2000 és 2010 között 3,5 százalékkal csökkent az erdőterület, a rákövetkező évtizedben újabb 3,9 százalékkal.

Súlyos károkat okoz a fakitermelés a Kárpátokban, derül ki a Greenpeace legújabb jelentéséből. A környezetvédő szervezet felmérése szerint két évtized alatt 7350 négyzetkilométer erdő tűnt el Európa második legnagyobb kiterjedésű hegységéből. Ebben nincsenek benne a természetes okoknak (tűz, szélvihar stb.) betudható veszteségek.

A jelentés készítői műholdképekre és helyszíni megfigyelések alapján jutottak erre a következtetésre. A 7300 négyzetkilométer több, mint Párizs, Berlin, Róma, Budapest, Brüsszel és Varsó összterülete. A dokumentum szerint a fakitermelés miatt jelenleg óránként 4 hektárral csökken a nyolc országon (Románia, Szlovákia, Ukrajna, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szerbia, Ausztria) át húzódó hegység erdőterülete. Ha ez így folytatódik, akkor 2050-ig elvész a 2000-ben még létező erdőségek 20 százaléka.

A Kárpátok Egyezmény hét tagországának területén fekvő kárpáti erdők 50 százaléka Natura 2000 hálózathoz tartozik, amiből bizonyos fokú védettség fakad, teljes körű védettség alatt mindössze 3 százalékuk áll. Románia esetében ez az arány mindössze 2,4 százalék, míg Ukrajnában 4,7, Szlovákiában 3,9, Lengyelországban pedig 3,5 százalék. Magyarországnál azért jobban állunk, mivel ott csupán 1,4 százalék a szigorúan védett erdők aránya. A jelentés szerint indokolt lenne ezt az arányt, összhangban az uniós direktívákkal, 2030-ig 10 százalékra növelni.

A Landsat műholdképek alapján végzett számítások szerint 2000-ben 104 903 négyzetkilométeren terültek el erdők a Kárpátokban. 2010-ig ez 3,5 százalékkal csökkent, 2020 végéig pedig további 3,9 százalékos csökkenés következett be. A Greenpeace országos bontásban nem közöl adatokat, azonban a műholdas térképen jól látszik, hogy Romániában, s azon belül a Székelyföldön is bőven vannak tarvágásokat jelző pirossal jelzett foltok. Ha a trend folytatódik, akkor 2050-ben már 20 ezer négyzetkilométer tesz majd ki a letarolt erdők összterülete. Az EU-hoz tartozó kárpáti országokban a vágások 45 százaléka Natura 2000 területeken történt.

Az élővilágnak nem csupán a túlzott fakitermelés árt, hanem az erdészeti utak is, hívják fel a figyelmet a tanulmány készítői. A szakirodalom által ismert legnagyobb erdei útsűrűséget a Kárpátok lengyelországi vonulataiban tartják számon, 108,5-140,7 m/hektárt. Ez kb. 15-szöröse az ajánlott sűrűség felső határának.

Az erdőirtás a klímaváltozás megállítását célzó erőfeszítések ellen dolgozik. A Greenpeace számításai szerint a Kárpátok rengetegeiben 2 milliárd tonna szén van megkötve. A jelentés közlésével párhuzamosan a Greenpeace online petíciót indított, Mentsük meg a Kárpátok erdeit! címmel, melyet itt lehet aláírni.