételt képez, ha a tagállami jog megsértésére hivatkozva a tagállam mégis lehetővé teszi a végleges döntés utólagos felülvizsgálatát, akkor ezt a lehetőséget az uniós jogra alapozott igények esetében is meg kell adni” – fejtette ki Korom Ágoston.

Hozzátette, az Európai Unió Bíróságának van olyan ítélkezési gyakorlata, amely azt mondja, hogy ha egy tagállam nem ültet át egy irányelvet a saját jogrendjébe, akkor annak a következményeit nem háríthatja át az érintettre. Komoly esély lett volna arra, hogy az irányelv segítségével hivatkozzanak a szabadságvesztés megszakítására.

A kártérítési lehetőség adott, az uniós jogvédelmi rendszerből az következik, hogy a jogerős tagállami bírósági döntés semmi esetre sem képezi akadályát egy uniós jogra alapozott kártérítési igény megállapításában. De a másik bizonytalan pont az, hogy az uniós jog leginkább a gazdaság ágazatához kapcsolódik – tette hozzá a jogi szakértő.

Az EU bírósága azonban leszögezte, hogy a végleges bírósági ítélet nem képzi akadályát a kártérítési pernek, viszont ilyen döntés még soha nem került eléjük. Tehát ez újdonság lesz az Unió bíróságán.

A jogi szakértő rámutatott: a kártérítési jogot az EU bírósága alakította ki, mivel a tagállamok sokszor nem tartják be az uniós jogot, erre az Európai Bizottság és a köztelezettségszegési eljárás sem alkalmas. Azzal, hogy a magánszemélyeknek és a gazdasági szereplőnek megadják a lehetőséget, hogy jogsértés esetén az államot pereljék, gyakorlatilag arra ösztönözik a tagállamokat, hogy betartsák az uniós jogot, tehát ez büntető jellegű kártérítési jog az állammal szemben.

„Ezt az adott tagállam bíróságának kell benyújtani, és főszabályként a tagállami kártérítési jogot kell alkalmazni azzal a megszorítással, hogy az uniós jogra alapozott kártérítési kereset esetén az eljárás és a kártérítési szabályok nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a tagállami jogra alapozott kártérítési keresetek, illetve a tagállami eljárási és kártérítési szabályok nem lehetetleníthetik el az uniós jogrendre alapozott kártérítési igény érvényre juttatását” – nyomatékosított Korom Ágoston.

Végezetül kifejtette, hogy nagy valószínűséggel – mivel ilyen esetben még soha nem hozott ítéletet az EU bírósága – az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében a román bíróságnak kell jogértelmezést kérnie az Unió bíróságától. Mint mondta, abban reménykednek, hogy ez az EU bírósága elé kerül, és ott pedig megadják a megfelelő kártérítést, ideértve nemcsak a szabadságvesztésre, hanem az előtte és utána okozott gazdasági károkra vonatkozóan is.